Az új Lenovo Yoga a MacBook Air babérjaira tör, inkább több, mint kevesebb sikerrel

Talán még azok is, akik elvi szinten utasítják el az Apple-t és termékeit, el tudják ismerni, hogy ha másban nem is, marketingben nagyon erős a cég. Ha könnyű, hordozható, de mégis erős laptopra gondol valaki, akkor jó eséllyel a MacBook Air jut eszébe.

Pedig van egy rakás windowsos konkurens is a műfajban, és a Lenovo Yoga Slim 7x Gen 9 is ilyen babérokra tör. Az egyszerűség kedvéért a cikkben mostantól csak Slimnek fogom hívni, mert egyrészt így mindenkinek egyszerűbb, másrészt tulajdonképpen ez, azaz a karcsúsága az egyik legfontosabb jellemzője: mindössze 32,5×22,5 centiméter széles és hosszú, csak 13 milliméter vastag, és csupán 1,28 kiló, úgyhogy minden adott, hogy egy remek úti gép legyen.

Ezt nem is csak sejtem, tudom is: a Slim megjárta velem Kínát, ahol eljött velem a pekingi Tiltott Városba és a Vivo eseményére és gyárába is. Olyan könnyű volt, hogy gyakorlatilag semmi különbséget nem jelentett, ha bedobtam a táskámba, viszont cserébe könnyen elő tudtam kapni, ha hirtelen dolgoznom kellett egy kicsit.

Egyébként csinos kis gépről van szó. A sötétkék fémváz kifejezetten jól néz ki, és a Lenovo gépein egyre gyakoribb kamerakiemelés is passzol a dizájnhoz. Persze ez is megosztó a felhasználók körében, de az biztos, hogy legalább kiemeli a gyártó gépeit a szinte pont ugyanúgy kinéző laptopok végtelen sorából.

Arról nem is beszélve, hogy így az 1080p-s, videóhívásokra tök jó webkamera nem lóg bele a 14,5 hüvelykes, 3K-s kijelzőbe, aminek egyébként nagyon szép képe van – bár ez el is várható egy ilyen OLED-kijelzőtől. Valamiért érintőképernyős, aminek én nem sok hasznát látom a mindennapjaimban, de nem zárnám ki, hogy van, akinek ez fontos. Mindenesetre a színek színesek, a feketék feketék, ezen a téren nincs okom panaszra.

Nem úgy, mint a hangszóróknál. Bár egyik oldalról hatalmas előny, hogy a Slim vékony és könnyű, ez sajnos áldozattal jár, méghozzá leginkább a hangzás terén. Hiába a Dolby Atmos, a hangszórók igencsak doboz jellegűek. Nem vagyok audiofil, de még nekem is feltűnt, hogy a négy kis hangszóró elég erőtlen. Azt viszont meg kell hagyni, hogy tiszta, érthető a hangzása, tehát online meetingekre teljesen oké.

A méret másik áldozatai a portok. Mindössze három USB-C-s bemenet található a gép oldalában (kettő az egyik, egy a másik oldalon), valamint egy bekapcsológomb és egy kameratakaró kapcsoló. Nincs jack bemenet, nincs HDMI, úgyhogy érdemes lehet egy USB-C-s hubra is beruházni, ha az ember a Slim mellett dönt.

Márpedig nem tudom, és nem is akarom azt mondani, hogy nem ajánlom. Viszont az is igaz, hogy nem is mondanám, hogy meg kellene rohamozni érte a boltokat. A billentyűzet hozza a Lenovótól megszokott, szerintem kiemelkedő minőséget, a gombok háttérvilágítása működik ugyan, de nem a legszebb, amit valaha láttam. Még a tízéves Y70-esemnél is sokkal igényesebb ez a megoldás.

Az akkumulátor sem kiemelkedő, de egy-másfél munkanapot közepesen intenzív felhasználás mellett simán kibírt, még úgy is, hogy utazás közben többször is a laptoppal töltöttem a telefonomat.

MI-re szabva

Mint szinte minden techcég, a Microsoft is teljesen rápörgött a mesterséges intelligenciára (MI), így sok új számítógép már egy dedikált Copilot-gombbal kerül a polcokra.

