Népirtás árvízzel, a háttérhatalom miatt ránk kényszerített rovaralapú élelmiszerek, háborús rettegés: ezek voltak az év legsúlyosabb álhírkampányai

Az álhírek és a dezinformáció 2024 egyik központi problémája volt, és Kelet-Közép-Európában is rengeteg témát érintett: a menekültektől kezdve a klímaváltozáson át a választási befolyásolásig sok szektorba beette magát, a mesterséges intelligencia pedig segítette a hatékony és gyors terjedését. A Science+ Dezinformációs Munkacsoportja szerint már-már magától értetődő, hogy ebben az évben külföldi tervezésű dezinformációs kampányok kísérték a szélsőséges időjárási eseményeket és a demokratikus választásokat.

A Green Deal és időjárási katasztrófák: a klímadezinformáció melegágyai

A Science+ jelentése szerint a dezinformációs szereplők idén jelentős figyelmet szenteltek a klímaváltozással kapcsolatos témáknak, részben a helyi és európai parlamenti választások vagy a furcsa időjárási események hatására. Az ilyen álhírek egyik középpontja volt tavasszal a Green Deal, a dezinformáció nagy része a zöld reformok szükségtelennek vagy akár károsnak vélt hatásaira összpontosított. Leginkább Facebookon terjedtek ezek a hírek, a többi közösségi platformon kevésbé voltak aktívak, Közép-Európa legnépszerűbb Green Deallel foglalkozó posztjait viszont összesen mintegy 1,8 millióan látták.

Klímatémában a legnépszerűbb, álhíreket (is) tartalmazó Facebook-posztok például az elektromos autók káros környezeti hatásairól, a rovaralapú élelmiszereket ránk kényszerítő szabályozásokról, a mezőgazdaság tönkretételéről, a pellet- és fafűtés állítólagos uniós tilalmáról szóltak, illetve arról, hogy a Green Deal tulajdonképpen egy politikai trükk arra, hogy az EU irányítsa a tömegeket, vagy aláássa a munkásosztályt.

A jelentés azt írja: ez a fajta dezinformáció már nem a társadalom peremén jelentkezik, hanem bekerült a mainstreambe is, sőt, néhány közép-európai országban befolyásolt fontosabb politikai döntéseket is. Az orosz-ukrán háború arra is rávilágított, hogy az energiaügyek hogyan befolyásolhatják a közvéleményt a zöld energia és az EU elleni kampányok segítségével.

Szeptember közepén a Science+ kutatói a klímadezinformációs narratívák megerősödését tapasztalták, amiket gyakran oroszbarát dezinformációs szereplők tápláltak. Ennek az apropóját a Lengyelországot, Csehországot, Romániát, Szlovákiát, Olaszországot és Ausztriát sújtó, Magyarországot is elérő árvízhelyzet adta. Csehországban például elterjedt narratíva volt az, hogy a cseh hatóságok nem tudják megfelelően kezelni az árvízhelyzetet azért, mert minden erőforrásuk Ukrajna megsegítésére megy el. A régóta fennálló tudománytalan összeesküvés-elméletek is felbukkantak újra, például az, hogy az árvizek az időjárás-manipuláció következményei. Sőt, olyan narratívák is terjedtek, amik azt állítják, hogy az árvizeket az Egyesült Államok rendelte el a Fiala-kormány kezdeményezésére, és a szlávok népirtására irányuló terv részét képezték. Az is felbukkant a közösségi médiában, hogy az árvíz egy false flag akció volt annak érdekében, hogy eltitkolják: a NATO meg fogja támadni Oroszországot.

A Covid-téma nem akar szűnni

A koronavírus-járványról szóló összeesküvés-elméletek még 2024-ben is tartották magukat: 2024-ben az oltásokról, alternatív gyógymódokról és összességében a tudományról szóló összeesküvés-posztok bolgár, román, magyar, lengyel és cseh nyelven 25,2 millió megtekintést és 3,49 millió reakciót értek el a főbb közösségi platformokon.

Az egészségügyi eljárásokkal kapcsolatos álhírek is tovább terjedtek idén: rákkezelésekkel kapcsolatos dezinformációból volt dögivel, például az, hogy a ketogén étrend vagy a böjt gyógyítja a betegséget. Álhírek próbálták aláásni a mammográfia hatásosságát is, a téma a kötelező egészségügyi szűrések témájában itthon is felütötte a fejét. Az ilyen narratívák összesen legalább több százezer megtekintést értek el a közösségi médiában.

A koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek különösen tavasszal és ősszel voltak aktívak, a Science+ jelentése szerint a régióban több mint 14 millió megtekintést értek el. A kutatás szerint a megugrások valószínűleg egybeestek a helyi önkormányzati és európai parlamenti választásokkal, valamint a szezonális megbetegedések számának növekedésével. A narratívák nem változtak az elmúlt években: a közösségi médiában terjedő álhírek szerint a járványt előre eltervezték, a vakcinák hatástalanok, tömeges halálozásokat és megbetegedéseket okoznak, és vannak olyan természetes gyógymódok, amik hatásosabbak náluk. A régióban a Covid-vakcinákon kívül a HPV-vakcinákkal kapcsolatban is terjedtek álhírek, itthon pedig a kötelező vakcinációval kapcsolatban volt megfigyelhető egy nagyobb álhírhullám.

Kétes élelmiszer-biztonság, ránk kényszerített rovarliszt

2024-ben a jelentés szerint folyamatosan nőtt az érdeklődés Közép-Kelet-Európában az élelmiszer-összeesküvések iránt. Itthon a rovaralapú élelmiszerekről régóta terjednek álhírek, amik ebben az évben is tartották magukat. A Telegramon az erről szóló bejegyzéseket több mint 300 ezren nézték meg cseh, román, szlovák, lengyel, magyar és bolgár nyelven. Voltak olyan álhírek is, amik szerint a környezetvédelem leple alatt az elit a hagyományos hús helyett a rovarok és a laboratóriumban termesztett alternatívák felé tereli az embereket.

Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban terjedő másik dezinformáció-hullám a régióban a globális élelmiszerválsággal kapcsolatos, amit Oroszország okozott katonai akcióival, valamint a mezőgazdasági termelés és export akadályozásával, írja a jelentés. A problémát tovább fokozta a gabonaválság és a gazdák tiltakozási hulláma. Egyes összeesküvés-elméletek azt állították, hogy a régió kormányai éhínséget próbálnak előidézni.

Ezek az állítások a becslések szerint 3,8 milliós közönséget értek el, és körülbelül 178 800 interakciót, több mint 17 000 kommentet és körülbelül 32 000 megosztást generáltak. Kiemelkedő dezinformációs narratíva volt a témában az Ukrajnából származó mérgező gabona.

Az ukrán menekültek még mindig a dezinformáció középpontjában

Annak ellenére, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban már régóta tapasztalható a háborús fáradtság, az ukrán menekültekkel kapcsolatos álhírek még mindig tartják magukat a régióban. A migránsellenes retorika az év első felében főleg Közép-Európában erősödött fel, különösen az európai parlamenti választások előtt.

A leggyakoribb narratívák az ukrán menekültek erőszakosságáról szóltak, arról, hogy elveszik a helyiek munkáját, vagy beleavatkoznak a választásokba. Fennmaradtak az álhírek arról, hogy a menekülteket különleges bánásmódban részesítik a befogadó országok, és arról is szóltak posztok, hogy állítólag aláássák a Nyugat Izraelnek nyújtott támogatását. Ugyanígy alaptalan narratívák keringenek arról, hogy az Ukránok szervkereskedelem áldozataivá válnak, vagy hogy Kijevben vegyi fegyvereket alkalmaznak az oroszok.

A jelentés szerint Oroszország továbbra is nagy hangsúlyt fektet a háborús propagandára és dezinformációra Közép-Kelet-Európában, ezzel próbálja csökkenteni a politikai szolidaritást Ukrajna irányába. A kutatók úgy találták, hogy 2024 júniusában különösen nagy érdeklődés mutatkozott a téma iránt Bulgáriában (több mint 240 százalékos növekedés), Lengyelországban (több mint 210 százalékos növekedés) és Magyarországon (több mint 80 százalékos növekedés).

Orosz befolyásolás a választások során

A régióban idén több országban is önkormányzati választásokat tartottak, és most zajlottak az európai parlamenti választások is, a jelentés pedig azt írja: az orosz beavatkozás az európai demokratikus folyamatokba mára normává vált. Az egyik kulcsfontosságú manipulációs taktika az, hogy a közvéleményt folyamatos félelemben tartják egy Oroszország elleni háborúval kapcsolatban. Ezt a narratívát az itthoni választásokon is jól nyomon lehetett követni: a kormány kommunikációja a háborúpárti baloldalról és a békepárti Fideszről szólt, gyakorlatilag azt sugallva, hogy ha nem a fideszes jelöltek nyernek a választásokon, Magyarország háborúba lépése garantált.

A dezinformációs kampányok középpontjában a jelentés szerint a zöldpolitikák, a menekültek, az euroszkepticizmus, a háborútól való félelem és a szlovákiai közvéleményt megrázó Fico-merénylet álltak. Minden kampányt úgy terveztek meg, hogy az uniós intézményeket negatív színben tüntesse fel. A Science+ partnere, az EDMO becslései szerint akár 50 millió európai lakost is elérhettek az ilyen dezinformációs narratívák.