Senki sem tudja, hogyan viselkedik majd a majomhimlő durvább változata Európában

„Ez az újabb nemzetközi közegészségügyi vészhelyzet nem riogatás meg háttérhatalom, hanem egyszerűen annak az újabb eredménye, hogy nyolcmilliárdan vagyunk. Vannak népességnövekedési gócpontok, és most értük el ezt a kritikus pontot, hogy a klímaváltozás, az emberek tömege, a globalizáció sorban hozzák ránk a járványokat. Tehát nem kell meglepődni. Ez nem egy összeesküvés, egyszerű számokról van szó”

– mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus arról, hogy a WHO szerdán globális veszélyhelyzetet hirdetett a Kelet-Közép-Afrikában terjedő majomhimlő miatt – amit a szervezet egyébként egy ideje már hivatalosan átnevezett a mpox névre, de mi egyelőre inkább nem fogjuk mhimlőnek nevezni.

1980. május 8-án a WHO bejelentette, hogy az emberiség sikeresen legyőzte a fekete himlőt. Aki azonban követte a koronavírus-variánsok életciklusait, az már tudja, hogy ha egy vírus visszaszorul, akkor jó eséllyel egy másik veszi át a helyét. Ez történt a fekete himlővel is. Közép-Afrikában, egész pontosan a Kongói Demokratikus Köztársaság területén a majomhimlő töltötte be a hátramaradt vákuumot. Egyébként ezt a vírust korábban a fekete himlő elleni oltás is némileg kordában tartotta, de mivel évtizedek óta nem oltanak azzal senkit, fel tudta ütni a fejét.

A vírust először egy kutatás közben fedezték fel az 1950-es években. Ekkor a majmoknál bukkantak rá, innen ered a neve is. Az úgynevezett orhopoxvírusok közé tartozik. Az első emberi esetet 1970-ben azonosították Kongóban, és a megbetegedések jelentős része továbbra is Nyugat- és Közép-Afrikában jelent meg. Két genetikai vonala van: a Kongó-medencei 1-es vonal és a nyugat-afrikai 2-es vonal. Kemenesi a Facebookon azt írta, az afrikai adatok alapján az előbbi súlyosabb lefolyású, és jobban is terjed, míg utóbbi enyhébb tünetekkel jár, és nehezen ugrik át emberről emberre.

2022-ben ennek ellenére a 2-es vonal jelent meg több nyugat-európai országban is, és ennek két eredménye volt: a koronavírus-járványba belefáradt emberek sóhajtottak egy nagyot, hogy „na tessék, már megint mehetünk oltatni”, és a gazdagabb országok (és az EU) felvásároltak egy csomó védőoltást, amikre aztán nem is feltétlenül volt akkor szükség, de cserébe nem küldtek oltóanyagot Afrikába. Magyarországra 2022 augusztusában 1260 ember beoltására elegendő oltóanyag érkezett, miközben nagyjából 100 körüli lehet az itthon regisztrált esetek száma. Kemenesi szerint a baj az, hogy a bevásárlás után nagyjából hátradőlt a világ ezen fele, és nem igazán foglalkozott senki a probléma gyökerével, az afrikai helyzettel.

Így viszont a gócpontnak számító országokba, a Kongói Demokratikus Köztársaságba, a Kongói Köztársaságba és a Közép-afrikai Köztársaságba nem nagyon jutott vakcina, miközben nemcsak hogy itt vannak a legtöbben kitéve az állati eredetű fertőzésnek, de itt a leggyorsabb a népességrobbanás is. Az amerikai járványügyi központ adatai szerint 2023 januárja óta a KDK 22 ezer regisztrált esetet és 1200, a fertőzéshez köthető halálesetet jelentett.

Mi is ez a veszélyhelyzet?

Nem a WHO volt egyébként, ami először veszélyhelyzetet hirdetett, hanem az Afrikai Járványügyi Központ, az Africa CDC. Ez volt a történelemben az első eset, hogy a szervezet az egész kontinensre hirdetett közegészségügyi veszélyhelyzetet. Ezt azért látták fontosnak, mert olyan járvány indult el a KDK-ban, amire még nem nagyon volt példa.

„Úgy terjedt országról országra, ahogy eddig még soha. Kongóban endemikus volt, ezt mindenki tudta. Ott kellett volna vakcinázni a nyugati országok segítségével, de ez egy klasszikus sztori, hogy a betegség gócpontját magára hagyta a világ”

– mondta Kemenesi.

