Tömegesen perelnek be háziorvosokat az oltásellenes szülők, a járványügyi biztonságot is veszélyeztetve

Újra felélénkültek az utóbbi időben az oltásellenes mozgalmak, a koronavírus-vakcinákon túllépve most már a gyerekkori kötelező oltásokat is megpróbálják megtorpedózni. Az oltásellenesek háziorvosok ellen indítanak pereket tömegesen, mert azok nem hajlandók gyerekeik számára olyan egészségügyi igazolást kiállítani, amivel megtagadhatnák a gyerekkorban kötelezően beadandó vakcinákat. A sok per, és az azzal járó adminisztráció lassítja egészségügyi hivatalok munkáját, de nem is ez a legnagyobb baj.

„A védőoltásokat, amelyeket évszázadok óta az orvostudomány egyik legnagyszerűbb találmányai közé sorolnak, nem szabad elbagatellizálni. Alacsony átoltottság esetén számos, a védőoltásokkal egyébként megelőzhető betegség jelenhet meg újra, mint ahogyan ez évről évre megtörténik a környező országokban. Ennek ellenére az utóbbi pár évben Magyarországon is megjelentek olyan csoportok, amelyek érzelmekre hatva, a pánikkeltés és bizalmatlanság irányába igyekeznek eltolni a védőoltásokról szóló híreket, kommunikációt. Honlapjaikon az oltóanyagokkal kapcsolatban hamis információkat terjesztenek, valamint bíróság, illetve Alkotmánybíróság előtt támadták és próbálják támadni a védőoltási rendszert” – írta a helyzetről Telexnek a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Az oltásellenes csoportok ezzel büszkélkednek is, Facebookon gyűjtik, hány ilyen pert indítottak:

Ha az orvos nem ad indokolatlan igazolást, beperelik

A népegészségügyi központ szerint az oltásellenes mozgalmak jogszerű eljárások mögé bújva, jogszerűtlen és szakmaiatlan indokokkal igyekeznek akadályozni a védőoltási program működését.

Az egészségügyről szóló törvény lehetőséget ad a védőoltás alóli mentesítésre, ha ezt orvosilag igazolt egészségi ok indokolja. A kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője kérelmezheti a védőoltás alóli mentesítést, ha az a beteg állapota miatt nem lehetséges, illetve ha az egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt

„Az elmúlt időszakban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ is értesült arról, hogy a területileg illetékes népegészségügyi hatóságoknál, járási hivataloknál tömegesen indultak el védőoltás alóli mentesítési eljárások, amelyek esetében a kezelőorvos nem adott szakvéleményt a felmentésre vonatkozóan, mivel nincs egészségi akadálya a védőoltás beadásának. Ezért a törvényes képviselők az orvosi szakvéleményt megkérdőjelezve, sérelemdíj iránti polgári peres eljárásokat kezdeményeztek a szakorvosok ellen. Tudomásunkra jutott az is, hogy egyes esetekben háziorvosok, házi gyermekorvosok ellen büntetőfeljelentéseket tettek foglalkozás körében elkövetett szándékos vagy gondatlan veszélyeztetés miatt, annak ellenére, hogy az oltóorvosok a szakma szabályai és a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően végzik tevékenységüket. Az ilyen jogi eljárások időtartama alatt a gyermekek védőoltása halasztódik, ami tömeges méreteket öltve a járványügyi biztonságot veszélyeztetheti” – írta a szervezet.

Útmutatókat készítenek az oltásellenes csoportok, hogy a szülők lassítsák a rendszert

Bár az NNGYK nem nevezett meg csoportot, azért lehet sejteni, hogy miért indult be a jelenség, és miért lett felkapott az oltásellenesség témája. Nem magyar sajátosság ez: a koronavírus-álhíreken elbizonytalanodott emberek egy része máshol is az általános oltásellenességhez fordul. A koronavírus-oltások ellen kampányoló Orvosok és egészségügyi dolgozók a tisztánlátásért egyesület weboldalán például egész útmutató van arról, hogyan viselkedjen a szülő az orvosnál, ha nem akarja beoltatni a gyerekét. A szervezet már három ezzel foglalkozó konferenciát is szervezett, amelyeken régi, és ezerszer megcáfolt összeesküvés-elméletek (az oltások összefüggésbe hozhatók az autizmussal, legyengítik a gyerekek immunrendszerét, neurológiai károsodásokat okoznak, stb.) emlegetésével próbálják elérni, hogy a Magyarországon kötelező gyerekkori oltások választhatók, azaz elkerülhetők legyenek.

„A nem oltottak minden tekintetben, minden egyes oltás esetén, minden életkorban, mindig jobban szerepelnek, mint az oltottak. 18 hónapos korig huszonkilenc féle oltóanyaggal találkozik a csecsemőnek a szervezete. Semmiféle kontroll, felelősség nincs sem a gyártó, sem az állam, sem az oltást végző orvos részéről. A kiutat abban látjuk, hogy a kötelező jellegét az oltásoknak el kell venni” – mondta az egyik konferencia összefoglaló videójában dr. Tamasi József belgyógyász, a csoport egyik alapítója. Nehéz behatárolni, mit értett Tamasi azon, hogy „a nem oltottak mindig, mindenhogy jobban szerepelnek az oltottaknál”, de

az tény, hogy kutatások bizonyítják: a kötelező gyerekkori oltások csökkentik az oltással megelőzhető betegségek előfordulását a kötelező jelleg bevezetése előtti helyzethez képest.

