Egyre több a fekete törpeharcsa a Balatonban, ami a horgászoknak és az őshonos halaknak sem jó
2024. szeptember 19. – 10:50
Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink, olvasható a kutatóintézet közleményében.
Egyre növekszik a fekete törpeharcsák (Ameiurus melas) egyedszáma a Balatonban. Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki. Ezért is vizsgálták meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az inváziós fekete törpeharcsa és két őshonos halfaj, a sügér és a bodorka testméret- és évszakfüggő táplálkozási szokásait.
A fekete törpeharcsa főleg gerinctelen állatokkal, mint például csigákkal, kagylókkal vagy rovarlárvákkal) és halakkal táplálkozik. Bár jelentős mennyiséget fogyasztanak halakból is, és minél nagyobb a méretük, annál többet esznek, a hallal való táplálkozásuk nem függ az évszaktól.
Az Észak-Amerikában őshonos fekete törpeharcsa az 1980-as években került be a magyarországi vízrendszerekbe haltermelési céllal. A várakozásokat nem igazolta ez a hal, nem nőttek elég nagyra a példányai, így szaporítása nem lett sikertörténet. Egyes források szerint egyszerűen a pettyes harcsa ivadékaival keverték össze, amikor Olaszországból behozták őket. A halak a tógazdaságokból hamar kijutottak a természetes vizekbe, és gyorsan szaporodni is tudtak.
A horgászok nem igazán kedvelik a törpeharcsákat, mert szinte minden csalira ráharapnak, így nehéz a kiszemelt halfajra horgászni, és más halak ivadékait is előszeretettel fogyasztják. Nekik viszont nincsen igazi ragadozójuk.
A balatoni horgászokat évek óta a fekete törpeharcsák kifogására bátorítják. Korábban tilos volt merítőszákkal halat fogni, de a kikötők vizében fekete felhőként vonuló törpeharcsa-ivadékokat már szabad, sőt, ajánlott is kimeríteni. A szakemberek szerint még korai ennek pozitív hatásáról beszélni, mindenesetre a kezdeményezést biztatónak látják. Ugyanakkor az ivadékfelhőket egyelőre csak horgászok meríthetik ki, mert ehhez a tevékenységhez alapvető fajismeretre van szükség, hogy más (őshonos) fajokat nehogy eltávolítsanak. A Balatonban egyre több az idegenhonos, inváziós faj, ami a felmelegedéssel párosulva beláthatatlan ökológiai károkat okozhat, minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A BLKI kutatásából kiderült, jelentős mértékű különbségek vannak a fajok táplálkozásában, nem teljesen ugyanazt és nem teljesen ugyanolyan mennyiségben eszik, és nem ugyanott keresnek táplálékot a vizsgált halak. A kutatók részben emiatt, de egyelőre nem tapasztalták, hogy csökkent volna az őshonos halak száma a Balatonban a törpeharcsa hatására. „Ha megnőne a fekete törpeharcsák egyedszáma a tóban, ez a helyzet valószínűleg nagymértékben megváltozna” – mondta Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa. Ugyanakkor azt még vizsgálják, mely fajoknak lehet vetélytársa a törpeharcsa.
A sügér szintén nagy mértékben fogyaszt halakat és vízi makrogerincteleneket, de a táplálékát adó kisebb állatok eloszlása egyenletesebb, mint a törpeharcsánál. A bodorka pedig főleg makrogerinctelenekkel és növényekkel táplálkozik. A várakozásokkal ellentétben jelentős mértékű táplálkozási különbözőséget mutattak ki a három vizsgált faj között. Az eredmények alapján a balatoni fekete törpeharcsa elsősorban közvetlen ragadozáson keresztül hat negatívan az őshonos halakra, míg a különböző táplálékalkotókért zajló versenyen keresztül kevésbé.
