Az egész Kárpát-medencében nagyon alacsony a talaj víztartalma
Egész Kelet-Közép-Európában nagyon alacsony a talaj víztartalma, Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban pedig különösen aggasztó a helyzet – erről írt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által létrehozott, Környezetvédelmi Minisztérium nevű Facebook-oldal.
Szombati bejegyzésükben a NASA Grace műholdprogramjának legújabb adatait és méréseit mutatták be. A Grace-adatokból készült modell szerint a talaj víztartalma – még a téli csapadék után is – sok régióban rendkívül alacsony szinten mozog, és a vízellátottság a történelmi átlag legalját közelíti.
Ez jól látszik a március 16-i térképen is, ahol a bordó szín azt a területet mutatja, ahol a mért nedvességi szint a vizsgált több mint hat évtized adataihoz képest a valaha előfordult legszárazabb 2-5 százalék közé esik. Ez azt jelenti, hogy ilyen száraz állapot átlagosan csak 20-50 évente fordul elő. Szinte az egész Kárpát-medence ebbe a bordó sávba esik bele, ahogy Románia, Ukrajna, Lengyelország és Németország nagy része is.
A posztban hozzáteszik, hogy hiába esett most több hó télen, a tavaszi csapadék eddig elmaradt, és a párolgás néhol a szokásos duplája. Ráadásul az elmúlt évek után eleve száraz volt a táj, így a lehullott csapadék pillanatok alatt eltűnik a rendszerből. Állításuk szerint, ha nem érkezik komoly csapadék a következő hetekben, hónapokban, akkor Magyarországon megismétlődhet a 2022-es nagy aszály.
A négy évvel ezelőtti volt az egyik legsúlyosabb aszály Magyarország és Európa történetében. A kisebb vizek kiszáradtak, rekordmértékben pusztultak a termések, az Alföld pedig több helyen sivatagosodás közeli állapotba került. „Tudományos elemzések szerint a kontinens vízhiánya már 2018 óta folyamatosan halmozódik, és a legtöbb térség azóta sem heverte ki a hiányt. […] Ez a szituáció azért különösen veszélyes, mert amikor tavasszal nincs elegendő víz, az egész év terméshozama sérül. A mezőgazdaság mellett az erdők is stressz alá kerülnek, a városi zöldfelületek kiszáradnak, a vizes élőhelyek élővilága sérül” – írták.
A bejegyzés szerző szerint a tartós vízhiányra csak vízmegtartással lehet reagálni: a szántóföldön talajkímélő műveléssel, szervesanyag-pótlással, mulcsozással és célzott öntözéssel. Tájléptékben pedig vízvisszatartó beavatkozásokkal, városban árnyékolással, párologtató zöldfelületek és talajkapcsolatban lévő fasorok bővítésével.
2025 a negyedik legszárazabb év lett Magyarországon a mérések kezdete, tehát 1901 óta. Mindeközben egyre nagyobb figyelmet kap a vízmegtartás: egymás után jönnek létre civilekből álló szervezetek, amelyek a saját eszközeikkel az egyre aszályosabbá és melegebbé váló klímában próbálják megőrizni a vizet a tájban.
