Csak pszichopaták alszanak zokniban? Emberkísérlet a szomnológia ananászos pizzájáról

„Úristen, miért csinálom ezt magammal? Ez volt az elmúlt hónapok talán legborzalmasabb éjszakája”

– gondoltam az újabb emberkísérletem első reggelén.

Sanyargattam már magam mesterséges intelligenciával, nem zuhanyzással, mosatlan ruhákkal, és most új próbatétel merült fel a szerkesztőségi levelezésben: valaki próbálja már ki, hogy tényleg jobb-e zokniban aludni.

A Wall Street Journal és a Tom's Guide is írt mostanában arról, hogy a zokni segíthet a könnyebb elalvásban és a hosszabb, pihentetőbb alvásban. A Cleveland Clinic orvosa, Michelle Drerup szerint ez azért van, mert amikor a testünk aludni készül, lecsökken a belső hőmérsékletünk, viszont ha a lábak túl hidegek, akkor inkább egy kicsit megugrik, mert felpezsdül a vérkeringés. Viszont ha a lábakat melegen tartja egy pár nem túl szoros, nem túl laza, szellőző anyagból készült zokni, akkor erre semmi szükség, mert kitágulnak a hidegben beszűkült erek, a bőrünkön keresztül elpárolgó hővel a test gyorsabban lehűl, és indulhat is a szunya. Tehát a zoknitól nem emelkedik a szenderedő testhőmérsékletünk, hanem pont hogy csökken.

Volt erre tudományos kísérlet is, mondjuk aránylag kis mintával. Dél-koreai kutatók vizsgálata során hat 20–25 éves férfi tesztalany aludt zokniban és mezítláb; zoknival a lábon átlagosan 7,5 perccel hamarabb aludtak el, 32 perccel tovább aludtak, és 7,5-ször ritkábban ébredtek fel alvás közben, mint mezítláb. Önmagukon nem éreztek különbséget, ez valójában csak a mérésekből jött ki.

Nyilván ki kellett próbálnom a dolgot. Pláne, mert a téma elég megosztó: van, aki szerint pszichopata, aki zokniban alszik, más viszont el sem tudja képzelni az éjszakáját lábburkolat nélkül. Előbbi nyilván túlzás, valójában inkább egy internetes mém, de az igaz, hogy a praktikával kapcsolatban pro és kontra is lehet bőven érveket felhozni.

Szóval egy hónapot arra szántam, hogy megválaszolom a zokniban vagy anélkül alvás kérdését, egy Google Pixel Watch 3 okosóra segítségével. (Nemrég írtam egy egyáltalán nem túl hosszú okosóratesztet, amiben többször is megemlítettem, hogy gyakorlatilag minden óra máshogy méri az alvást; azért választottam a Pixelt, mert az volt nálam a legrégebb óta.)

Nem olyan jó, mint ahogy hangzik

Íme a kísérletem 100 százalékosan tudományos, akadémiailag kikezdhetetlen módszertana:

• Október 3. és 26. között zokni nélkül aludtam, hogy kontrollcsoport lehessek saját magamnak. Ebből csak 17 napról van mért eredményem, mert a többi napon a nagy órateszt miatt más órákkal aludtam, onnan is vannak adataim, de annyira különböző módokon mérik az órák az alvási adatokat, hogy nem lenne értelme más méréseket hasonlítgatni a Pixellel mért eredményekhez.
• A második menetben, november 19. és december 6. között zokniban aludtam, ebből az időszakból 14 éjszakáról van adatom. A hálószobám hőmérséklete a két időszakban nagyjából azonos volt, éjszaka általában 20–21 fok szokott lenni.

Az alvási adat itt annyit jelent, hogy az óra szerint mennyi időt töltöttem ébren, mennyit REM-fázisban, mennyit könnyű alvásban, és mennyit mélyben.

A cikk legelején kicsit elspoilereztem, hogy eleinte nem voltam elájulva a zokniban alvás csodálatosságától. Érzésre konkrétan borzalmas volt: alig tudtam elaludni, rengetegszer felébredtem pár másodpercekre éjszaka, és másnap reggel olyan voltam, mint egy kifacsart rongy – tényleg, hosszú idő óta a legrosszabb éjszakám volt. Legalábbis így éreztem, de az okosóra adatai alapján közel sem volt ennyire drámai a helyzet, sőt, azt mérte, hogy amolyan középmezőnyös alvást produkáltam.

Amúgy tényleg vicces, mennyire mást mérnek a különböző okosórák, ez akkor lett egyértelmű, amikor mindkét csuklómon egy-egy órával aludtam. Ezek például a november 22-i adatok két órából:

Vagy itt egy másik példa november 19. reggeléről:

Szóval ez az okosórás alvásmérés azért nem egy drámaian egzakt tudomány, mindenesetre a hónap végén a Pixel adatait vetettem össze a Pixel adataival, szóval ha torzítanak is a számok, vélhetőleg ugyanolyan irányba és mértékben. Na, de lássuk az általános eredményt! Mikor aludtam jobban? Amikor volt rajtam zokni, vagy amikor nem?