Arra is vannak adatok, hogy az oltások megtagadása hogyan függ össze a vonatkozó betegségek előfordulásával: Michigan államban például jelentős átfedést dokumentáltak az oltás alóli felmentések, és a szamárköhögés előfordulási helyei között. Hasonlóképpen Coloradóban az 1987 és 1998 közötti időszakban a kanyaró és szamárköhögés előfordulása összefüggésbe hozható volt az oltás alóli mentességek gyakoriságával. Ugyanez a kutatás írja le, hogy a kanyarós megbetegedések száma az Egyesült Államokban a vakcinázás előtti időszak évi 500 000-es átlagáról 62 esetre esett vissza.

Ami a vakcinák biztonságosságát illeti, számos kutatás bizonyítja, hogy nagyon jó biztonsági profiljuk van – természetesen ezek sem teljesen mellékhatásmentesek, de a hosszú távú és súlyos mellékhatások extrém ritkák. Nem találtak például összefüggést a gyerekkori védőoltások és a cukorbetegség, az autizmus, neuropszichológiai problémák, lázgörcsök, gyulladásos bélbetegség, neurológiai rendellenességek között.

A vakcinák összetevői is biztonságosak. Jó ideig a néhány vakcinában megtalálható tiomerzál, egy higanytartalmú tartósítószer volt az oltásellenes narratívák középpontjában mint káros anyag. Jelenleg az életkorhoz kötött, kötelező védőoltásokhoz alkalmazott oltóanyagok nagy része nem tartalmaz tiomerzált, csak néhány influenza elleni oltóanyagban található, csekély mennyiségben. Annak ellenére vezették ki ezt az anyagot az oltóanyaggyártásból, hogy kutatásokkal bizonyított, hogy a tiomerzál amúgy nem kapcsolható össze az autizmus kialakulásával. Az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia honlapján számos biztonságossággal kapcsolatos tévhitet cáfolnak kutatásokkal alátámasztva.

A felelősség kérdése a koronavírus-oltásokkal kapcsolatban is rendre felbukkant, és a kötelező gyerekkori oltásoknál is megjelenik, mint ahogyan azt fent is láthattuk. Tamasi József állításaival ellentétben, ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve a hozzátartozóit az állam kártalanítja. Ha egy kötelező védőoltásnak van kóros szövődménye – ami nagyon ritkán ugyan, de előfordulhat –, a felelősség a törvény szerint az államé. A szabályozás kizárólag „védőoltásra kötelezett személy” esetében ír elő kártalanítási kötelezettséget, tehát a választható oltás mellékhatásainál nincs az államnak ilyen jellegű kötelezettsége. Az állam kártalanítási kötelezettsége független attól, hogy a károsodás a szakmai szabályok betartása mellett, vagy anélkül következett be – viszont ha a védőoltás beadása után előálló súlyos egészségkárosodás okozati összefüggésben is van az oltást beadó egészségügyi szolgáltató szakmai szabályszegésével, akkor az ide vonatkozó polgári jogi és egészségügyi jogi szabályok szerint az egészségügyi szolgáltató felelősséggel tartozik.

Nem magyar sajátosság, hogy a Covid-szkeptikusok nettó oltásellenesek lesznek

A jelenség korántsem Magyarországra korlátozódik: a New York Times nemrég írt olyan amerikai csoportokról, amelyek a koronavírus-járvány alatt ültek fel az álhírvonatra, és most a kötelező gyerekoltások ellen fordultak. Lehetett is számítani erre: a Covid–19 alatt megjelent oltásellenes mozgalmak olyan jól szerveződtek, és annyira épített rájuk a politika szélsőjobboldali vonulata, hogy valószínű volt a fennmaradásuk a járvány visszahúzódása után is. A mellékhatásoktól való félelemhez és a kiirthatatlan álhírhez, hogy a vakcinák autizmust okoznak, az elmúlt időszakban csatlakozott egy harmadik indok is az oltásellenességre: ezek az emberek sokszor az alapvető emberi jogaik sárba tiprását látják a kötelezően beadandó vakcinában.

Itthon az Alkotmánybíróság a kétezres években megvizsgálta a kötelező védőoltások alkotmányosságát. Azt találták, hogy nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Éppen ezért a testület szerint a védőoltás, mint eszköz, alkalmas és egyúttal szükséges a jogalkotó által meghatározott alkotmányos cél eléréséhez. Az Alkotmánybíróság által kiadott határozat rögzíti, hogy az adott ügy tárgyát képező jogszabályi rendelkezés, vagyis az életkorhoz kötött védőoltások rendszere nem tekinthető szükségtelen alapjog-korlátozásnak, és a védőoltások kötelező igénybevételének előírása alapjogot szükségtelen és aránytalan mértékben nem korlátoz. Így az ilyen jellegű szabályozás alkotmányos.

