A Velencei-tó jól van, a vízzel viszont el kell kezdenünk spórolni, hogy ne legyen fájdalmas az alkalmazkodás

Történelmi aszály sújtja Magyarországot. Sok helyen apokaliptikus látványt nyújtanak a vizeink, a Duna rekordalacsony vízállása miatt pedig majdnem teljesen le kellett állítani a paksi atomerőművet, ami komoly kihívás elé állította az ország energiaellátását. A Telex műsorában a brutális vízhiány okairól és a lehetséges megoldási lehetőségekről beszélgettünk Lukács Balázzsal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének megbízott igazgatójával és Szijártó Márkkal, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszéke és a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársával. Ebben a cikkben az adásban elhangzott legfontosabb állításokat szedtük össze.

1. Egyre durvább az aszály

Lukács Balázsnak hat éve volt egy nyilatkozata, amire akkor sokan felkapták a fejüket. Azt mondta, hogy sivatag lesz az Alföld helyén, ha nem lépünk. Azóta csak súlyosbodott a helyzet: hat éve még csak a felszíni vizeink 10 százaléka számított időszakosnak, azaz ami hosszabb-rövidebb időre kiszárad. Ma már ez az arány meghaladja a 30 százalékot, ami nagyon soknak számít, főleg, hogy ilyen rövid idő alatt történt ez a változás Az állóvizek esetében még rosszabb a helyzet, 50 százalék időszakosan el szokott tűnni. Az elmúlt hat évben őrületesen megnőtt az aszály hatása, egymást követik a durvábbnál durvább aszályos évek, de nagyobb figyelemnek köszönhetően a szakembereknek egyre pontosabb adataik vannak a vízhelyzetről, mondta a biológus kutató.

Az a probléma, hogy nem tudjuk megtartani a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, mert egyszerűen elfolyik a felszínen, téli csapadék pedig, ami lassan szivárogna be a talajba, alig van. Lukács Balázs szerint vannak jó alulról jövő kezdeményezések a vízmegtartásra, de ezek önmagukban nem elegendők. Felülről irányított állami programok és támogatások kellenek ahhoz, hogy országos szinten hatékonyan tudjuk megfogni a csapadékot.

2. Igaza volt Lázár Jánosnak

Mindkét szakember egyetértett Lázár Jánossal, aki arról beszélt a tavalyi parlamenti meghallgatásán, hogy az Orbán-kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat tíz évvel ezelőtt. Szijártó Márk szerint valószínűleg nem lenne ennyire súlyos a vízhiány, ha akkor megépültek volna ezek a víztározók. Megosztja a szakmát, hogy vízlépcsőt vagy nagy víztározókat hozzunk létre a Dunán. A jelenlegi időjárási körülmények miatt ezek csak időleges megoldást jelentenének, komplex megoldásokra van szükség. Arra kell készülnünk, hogy az idén látott szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyorsabban követik majd egymást.

3. Nem akarunk költeni a környezetre

Lukács Balázs szerint szakemberek már évtizedekkel korábban jelezték, hogy szükség lenne víztározókra, konkrét tervek is készültek például a Tisza-völgy mély fekvésű területeinek elárasztására, de ez valamiért sosem ütötte meg a politikai döntéshozók ingerküszöbét. A Tiszán épültek ugyan árvízvédelmi tározók, ezeket viszont kimondottan az árvízcsúcs csökkentésére használják, bár tavaly párat megnyitottak ezek közül. Kormányzati ciklusokon átívelő probléma, hogy nem foglalkozunk szisztematikusan a környezettel, nem akarunk sokat költeni rá, pedig előretervezéssel meg lehetne előzni, hogy beüssön a baj. Az is megnehezítette az aszályhelyzet kezelését, hogy korábban szét voltak szórva a különböző minisztériumok között a vízzel kapcsolatos ágazatok (szennyvízkezelés, árvízvédelem stb.).

4. Van megoldás, csak politikai akarat kérdése

Nem csak Magyarország küzd a vízhiánnyal, de jó pár európai országban előttünk járnak a probléma kezelésében. Belgiumban és Hollandiában is óriási aszályok voltak korábban, és Dániában is találni előremutató kezdeményezéseket. A dán állam rengeteg pénzt költ vizes élőhelyek és korábban beszántott tavak helyreállítására, mondta Lukács Balázs.

Megoldás lehet a folyók életterének kiszélesítése és a folyókanyarulatok visszaállítása, mert ez lassítaná a vizek elfolyását és áradások idején jobban szétterülne a víz. Hollandiában nagyon sok hasonló projekt valósult meg, és ezeket Magyarországon is gond nélkül lehetne alkalmazni, csak politikai akarat kérdése. „Egy augusztus 20-i tűzijáték árából sok élőhelyet helyre lehetne állítani, nem csillagászati összegekről beszélünk.” Idehaza is működött egy-egy hasonló élőhely-helyreállítási program. Ezeket kéne országos szintre emelni, jelenleg azonban egyetlen ilyen programot finanszíroz a magyar állam.

5. Jól van a Velencei-tó

Lukács Balázs szerint nem kell megmenteni a Velencei-tavat, mert ez egy szikes tó. Része a természetes működésének, hogy ennyire kevés víz van benne, mint most. Ha nem lennének víztározók, valószínűleg gyakrabban fordulnának elő hasonlóan alacsony vízszintek, de teljesen sosem száradt volna ki. A Velencei-tó a legtöbb szikes tóhoz képest nagyobbnak számít, ezért ritkábban szárad ki. A kiszáradás valójában a tóra ráépülő szolgáltatások miatt okoz gazdasági-társadalmi problémákat. „A Velencei-tó köszöni szépen, jól van, az ökoszisztémájának időnként szüksége is van alacsonyabb vízszintekre.”

6. Országossá válhat a vízhiány

Lukács Balázs elképzelhetőnek tartja, hogy ha nem teszünk lépéseket a vízmegtartás terén, a jövőben egy ennyire aszályos időszakban országos szinten lesz szükség vízkorlátozásra. A műsor felvételének idején 600 településen volt vízkorlátozás érvényben. Arról is beszélt, hogy más országokhoz képest olcsó a csapvíz Magyarországon, ezért nincs rákényszerítve a lakosság a spórolásra. Szijártó Márk azt mondta, hogy az ivóvíz jelentős részét a talajból, parti szűrésű kutakból nyerjük, gyakorlatilag azokból a folyókból, ahol most alacsony a vízszint. Ha kevesebbet vennénk ki, értelemszerűen több maradna a folyókban.

„Az a kérdés, hogy most kezdünk el lassan alkalmazkodni ahhoz a jövőhöz, amit a kutatók és a szakemberek prognosztizálnak, hogy egyre gyakrabban lesznek ilyenek, vagy pedig a nem is olyan távoli jövőben kell nagyon nagyot alkalmazkodnunk, de az sokkal jobban fog fájni. Ha nem kezdjük el spórolásra ösztönözni az embereket, akkor később hirtelen kell, az viszont fájdalmas lesz” – fogalmazott Lukács Balázs.

A teljes adást itt lehet megnézni, meghallgatni: