Rákot, idegrendszeri károsodást, tüdőfibrózist okozhatnak a Samsung gödi gyárában elszabadult mérgező porok
A Telex kiderítette, hogy az elmúlt években hivatalosan is több mint 200-szorosan, de a cég egy jegyzőkönyve alapján akár 510-szeresen is túllépte a megengedett határértékeket a Samsung gödi gyárában a nikkel-kobalt-mangán por koncentrációja, ami súlyos egészségügyi veszélyt jelent a dolgozók számára. A Telex birtokába került jegyzőkönyvek szerint az 510-szeres határérték-túllépés úgy jött össze, hogy a gyár egy területén nikkelből, kobaltból és mangánból is messze a határértéket meghaladó mennyiség volt a levegőben. A három anyagból készült nikkel–kobalt–mangán por a Samsung biztonsági jelentése szerint is mérgező anyag, kiszóródása esetén akár halálos hatásokkal bírhat.
Ezeket a porokat nem lehet úgy összekeverni, hogy semennyi ne jusson belőlük a levegőbe, ezért az akkumulátorgyárak érintett területeit a gyárak többi részétől teljes egészében és sterilen leválasztják. Ezekbe a részekbe csak védőruhában lehet belépni, és a területeket folyamatosan takarítják, miközben a levegőket elszívják, és gépekkel tisztítják. Emiatt, ha a mérgező por keverés közben a levegőbe kerül is, onnan elvileg gyorsan eltávolítják, a dolgozók pedig a védőfelszerelés miatt nem lélegzik be.
A Samsungnál azonban a rákkeltő porok elszívását nem tudták jól megoldani, és rendes védőfelszerelést sem adtak minden dolgozónak, akik így jó eséllyel súlyos egészségkárosodást szenvedhettek el. A fémpor-szennyezés pedig nem játék – ezek a vegyi anyagok rákkeltők, károsítják az idegrendszert, és ilyen hosszú távú kitettség esetén komoly egészségkárosodáshoz vezethetnek.
A Samsungnál kiszabadult, és a munkások által feltehetőleg rendszeresen belélegzett porkoktél összetevői közül a nikkel a legveszélyesebb – bizonyítottan rákkeltő hatású, de kisebb mennyiségekben is okozhat allergiát, tüdőfibrózist, szív- és érrendszeri, illetve veseproblémákat.
A nikkelpor és -gőz belélegzése különösen problémás, mert így a fém közvetlenül érintkezik a légutak nyálkahártyájával és sejtszöveteivel. Nemzetközi kutatásokban a nikkelnek és nikkelvegyületeknek kitett emberek körében magas arányban figyeltek meg orrüregi- és tüdőrákos megbetegedéseket (erről szóló tanulmányokat itt, itt, itt, itt, itt és itt lehet olvasni). Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a nikkelfinomító üzemek munkásainál a tüdőrák és az orrüregi daganatok miatti halálozás megnövekedett.
„Ezek az anyagok általában gőz és por formájában kerülnek a munkahelyi levegőbe” – mondta a Telexnek Nagy Marcell igazságügyi és foglalkozás-orvostani szakértő. „Ennek megfelelően leginkább a légzőszerveken keresztül okoznak különféle panaszokat, és a karcinogén hatás is elsősorban itt jelentkezik: a tüdőben, a mellkasban, adott esetben az orrmelléküregekben – bárhol, ahol ezek az anyagok le tudnak rakódni.”
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a vízben oldódó és nem oldódó nikkelvegyületeket a kockázati besorolásban az 1. csoportba tette (bizonyítottan rákkeltő az emberre), míg a fémet és nikkelötvözeteket a 2B csoportba (feltehetően rákkeltő az emberre). Nem tudni pontosan, hogy a Samsung gyárában milyen vegyületekkel dolgoztak, de az a Telex által megkérdezett szakértők szerint elmondható, hogy a nikkelpornak való ilyen mértékű kitettség súlyosan egészségkárosító hatású.
A mangán egy teljesen más mechanizmuson keresztül károsítja a szervezetet, és míg a nikkelmérgezés specifikus tüneteket nem produkál, a mangán igen: ez a fém elsősorban az idegrendszerre hat, és hosszú távú kitettség esetén a kézmozgás romlása, a mozgás és a viselkedés megváltozása, a koordináció és egyensúly csökkenése, valamint olyan enyhébb tünetek jelentkezhetnek, mint a feledékenység, szorongás vagy álmatlanság. Ha ezek a tünetek elég súlyosak, az állapotot manganizmusnak nevezik. A súlyosabb mangánmérgezés bénulásos, Parkinson-kórhoz hasonló, komoly idegkárosodással jár – ezt egyébként korábban mangánbányászoknál és kohászoknál is megfigyelték. Ezen kívül a por belélegzése tüdőirritációt, és ezen keresztül tüdőgyulladást is okozhat.
Számos, különösen a munkahelyi expozícióval foglalkozó kutatás tesz különbséget a belélegezhető és az összmangánpor között. Az előbbi meghatározott részecskeméretet jelent, és tanulmányonként eltér, de jellemzően az 5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket takarja. Ezek az apró szemcsék képesek eljutni a tüdő alsóbb régióiba is, innen pedig felszívódhatnak, és közvetlenül bekerülhetnek a véráramba, megkerülve a máj méregtelenítő mechanizmusát. A jegyzőkönyvek alapján a Samsung gyárában 0,3 mikrométer szemcseméretű porokat használnak, így ezek bőven a belélegezhető por kategóriájába esnek.
Nagyobb mennyiségű kobaltpor belélegzése után is jelentkezhetnek légúti hatások, és a fém por formájában bizonyítottan rákkeltő hatású. A szisztémás egészségkárosító hatásait összetett klinikai tünetegyüttes jellemzi, elsősorban neurológiai (például látás- és hallásromlás), illetve kardiovaszkuláris és hormonrendszeri zavarokkal jelentkezik. Kutatások szerint a kobaltmérgezés terhes nőknél magzatkárosító hatásokkal is járhat. A krónikus kobaltmérgezés emellett okozhat megnövekedett vörösvértest-számot, a csontvelő és a pajzsmirigy hiperpláziáját, perikardiális folyadékgyülemet, valamint károsíthatja a hasnyálmirigy sejtjeit.
„Alapvetően, ha ezek az anyagok bejutnak a szervezetbe, ki is ürülnek, a nikkel a vesén keresztül a vizelettel, a mangán pedig az epéken keresztül a széklettel” – mondta Nagy Marcell. Ez viszont csak kis mennyiségeknél működik, nagyobb és hosszan tartó kitettségnél a szervezet egy idő után már nem tudja elvégezni ezeket az ürítő folyamatokat. „Az lenne a munkaegészségügynek az alapvető felelőssége, hogy ilyenek ne jussanak be a levegőbe, vagy ha bejutnak – mert valamennyire elkerülhetetlen azért –, akkor ott megfelelő védőfelszerelést használják az emberek.” Ez pedig, ahogy a belső dokumentumokból kiderül, a gödi gyárban nem történt meg.
Az, hogy ezek a fémek mennyire károsak a dolgozókra, koncentráció és kitettségi idő függvénye. Ha határérték alatt maradnak az értékek, nem okoznak megbetegedést, ha viszont azt meghaladják, károsodhat a szervezet. Nagy Marcell szerint a szóban forgó fémek esetében általában 2-4 év közötti időtartamról beszélhetünk, amikor már komolyabb károsodást fejtenek ki. A Samsung-gyárnál a Telex 2022-ből ismeri az első komoly túllépésről szóló dokumentumokat, de érdemes azt is megjegyezni, hogy légi felvételek alapján is látszik: 2020 és 2023 között a mixing szekció felett lévő egyik szellőztető mellett teljesen elfeketedett a gyár teteje. A Samsung akkor tagadta, hogy nikkelt, mangánt és kobaltot fújtak volna ki a tetőre, szerintük csak grafit került oda.
A rákkeltő hatás nem feltétlenül mennyiségfüggő, bár dózis–valószínűség kapcsolat van: kisebb dózis is okozhat daganatot, de a kockázat növekszik az expozícióval. „Ha egy emberben bizonyítottan rákkeltő anyagról beszélünk, annak van egy bizonyos valószínűségi faktora. Nem arról van szó, hogy ha elérünk egy bizonyos dózist, akkor mindenképpen kialakul valamiféle betegség. Sokkal kisebb mennyiség is képes lehet daganatkeltésre az arra fogékony szervezetben. Ezért veszélyesek a rákkeltő anyagok, és ezért van kiemelt figyelem a rákkeltő anyagokkal dolgozó emberek vizsgálata során. Ha a kitettség megvan, akkor nem zárható ki soha, hogy egy későbbi daganatos betegséghez nem járult-e hozzá, illetve akár hosszú éveken keresztül is lappanghat, akkor is, ha az illető már régen nem ott dolgozik, és nem teszi ki többé magát ilyen anyagoknak” – mondta Nagy Marcell.
A tetőn felgyülemlett fekete port látva az is felmerülhet, hogy a gyár közelében élők számára mennyire veszélyes ez a nikkel-kobalt-mangán koktél. Nagy Marcell szerint ezek az anyagok szabad levegőn extrém mértékben felhígulnak, és nem valószínű, hogy a környező lakosságra veszély leselkedik, hacsak nem valamilyen baleseti jellegű katasztrófa történik, amivel egyszerre jut nagyobb mennyiség a környezetbe.
A Greenpeace végzett a környéken méréseket, és a gyárhoz közeli erdős részen találtak is környezeti határérték feletti koncentrációt. „Nikkel egyébként is van a talajban, annak a természetes része, de akár az is lehet, hogy a tetőről fújta oda a szél a szennyeződést” – mondta a Telexnek Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. „De ezt nem tudjuk beazonosítani, és nem is végeztünk átfogó méréseket, csak a környező erdőben.”
Azt is elmondta, hogy ha valahol nagyon feldúsulnak ezek a fémek, mondjuk valakinek a kertjében vagy a termőföldjén, az alapvetően nem jó, de Gödnél a jellemző szélirány nem a település felé viszi ezeket a porokat (ha viszi egyáltalán), így nincs arra utaló bizonyíték, hogy a környékbelieknek aggódniuk kellene.
De nemcsak a fémporral van probléma a Samsung gödi telephelyén: 2024-ben súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki a Greenpeace kezdeményezte laborvizsgálat a gyárak környékén. A születendő gyermekek egészségére veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyületet az akkumulátorgyártásban is használják, súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálja a bőrt és a légutakat. Korábban már volt probléma az NMP-vel, amit a gödi talajvízben és a levegőben is megtaláltak, de fehér hab is megjelent egyes gödi utcákban.
Nagy Marcell szerint a Samsung és az ellenőrző hatóságok mindenféle munkaügyi szakmai szabályt figyelmen kívül hagytak a fémpor kezelését illetően. „Ezt a teljes rendszer végigasszisztálta. Mind a munkavédelem, mind a cég foglalkozás-egészségügyi szolgálata, mind a politikai döntéshozók, akik ezt a több éven áthagyták ebben a formájában zajlani.”
A szakértő kiemelte, hogy a magyar munkavédelmi jogrendszer egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket. „Vannak környezetvédelmi szabályok, előírják, hogyan kell kockázatokat értékelni és kezelni, megvan ennek a szakmai sorrendje. Ha van bármilyen kockázat, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan technológia, ami kevésbé veszélyes, és kiválthatja. Ha nincs, akkor a következő lépés a kollektív védelem. Ha van egy borzasztóan veszélyes vegyi anyagom, de az egy teljesen zárt rendszerben kering, és baleseti helyzeten kívül nem kerülhet ki a környezetbe, akkor a munkavállalók védve vannak. Aztán jönnek az egyéni védelmi eszközök. Mindezek mellett pedig a munkaegészségügyi szolgálat folyamatosan monitorozza a munkahigiénés értékeket.”
„Ott a tudományos konszenzus, ami jogszabályban le van írva. Ez nem véleményes dolog” – tette hozzá.
