Magyar Péter az MTA-n: Kialakítjuk azt a kutatóhálózati modellt, ami hosszú távon biztosítja a működést
„Kevés nagyobb megtiszteltetés létezik egy magyar ember számára, mint hogy a magyar társadalom által az egyik legmegbecsültebb közintézmény közgyűlésén felszólalhasson” – mondta Magyar Péter az MTA székházában az akadémia ünnepi, 200. közgyűlésén. Azt is hozzátette, hogy tudja: aggodalmat szül a tudományos közösségben, ha politikust lát a köreiben, de ez nem az ő hibájuk, az elmúlt 16 év adott okot erre.
Magyar azt mondta, hogy a reformkor után most egy újabb korszakhatárhoz értünk, Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy újabb rendszerváltás legyen, és ebben a tudománynak és a tudósoknak szerepe lesz. A tudományos közösséget Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopának nevezte, és azt mondta, hogy közösen kell dolgoznunk azért, hogy a szabad, megbecsült tudományos szférában megérje a tudományos utánpótlásunknak itthon kamatoztatnia a tehetségét.
„Szomorú, de szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a tudományos és kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált” – mondta. Hozzátette, hogy a kormány sokszor inkább ellenségként, semmint partnerként kezelte a tudományos közösséget. Az akadémiai szférában is irritálta a hatalmat az autonómia, a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos. Szerinte a cél az volt, hogy eltéríthessék, engedelmességre kényszerítsék, ellehetetlenítsék a számukra nem kívánatos kutatókat és intézeteket.
A kutatói hálózat 2019-es átszervezését erőszakosnak nevezte, és megjegyezte, hogy a tudósok megkérdezése nélkül zajlott. Szerinte a társadalomtudósokat és a bölcsészeket különösen fenyegetőnek érezte a hatalom, valószínűleg ezért is választották le őket tavaly a kutatóhálózat többi részéről, és ezért helyezték az ELTE irányítása alá a négy intézetet, szinte kizárva őket a többieknek megadott béremelésekből. Hozzátette, hogy a politikai nyomás elérte a felsőoktatást is, és a kekva-rendszer kiépítését említette, és hogy a helyzet helyreállítását szabotálta a most leköszönő kormányzat.
A magyar állam minden évben kétszer-háromszor annyi pénzt költött el propagandára, mint tudományra, mondta Magyar. Ismertette az MTA Fiatal Kutatók Akadémiájának kutatását. A kutatók gyenge béreiről is beszélt, és megjegyezte: a HUN-REN hálózat vezetői közel tízmillió forintot keresnek, tízszer-hússzor annyit, mint a legtöbb fiatal kutató. Hozzátette, hogy ez így nem mehet tovább. Megígérte, hogy a tudományos szervezetekre vonatkozó döntéseket a tudósokkal együtt fogják meghozni.
Halljuk a tudományos kutatók érdekképviseleti szerveinek és az elszakított kutatóintézetek, illetve az MTA hangját is, miszerint az MTA nyitott arra, hogy visszafogadja a kutatóintézeteket, mondta Magyar. Megígérte, hogy az új kormányzat minden támogatást meg fog adni arra, hogy ez a kérdés megfelelően megoldódjon. Kialakítják azt a kutatóhálózati és irányítási modellt, ami hosszú távon biztosítja a kutatóhálózatok számára a megfelelő működést. A tudományos szakma maga fog dönteni a források legmegfelelőbb eloszlásáról, és megszüntetik ebben is a politikai befolyásolást. A források mennyiségét megemelik, a teljes K+F ráfordításnál pedig hosszú távon az uniós átlag 3 százalékos elérése a cél.
Orbán Viktor egyébként hat éven keresztül nem fogadta az MTA elnökét, a gazdasági és jogtudományok osztálya pedig tavaly állásfoglalást adott ki, miszerint ha Orbán Viktor ellátogatott volna az ünnepi ülésre, „a résztvevők számottevő része tiltakozásul” elhagyta volna a termet. Most a közgyűlésen részt vett Tanács Zoltán, az új Tudományos és Technológiai Minisztérium leendő vezetője is.