A vírus így szabadon terjedhet, és olyan országokban is megjelent, ahol korábban nem volt jellemző. Az Africa CDC szerint már az Afrikai Unió legalább 12 tagállamában jelen van, például Burundiban, Kenyában, Ruandában és Ugandában. A svéd közegészségügyi hivatal csütörtökön jelentette be, hogy Svédországban is megjelent a vírus. A beteg, akiben a variánst megtalálták, Afrika egy olyan területén fertőződött meg, ahol most jelentősebb járvány zajlik.

2022-ben 7146 majomhimlős esetet regisztráltak, 2023-ban (a nyugati vakcinabevásárlás utáni évben) 14 957-et, idén pedig már több mint 17 ezret. A júliusi adatok alapján a fertőzések száma 160 százalékkal, a haláleseteké pedig 19 százalékkal megemelkedett a 2023 hasonló időszakához képest. Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg sokkal sokkal több valós eset van, mint ahányat hivatalosan regisztrálnak.

Az, hogy a WHO globális veszélyhelyzetet hirdetett, nem azt jelenti, hogy diktatúrát vezetnek be minden tagállamban, és holnap minden magyarnak be kéne csipeltetnie magát. Ahogy Kemenesi Gábor elmondta, inkább arról van szó, hogy szorosabbá válik az együttműködés olyan országokkal is, amelyek egyelőre nem érintettek a járványban, és ami legalább ilyen fontos: új forrásokat oldanak fel az érintett régiók számára, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a járvány ellen. A WHO akcióterve első körben 15 millió dollárba kerülne, amin segíthet a globális együttműködés, és már 1,45 millió dollárnyi forrást nyitottak meg a válságkezelési alapból.

„Ahol tűz van, oda küldjük a tűzoltót. Ha erdőtűz van Görögországban, akkor elindul az európai polgári védelmi mechanizmus. Most is ez történik, csak globálisan egy járvány megállítására, lehetőleg annak gócpontjában.”

– jegyezte meg Kemenesi.

Mi jön most?

Ahogy Afrikában terjed a vírus (és most az Afrikában súlyosabb, 1-es genetikai vonalról van szó), úgy fogják onnan más földrészekre is behurcolni. Azt azonban nehéz megmondani, hogy milyen teret fog betölteni ezekben a régiókban. Míg a 2022-es, 2-es vonalas járvány leginkább a meleg és biszexuális férfiakat érintette, a virológus elképzelhetőnek tartja, hogy ez a másik genetikai változat már nem csak szexuális úton terjed, és akár súlyosabb esetekre is számíthatunk – főleg, ha bekerül például óvodákba, iskolákba.

Kemenesi úgy gondolja, hogy a legfontosabb az lenne, hogy Afrikában kezeljük a helyzetet – bár persze nem csak ott fogékonyak a vírusra az emberek, hiszen már sehol nem oltanak fekete himlőre. Most sok vírus számára nyitott a pálya, nem véletlenül jelent meg az oropouche-vírus (a médiában: lajhárvírus) a nyugati országokban, ahogy a mayaro és a majomhimlő sem.

„A majomhimlőnél épp ott tartunk, hogy Afrikában most nagyot megy. Emiatt egyre több behurcolt esetre számíthatunk, és nagyon kell arra figyelni, hogy ezeket el lehessen szigetelni. Aztán meglátjuk, hogy ez az 1-es vonal mit tud mutatni Afrikán kívül. Erre becslést is nehéz mondani.”

Arról, hogy itthon kinek kéne beoltatnia magát (persze a logikus alanyokon kívül, tehát például aki Kongóba készül), majd az NNGY foglal állást.

Annak, hogy most hirtelen egyre több globális járvány jelenik meg, nem feltétlenül kellene váratlanul érnie az emberiséget. Ahogy Kemenesi mondta, soha nem voltunk még ilyen sokan a Földön, soha nem élt még ennyi ember ilyen közel egymáshoz, és soha nem volt ilyen könnyű eljutni a bolygó egyik pontjáról egy másikra.

Az emberi civilizáció történelmében a vírusok és járványok folyamatosan jöttek velünk, kéz a kézben. Már i. e. 429-ben ott volt a hírhedt athéni járvány, amiben Periklész is meghalt. Vagy a 165-ös, több millió halálos áldozatot követelő antoniusi járvány, és persze a fekete halál, a 14. századi pestisjárvány, ami Európa felét kiirtotta.

De nem is kell feltétlenül ezekre a nagy járványokra gondolni: a történelem során a sűrűn lakott nagyvárosokban (például Róma, London, Párizs) folyamatosak voltak a leginkább a szegényeket érintő betegségek, járványok. Az, hogy ló helyett repülővel járunk, és a zsebünkben elképesztő technológiai vívmányok lapulnak, nem azt jelenti, hogy immunisak vagyunk ezekre a betegségekre, hanem azt, hogy remélhetőleg gyorsabban, hatékonyabban tudunk fellépni ellenük.