Riasztó lett 2025 időjárási mérlege: 1901 óta ez volt a hetedik legmelegebb és a negyedik legszárazabb év

A 2025-ös év középhőmérséklete országos átlagban 1,0 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a hetedik legmelegebb év lett a XX. század kezdetétől. A 2024-es aszályos évet követően 2025-ben még kevesebb csapadék hullott, és országos átlagban a 2025-ös év a negyedik legszárazabb volt 1901 óta, derült ki a HungaroMet éves elemzéséből.
A 2025-ös évet is az átlagnál melegebb hónapok sora jellemezte
A tavalyi év középhőmérséklete országosan 11,78 °C volt, ami pontosan egy fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot (10,78 °C). Ezzel a 2025. év középhőmérséklete országos átlagban a hetedik legmagasabb a XX. század kezdete óta.
Elég riasztó, hogy a tíz legmelegebb évből hét az elmúlt 10 évben történt, miközben a tízes listán nincs egyetlen 2000 előtti dátum sem.
A legmelegebb a 2024-es év volt 12,94 fokos középhőmérséklettel, a második 2023 (12,26 fok), a harmadik legmelegebb pedig 2019 (12,09 fok) volt. Az utolsó helyen szereplő 2020-as évben a középhőmérséklet 11,49 Celsius fok volt, ami 0,71 fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot.

Az elemzés szerint a 2025-ös évet is az átlagnál melegebb hónapok sora jellemezte: több mint 2 fokkal melegebb volt a január, a március, a június, a szeptember és a december is.
Országosan a június a második, a szeptember a nyolcadik, míg a március a tizedik legmelegebb volt 1901 óta. Az évszakok közül a nyár a hetedik legmelegebb lett a XX. század eleje óta. Több hőhullám is volt az évben, a legmagasabb hőmérséklet a 40 fokot is meghaladta. A HungaroMet mérőhálózatában a 2025-ös évben mért legmagasabb hőmérséklet 41,3 fok volt, ezt Sarkad Malomfokon mérték július 26-án.
Csak három hónap középhőmérséklete maradt el a szokásostól: a február, a május és az október volt hidegebb mint az 1991–2020-as átlag. A 2025-ös legalacsonyabb hőmérséklete -15,6 fok volt, ezt Zabaron mérték február 19-én.
A június a legszárazabb, míg a december és a nyár a tizedik legszárazabb volt 1901 óta
A 2025. év csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 453,2 mm volt, ami 26 százalékkal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 616,1 mm) – ezzel a 2011-es, a 2000-es és az 1971-es év után a negyedik legszárazabb év volt országosan a XX. század kezdetétől.

Az év legnagyobb csapadékösszegét Sopron Brennbergbányán (824,5 mm), a legkisebbet Kiskunmajsa állomáson (268,0 mm) mérte a HungaroMet. 600 mm-t meghaladó éves csapadék a hegyvidékek mellett csak a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő. A Dunántúl többi részén és északon általában 400 és 500 mm között alakult éves csapadék, az Alföldön viszont sokfelé 350 mm alatt maradt, kisebb területen a 300 mm-t sem érte el.
Az Alföld középső részén nagyobb területen a 2025-ös év a legszárazabb év lett 1901 óta.
A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Jelentős volt a csapadékhiány januárban, februárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben, októberben és decemberben is.
A június a legszárazabb, míg a december és a nyár a tizedik legszárazabb volt 1901 óta. Csak két hónap csapadéka haladta meg a szokásos értéket, a novemberi és a márciusi. A márciusi csapadék országosan az átlag több mint kétszerese volt, amivel a nyolcadik legcsapadékosabb március lett a XX. század kezdetétől.
A havi csapadékok nagyon szokatlanul alakultak az évben. Az 1991–2020-as átlag alapján legcsapadékosabb hónapban, júniusban esett országos átlagban a legkevesebb csapadék, míg az átlagosan második legszárazabb március volt az év legcsapadékosabb hónapja.
A július végi hőhullámot lezáró hidegfront során, július 27-én a Somogy vármegyei Csököly állomáson 184,0 mm-es napi csapadékösszeget mértünk, ami a 2025-ös év legnagyobb mért napi csapadéka mellett a HungaroMet egész éghajlati adatbázisában rögzített ötödik legnagyobb érték volt.