Freund Tamás, az MTA regnáló elnöke nyitóbeszédében azt mondta: a kormány és az MTA együttműködését igazolja, hogy Magyar Péter és Tanács Zoltán elfogadták a meghívást a közgyűlésre. Freund áttekintést adott a 2018 óta zajló időszakról, azt mondta: a kezdeti együttműködés a kormánnyal biztató volt, de végül nem sikerült kellő mértékű, kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani a most leköszönő kormányzattal. Hozzátette, hogy az új elnökség és az MTA is készen fog állni arra, hogy szerepet vállaljon a kutatóhálózat stabil és szakmai működtetésében és fejlődésében, az akadémia és az általa mozgósított kutatók és szakemberek minden olyan szakpolitikai kérdésben rendelkezésre állnak, ahol a tudományos ismeretek nélkülözhetetlenek. Freund Tamás egyébként éppen leköszön az MTA elnöki posztjáról, május 5-én az akadémia új elnököt választ magának.
A Tisza Párt programjában szerepelt az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia visszaállítása, és azt is ígérték, hogy megszüntetik a kekva-modellt. A párt a programjában viszonylag jelentős részt szentel a tudománynak és a felsőoktatásnak, a fő problémák között elsőként a politikai-ideológiai alapú befolyás, az intézményi autonómiák megszüntetése, az intézményrendszer, a kutatóhálózat szétzilálása szerepel. A program említi az alacsony kutatói fizetéseket a kutatói elvándorlás problémáját is.
A Fidesz 16 évnyi kormányzása alatt szisztematikusan gyengítette a magyar tudomány és felsőoktatás helyzetét. Az Orbán-kormány alatt a tudományos rendszer alapjaiban alakult át, a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése csökkentette a szervezet autonómiáját, a kutatóhálózatokat elcsatolták, és évekig vegzálták, több egyetemet olyan alapítványok fenntartása alá szerveztek át, amiket a Fidesz által politikailag kinevezett kuratóriumi tagok irányítanak. A Magyar Tudományos Akadémiát ráadásul a kormánypárti propagandasajtó is vegzálta, Schmidt Mária például azt írta: az MTA a velünk élő sztálinizmus.
Nem is csoda hát, hogy a kormányváltás óta forr a hangulat az MTA és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat körül. Utóbbinál pedig újra felmerült az akadémiához való visszacsatolás lehetősége. Míg a Telexnek Gulyás Balázs és Jakab Roland azt mondta, a hálózatban minden a legnagyobb rendben van, és tragédia lenne, ha az MTA-hoz csatolnák vissza az intézeteket, a kutatóintézetek vezetői közös állásfoglalásukban már a HUN-REN-törvény átírását kérték. Az interjúra reagálva a korábban az ELTE-hez csatolt humán és társadalomtudományi kutatóintézetek vezetői közül többen nyilatkozatot adtak át a Telexnek, azt írták: a HUN-REN vezetőinek magyarázkodása a magyar tudomány értelmetlen és pusztító vesszőfutásának méltatlan dokumentuma. Lovász László részben az interjú hatására lemondott a HUN-REN-ben betöltött tisztségéről.
A Magyar Tudományos Akadémia már be is jelentkezett a kutatóintézetekért, azt írták: nyitottak arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadják. A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, a stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme. A megszülető megoldásnak meg kell szüntetni az akadémiai ingatlanvagyon Alaptörvényt sértő használatát is
Korábban az Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is állásfoglalást adott ki a kutatóhálózatokról, azt írta: az MTA keretei közé kellene visszahelyezni a korábban a HUN-REN kutatási hálózathoz csatolt intézeteket. A szakszervezet szerint a jelenleg az ELTE-hez tartozó négy kutatóközpontnak, a HUN-REN kutatási hálózathoz helyezett 14 központnak és önálló intézetnek is a Magyar Tudományos Akadémiához kellene visszakerülnie, és meg kell szüntetni a HUN-REN-t.
Az MTA azt írta korábban, hogy egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal, kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését. Most hozzátették, hogy javasolják az általuk kezdeményezett megbeszélés keretében – a kutatóhálózat képviselőinek bevonásával – az intézethálózat lehetséges visszatérésének megtárgyalását is.