Ennek én egyelőre nem sok értelmét láttam. Miután beüzemeltem a laptopot, csevegtem egy kicsit az MI-vel, próbáltam rávenni, hogy írjon le nekem hangfelvételeket, és értelmezzen egy Magyar Közlönyt, de mindkét kísérlet kudarcba fulladt. Aztán az utóbbit mégis sikerült kierőltetni belőle, de ehhez nem a gépre telepített verziót használtam, hanem az Edge böngészőbe építettet. Ha bonyolult jogi szöveget kell értelmeznie, jó szívvel ajánlom a Copilotot, bár fontos megjegyezni, hogy muszáj ellenőrizni a válaszait, nem szabad készpénznek venni – ahogy egyébként a Microsoft is javasolja.

Persze a telepített verzió hozza a legtöbbek által ismert szöveg- és képgenerálást, bár az más kérdés, hogy megéri-e egy csomó energiát elpazarolni arra, hogy a Copilot vagy a ChatGPT írja meg az emailjeinket. Ettől függetlenül a Microsoft leginkább ezen a vonalon népszerűsíti az MI-jét, valójában a vállalati környezetben tűnik igazán hasznosnak.

Mindenesetre a Slim is egy Copilot-laptop, van benne 16 vagy 32 gigabájt memória, 1 terabyte SSD tárhely, a teljesítményért Qualcomm Snapdragon X Elite processzor felel, méghozzá az X1E-78-100-as. Nem mindig megyünk bele ilyen mélyen a részletekbe, ebben az esetben viszont azért fontos, mert ez az Elite-széria belépő szintje, így – bár hétköznapi, munkás használatra tökéletes, sőt, még a fotószerkesztést is egész jól bírja, bár nagyon nem ez a fő profilja – nem érdemes tőle csodákat várni. Már csak azért sem, mert ARM64-es architektúrát használ, ami lényegében annyit jelent, hogy nem minden szoftver, játék fog elfutni rajta, vagy ha mégis, akkor nem biztos, hogy úgy, mint, mondjuk, egy Intel csippel felszerelt gépen megszokta. Nagyjából ugyanez az oka annak, hogy a hasonló működésű Apple gépek nem szoktak felkerülni a legjobb videójátékos laptopok listájára.

Ezzel együtt alapvetően meg voltam elégedve a teljesítménnyel, bár néha feltűnt, hogy kicsit sokat gondolkodott, mire megnyitott egy feladat- vagy fájlkezelőt, ami egészen aggasztó egy vadonatúj és nem is túl olcsó laptopnál. De nem akarok igazságtalan lenni, két hét alatt csak egyszer-kétszer fordult elő ilyesmi, úgyhogy simán lehet, hogy van valamilyen racionális magyarázat. Az viszont biztos, hogy nem játékra való. Egy Stardew Valley, egy Card Shark vagy egy Darkest Dungeon teljesen jól elfut rajta, de erőforrás-igényesebb játékokkal már nem érdemes próbálkozni, nem bírja az integrált grafikai processzor.

Na de a nagy kérdés: tudja ugyanazt nyújtani a Slim, mint a MacBook Air? Lényegében igen, talán túlságosan is. Szép szín, jó dizájn, igényes kivitelezés: pipa. Könnyű, hordozható, és gyakorlatilag minden böngészőfület, videózást, emailezést kibír? Igen. A benchmarkok alapján a 12 magos Snapdagon processzor lenyomja a 8 magos Apple M3-ast, ami a MacBook Airt is hajtja, de grafikus teljesítményben elmarad az Apple vagy, mondjuk, az Intel integrált csipjei mögött – a dedikált videókártyákról nem is beszélve.

Több mint 700 ezer forint? Ez is pipa: a 16 gigabyte-os Slim 710 ezer forint körül kapható. Ezzel már mindenképp egy kategóriába kerül az Airrel, aminek 16 giga memóriás, 512 giga tárhelyű verziója 730 ezer forintba kerül, igaz, ha 1 terabyte-os SSD-t akarunk bele, akkor az már 830 ezer. Én nem vagyok benne biztos, hogy ezek közül bármelyikért is szeretnék ennyi pénzt adni, arról nem is beszélve, hogy a Slim az USA-ban 1000–1300 dollárba, azaz 370–480 ezer forintnyi összegbe kerül. Na, ennyiért egyértelműen remek választás lenne, de szinte a duplájáért már kétszer-háromszor meggondolom, hogy ajánljam-e.