A Meta és a Google politikai hirdetéseket szabályozó változása után gyökeresen megfordult Orbán Viktor és Magyar Péter erőviszonya a digitális térben, írja a Res Futura lengyel elemzői csapat. Orbán Viktor és a Fidesz több mint egy évtizeden át vitathatatlan hegemóniát tartott fenn a digitális térben, hatalmát hatalmas követőbázisokra és korlátlan hirdetési költségvetésekre alapozva, a helyzet azonban radikálisan megváltozott, miután megjelent az online fizetett politikai hirdetések teljes tilalma.
Az elemzők szerint Magyar Péter az elmúlt napokban közel 16 millió megtekintést generált a videótartalmaival a közösségi médiában. Miközben Orbán Viktor a 1,6 milliós követőtáborával 1 millió kedvelést tudott generálni, addig Magyar jóval kisebb rajongói bázissal 1,3 millió reakciót ért el. Ezzel a jelentés szerint 40 százalékkal kevesebb tartalommal is 30 százalékkal jobb eredményt ér el, mint a miniszterelnök. A legfontosabb csata azonban a megosztások terén zajlott, ahol Magyar 93 ezerrel 68 ezer ellenében győzte le riválisát.
A magyar politika az elmúlt hat és fél évben 3 milliárd forintot költött a Google rendszerében hirdetésekre, a Facebookon több mint 18 milliárdot. Ezek az összegek olykor már önmagukban túllépték a kampányfinanszírozási törvény adta határokat, ezzel az anomáliával a kormány egy ideig nem kezdett semmit, aztán júniusban inkább átírta a törvényt. Ahogy az összegekből látható, a facebookos hirdetésekre nagyon komolyan támaszkodtak a pártok. Ez összesen 7 milliárd forintnyi hirdetés a 15 legtöbbet hirdetett oldalon, nyomasztó fideszes fölénnyel: a top 15 első 13 helyezettje, illetve a 7-ből 6,5 milliárd forint hozzájuk köthető oldalakon szerepel. Erről itt írtunk bővebben.
A politikai hirdetések tiltása ellenére a Fidesz nem mindig tartotta be a szabályokat. Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője pedig konkrétan azt mondta, abszolút tudatosan feszegetik a határokat, és amúgy is, mit kell ezen problémázni, majd a Meta tudja, hogy mit tilt le, és mit nem. A szűrőn pedig sok minden átcsúszott: a Fidesz képes volt vígan hirdetni a Facebookon a Digitális Polgári Köreivel, és összesen a Fidesz-frakció hirdetéseinek 84 százalékát tiltotta le szabálysértés miatt.
A lengyel elemzők szerint Magyar létrehozott egy „ingyenes tartalomterjesztőkből álló hadsereget”, ami kiváltotta a reklámköltségvetések és a televíziós jelenlét szükségességét. Orbán eközben saját profiljába zárva az online térben kisebbségbe került, szinte kizárólag a legelkötelezettebb hívei hallják. A miniszterelnök posztjai alatti rendkívül magas negatív hangulat arra utal, hogy profilja inkább viták helyszínévé, semmint mozgósítási felületté vált. Ezzel szemben Magyar lelkesedésre épülő narratívát épít, amit a Facebook működési mechanizmusa organikus eléréssel jutalmaz.
Magyar a vizsgált időszakban, vagyis 2026 februárjában és márciusában átlagosan 2325 megosztást ért el posztonként, Orbán Viktor ezzel szemben csak nagyjából ezret. Ezzel a miniszterelnök 27 százalékkal kevesebb megosztást generál összességében, posztonként lebontva pedig 57 százalékkal kevesebbet. Az elemzés szerint ez azt jelenti, hogy Orbán hívei inkább passzív fogyasztók.
Az elemzők szerint Magyar 16 milliós videómegtekintési száma az a mutató, ami új médiapiaci hierarchiát mutat, mert ezzel már a legnagyobb tévécsatornákkal versenyez. Bár ez nézőszámban igaz lehet, hozzá kell tenni, hogy a televíziós csatornák jelentős része még így is a Fidesz kezében van, és ez, együtt a médiapiac leuralásával, még mindig azt jelenti, hogy rengeteg szavazóhoz kizárólag a kormánypárt jut csak el.
A videómegtekintések kétségkívül sokat hoznak Magyarnak: a Facebook azokat a videókat jutalmazza, amiket az emberek hosszú ideig néznek, és aktívan kommentálnak. A több ezer hozzászólás miatt Magyar videós posztjai rengeteg ember hírfolyamán megjelennek, ezzel az algoritmus elvégzi helyette a promóciós munkát. A lengyel elemzők szeirnt Orbán kommunikációja ezzel szemben statikus képekre épül, ez pedig a hírfolyamokban nem olyan sikeres. „Orbán lényegében digitális szórólapokkal próbál kommunikálni a nemzettel egy olyan világban, amely Netflixet és TikTok-videókat néz” – írják.
Az elemzők szerint az üzenetet tekintve Magyar arra a narratívára épít, hogy ő „a belső ember, aki meglátta az igazságot”. A témái közvetlenül a magyarok mindennapjaira és igazságérzetére hatnak: a gazdasági problémákra, például az üzemanyagárakra, bizonyítékokat ígér a kormányzati korrupcióra, és a helyi kérdésekre, például illegális hulladéklerakókra és akkumulátorgyárakra fókuszál. Orbán a geopolitikai félelem területére vonult vissza, üzenete védekező, és a külső ellenségek megtalálására épül, például Ukrajnára, az ellenzék dehumanizálására és a félelemkeltésre.
Az elemzők azt írják: hiába posztol Orbán gyakran, azt alacsony hatékonysággal teszi, ez és a magas negatív reakciók az algoritmus számára nem kelendők. Az elemzők szerint organikus elhalványulás következik be, az algoritmus ezért elkezdi háttérbe szorítani Orbán posztjait a bizonytalan felhasználók elől, Magyar pedig ingyen kerül előtérbe.
A Telex saját elemzése, a Lájkbajnokság is hasonló előnyöket mért a Tiszának. 130 epizód után most először fordult elő, hogy a top 15-ös listánkba ne a Fidesz adja a legtöbb versenyzőt, és ne is ők gyűjtsék összesen a legtöbb lájkot. Árad a Tisza a Facebookon, az élmezőnyben hat tiszás politikus összesen 14,4 millió lájkot besöpörve néz szembe a 8,7 milliót összeszedett négy fideszessel.