„Látni kell, hogy az oltásellenes mozgalmak nyújtotta hamis tájékoztatás alapján kezdeményezett jogi eljárások közvetlenül a védőoltást jogszerűen végző oltóorvosok ellen irányulnak, de összességében hazánk járványügyi biztonságára, ezáltal a lakosságra jelentik a legnagyobb veszélyt – írta az népegészségügyi központ. – Mivel az NNGYK feladata a hazai járványügyi biztonság garantálása, ezek a szerveződések nagy mértékben megnehezítik a járványügyi szakemberek munkáját, valamint a mindenkori hiteles, tudományos ismereteken alapuló tájékoztatást.”

Magyarországon egyébként a kötelező védőoltások teljesítése évtizedek óta nagyon jónak számít, az átoltottság valamennyi kötelező oltásfajtánál meghaladja a 99 százalékot. A védőoltási program több mint 100 éves múltra tekint vissza. Jelenleg a gümőkór (tuberculosis), a torokgyík (diphtheria), a szamárköhögés (pertussis), a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta), a kanyaró (morbilli), a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz (parotitis epidemica), a bárányhimlő, a b típusú Haemophilus influenzae (Hib), a pneumococcus és a Hepatitis B ellen kötelező a védőoltás, illetve kötelezően felajánlandó a HPV elleni védőoltás. „A járványügyi biztonság fenntartása közös cél és össztársadalmi érdek, ennek fontos feltétele, hogy megőrizzük a védőoltásokba vetett bizalmat” – írta az NNGYK.

A témában megkerestünk két hazai ismert oltásellenes közösséget, az Oltáskritikus Életvédők Szövetségét, illetve az Orvosok és egészségügyi dolgozók a tisztánlátásért csoport egyik alapítóját, dr. Tamasi Józsefet. A két csoporttól azt szerettük volna megtudni,

• mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy oltásellenes szülők háziorvosokat perelnek tömegesen a kötelező gyerekkori oltások miatt;
• buzdítják-e ilyesmire a tagjaikat/olvasóikat;
• mire alapozzák azt a nézetüket, hogy a gyerekkori oltások károsak lehetnek; és
• mit szeretnének elérni a kötelező gyerekkori oltásokkal kapcsolatban.

Az Oltáskritikus Életvédők Szövetségétől egyáltalán nem kaptunk választ, Tamasi Józseftől viszont igen. Azt írta: „Kérdései nem érthetők, nem konkrétak, és főleg nem nekem szólnak, ugyanis Orvosok a Tisztánlátásért Egyesületet nem ismerek és így nem tudok annak nevében nyilatkozni.” Ez kissé zavarba ejtő, mert amúgy kiemelt helyen szerepel a neve a csoport weboldalán.

Jogos a kérdés, hogy ha az oltásellenesek állításait rendre megcáfolják tudományos eszközökkel is, hogy lehet az, hogy még mindig ennyire terjednek a nézeteik az interneten.

Ennek a New York Times cikke szerint több tényezője lehet: az egyik, és valószínűleg a legnagyobb hatású, az az, hogy a közösségi oldalaknak egyszerűen megéri ezeket a narratívákat terjeszteni, vagy legalábbis hagyni, hogy terjedjenek. Bár a koronavírus-járvány alatt a legtöbb közösségimédia-vállalat tett lépéseket az álhírek visszaszorítására, nem tudták teljesen kiirtani őket, és ez valószínűleg a platformok számára nem is olyan nagy baj, hiszen az ilyen tartalmak általában futótűzként terjednek, sok kattintással, vagyis sok reklámbevétellel járnak.

Egy másik tényező az, hogy az ezeket a narratívákat felkaroló szereplők anyagi vagy politikai hasznot húznak a közösségeik felduzzasztásából: elég a Gődény-féle pártosodásra gondolni, vagy arra, hogy az Orvosok a tisztánlátásért csoport a weboldalán pénzügyi támogatást is kér – az oldal fenntartója és a pénzügyi támogatás fogadója pedig az a Caraka Alapítvány, amelynek címe megegyezik Tamasi cégének bejegyzett címével. De említhetjük például a Covid-járvány alatt kifejezetten aktív Letoha Tamást is, akinek egész vitamináruháza van, hasonlóan Lenkei Gáborhoz, de az Orvosok a tisztánlátásért csoport támogatói között található dr. Váczi Péternek is vannak témába vágó könyvei és jól jövedelmező magánpraxisa. Politikai oldalon itthon a Mi Hazánk próbál meg hasznot húzni abból, hogy az oltáselleneseket is maga mellé állítja, de a nagypályás külföldi oltásellenesek is szépen profitálnak az álhírekből: Robert F. Kennedy például 2020-ban 345 ezer dollárt, vagyis majdnem 124 millió forintot keresett a Children’s Health Defense weboldallal.