*dobpergés*

Ha csak a puszta számokat nézzük, akkor zokniban. Méghozzá az összes napot nézve átlagosan 38 perccel több alvásidőm volt éjszakánként. A zokni nélküli éjszakákon átlagosan 6 óra 13 percet aludtam, zokniban viszont átlagosan 6 órát és 51 percet. Éljenek a melegített lábujjak!

És itt rögtön álljunk is meg. Októberben ugyanis egy hetet Kínában töltöttem, így az eredményt torzítja egy borzalmasan kényelmetlen, Münchenből Pekingig tartó, 10 órás, elvileg alvással töltött repülőút, amiből az óra szerint valójában 2 óra 46 percet sikerült aludnom. A következő héten jetlagtől sújtva és telefonos hírekkel és gyárlátogatással súlyosbítva átlagosan 4 órát és 44 percet aludtam, ami igencsak lehúzza a zoknimentes napok átlagát. Ha ezeket az éjszakákat kiveszem az egyenletből, és csak azokkal számolok, amiket otthon, a saját ágyamban töltöttem, fordul a kocka: zokni nélkül: 7 óra 2 perc alvás, szemben a zoknis 6 óra 51 perccel. Éljenek a szabad lábujjak!

Akármelyik összehasonlítást nézem, azért látványos különbség nincs a zoknis vagy zoknitlan ébren töltött idő, REM-fázisos percek vagy mély alvás között, de az alvások hossza között sem. Az alábbi táblázatban benne vannak az október 13-18. közötti nehezített időszak adatai is:

Az első, pocsék éjszaka után már valójában semmi különbséget nem éreztem a szokásoshoz képest, amikor zokniban ébredtem, és se érzésre, se a számok szerint nem javult jelentősen az alvásminőségem. Az egész olyannak tűnik, mint az ananászos pizza: ha valakinek úgy esik jól, hát hajrá, senkinek nem árt vele. Én ugyanígy vagyok a zokniban alvással is.

Viszont a kiegyensúlyozottság jegyében itt idézném Flachner Balázs kollégát, aki valamiért az elmúlt évek-évtizedek legforróbb nyarán kezdett el zokniban aludni – és akinek annyira bejött ez, hogy ha tehetné, soha nem venné le: „Elkezdtem zokniban aludni, és viszonylag gyorsan eljutottam oda, hogy már fura lenne nem így aludni. Talán még gyorsabban is alszom el így, de ezt nem feltétlenül fognám rá erre. Amúgy elég gyakran hideg a lábam, így meg nem az, nem kell megvárni, hogy felmelegedjen a takaró alatt. Logikus, de őszintén igazából semmilyen változást nem vettem észre, azon kívül, hogy most már fura lenne, ha nem zokniban kellene aludnom.”

Ha nem csak hideg a lába, nem elég a zokni

„A zokniban alvás szerintem szokás kérdése; van, aki szeret egy pólóban vagy akár ruha nélkül aludni, van, aki meleg pizsamában alszik, van, aki zokniban. Attól függ, milyenek az egyéni alvási szokások, körülmények” – mondta Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus főorvos, aki, hozzám hasonlóan, csak kicsit tudományosabb módszerekkel, de egyelőre szintén nem talált bizonyítékot arra, hogy sokkal jobb lenne zokniban aludni. Sőt, igazából egymásnak ellentmondó állításokat talált a szakirodalomban, ugyanis a már említett jótékony hatás mellett sokakban az is felmerült, hogy a zoknis láb miatt valójában nehezebb elaludni, és ha sikerül is, rosszabb az alvásminőség. De ezek általában inkább anekdotákként jelennek meg az interneten.

A fázós láb nemcsak amiatt fordulhat elő, hogy hideg van a szobában, hanem vérkeringési zavar is állhat a háttérben. Ezt zokni helyett érdemes inkább érsebészeti oldalról megközelíteni, és egy ultrahangos vizsgálattal megnézni, minden rendben van-e az erekkel. Van ugyanis egy jelenség, amiről nem nagyon szólnak a netes történetek, viszont Vida doktornő már többször is találkozott ilyennel:

„A zokni viselése gyakran társul úgynevezett polyneuropátiákhoz, perifériás idegkárosodáshoz. A beteg ilyenkor általában azt mondja, hogy zsibbad a lába, éjszaka fázik, és zoknit kell emiatt húznia – még akkor is, ha nem volt előtte zoknis alvó”.

Ezt a beteg a leggyakrabban úgy meséli, hogy korábban semmilyen hasonló panasza nem volt, aztán, szinte az egyik napról a másikra, elkezdett zsibbadni, bizseregni, fázni a lába, és azóta zoknit hordani. Ha valaki ezt érzi, érdemes lehet neurológushoz fordulni.

Egy másik csoport tagjai is gyakran említik a szomnológusnak, hogy zokniban alszanak: a nyugtalan láb szindrómások. Ez egy olyan betegség, ami miatt a lábakban az éjszaka első részében, sőt, esetenként már este, az alvás előtti nyugalmi időszakban is, paresztézis jelentkezik, ami röviden bizsergést, a hangyamászós szurkálás érzését jelenti. Ez arra kényszeríti a beteget, hogy megmozgassa a lábát vagy felkeljen az ágyból. Több nyugtalan láb szindrómás is arról számolt be a szakembernek, hogy a zokni javított a tünetein. Ez azért lehet, mert a zokni fizikai ingert kelt a lábban, és akár ez az inger is elég lehet ahhoz, hogy ne jelentkezzenek a nyugtalanság tünetei.

Emiatt javasolnak a szakemberek egyre gyakrabban olyan terápiákat, amik fizikai ingerrel stimulálják a szervezetet, például tapintással vagy súllyal. Ilyen többek között a nehéz takarós terápia, amire Vida Zsuzsanna szerint egyre több betege magától, az interneten talál rá.

De – csak hogy ne legyen olyan egyszerű a képlet – van még egy lehetőség: a lábak szorongás miatt is lehűlhetnek. „Tehát a zokniban alvás nemcsak szokás lehet, hanem akár tünet is” – tette hozzá Vida doktornő.

Azonban zokni és zokni között is van különbség. Ha a legolcsóbb, legszorosabb műanyag zoknit választjuk, az elszorított boka miatt romló vérkeringés és büdös lábak várnak ránk. Tehát ha valaki zokniban szeretne aludni, akkor érdemes két dologra figyelni: egyrészt mindig tiszta lábbal menjen aludni (ez a zokni nélküli alvásnál sem feltétlenül hátrány), másrészt tiszta, lehetőség szerint csak erre használt, könnyű anyagból, például merino gyapjúból készült, lazább zoknit húzzon fel éjszakára.

„Aki zokniban szeret aludni, annak zokniban kell aludni, aki viszont utál zokniban aludni, arra ne kényszerítsük rá a zoknis alvást”

– összegezte a szakértő. Az esetek jelentős részében nem látja jelentőségét, de ha a többi tünet (zsibbadás, bizsergés) is jelentkezik, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

Bónusz: mi a helyzet az okosórákkal?

„Az okosórákról azt gondolom, hogy állapotkövetésre alkalmasak. Tehát ha valakinek van egy hosszú ideje mért alvásmintázata, ami hirtelen és következetesen megváltozik, akkor ezt jól kimutatják. Diagnosztikára azonban nem alkalmasak” – jelentette ki a szakértő. Persze ez abból a szempontból nem túl meglepő, hogy minden gyártó jelzi is, hogy nem orvosi eszköznek szánja az óráit.

A gyakorlatban ezek alvásügyileg arra jók, hogy ha a beteg azt érzi, hogy valami nincs rendben az alvásával, akkor meg tudja mutatni az órája méréseit az orvosnak, aki ebből látni fogja, hogy van-e változás. Ezzel gyakorlatilag ki lehet lőni a nulladik vizsgálati kört, mert ha az ember csak úgy megy orvoshoz, hogy valami nem oké, de erre semmi bizonyítéka nincs, akkor már ahhoz is vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, tényleg baj van-e.

„Nemrég egy betegem úgy jött, hogy nagyjából két hétre visszamenőleg át tudtunk nézni az alvásait. Valóban lehetett látni, hogy minden éjszaka sokszor megébredt, a nagyobbakra még emlékezett is. Elkezdtünk egy terápiát, amit a saját okosórájával követ, de ha szükséges, akkor alvásvizsgálata is lesz.”

Tehát semmiképp nem perdöntők az okosóra mérései, de arra, hogy felhívják a figyelmet valamilyen változásra, teljesen jók. De nem szabad túlzottan ráfeszülni ezekre a mérésekre.

„Elég sok hibalehetőség van ebben, például ha valaki álmában forgolódik, akkor azt az okosóra éber állapotnak érzékelheti. De betegeim azt is észrevették, hogy ha mozdulatlanul, de ébren feküdtek, az óra azt alvásnak mérte. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy nagyon hasznos eszköz lehet arra, hogy ha az illető azt gondolja, hogy valami probléma van az alvásával, akkor azt részben alá tudja támasztani” – zárta Vida Zsuzsanna. Ezt remekül illusztrálja, hogy az általam tesztelt hat órából mindegyik egészen mást mért, mint a többiek.

Az emberkísérletem eredménye pedig az – most már orvosi megerősítéssel –, hogy mindenki aludjon, ahogy jól esik neki. Ha jobb érzés zokniban, akkor ne hagyja, hogy a pucérláblobbi kétségeket ébresszen önben, de ha nemcsak fázik, hanem zsibbad is a lába, akkor lehet, hogy a legpuhább szaténzokni sem jelent megoldást.