Folytatódik az EU és a techóriások harca, és most ismét az Apple került az Európai Bizottság célkeresztjébe. A bizottság hétfőn arra jutott, hogy az App Store alkalmazásbolt továbbra sem felel meg az Európai Unió digitális piacokról szóló szabályozásának (DMA), valamint azt is elkezdik vizsgálni, hogy a cég milyen extra költséget aggat a külső fejlesztők nyakába.
A konkrét problémájuk röviden az, hogy az Apple nem engedi a külsős fejlesztőknek, hogy szóljanak a felhasználóiknak, hogy vannak az App Store-on kívül olyan, esetenként olcsóbb előfizetési lehetőségek, amiket az Apple nem fölöz le, tehát több pénz jut el a fejlesztőkhöz/kiadókhoz.
Oldás és kötés
Az Apple csak annyit enged, hogy a fejlesztők az appjukból egy linkkel egy külső oldalra tereljék a felhasználókat, ahol már beszámolhatnak az ajánlataikról. Azonban a cég ezek után is extra pénzt szed le a fejlesztőkről: az után, hogy a felhasználó rányomott a linkre, egy egész héten át minden külső vásárlásából részesedést kap az Apple.
A bizottság szerint az Apple kapuőri szerepéből adódóan elfogadható, hogy kap némi részesedést, a probléma nem ez, hanem az, hogy aránytalanul sokat fölöznek le:
„Az Apple ugyan jogszerűen számít fel díjat a fejlesztőknek azért, hogy az App Store-on keresztül lehetővé teszi számukra új ügyfelek szerzését, de az általa felszámított díjak meghaladják a feltétlenül szükséges mértéket”
– írják.
A nagy cégek abban érdekeltek, hogy minél jobban magukhoz kössék a felhasználókat. Ezért például ha valaki Macen dolgozik, iPhone-nal telefonál, és közben az Apple Watch-áról az AirPods-ával hallgat zenét, akkor ezek az eszközök szuperül együtt tudnak működni. Más gyártók eszközeivel azonban közel sem olyan hatékonyak. Ezekbe az ökoszisztémákba akarják beterelni a vevőket, hogy nehéz legyen váltani.
Ezt a gyakorlatot az alkalmazásboltjaikkal is fenn akarják tartani, ezért sokáig nem volt olyan, az Apple által is legalább részben támogatott megoldás, amivel az App Store-t megkerülve, más platformokról lehetett alkalmazásokat beszerezni az iPhone-okra. A márciusban életbe lépett szabályok miatt az Apple-nek az alkalmazásboltjához is példátlanul mélyen hozzá kellett nyúlnia, amivel csökkent a jutaléka, és nyitnia kellett külső megoldások, alkalmazásboltok felé.
A bizottság átadta az Apple-nek a továbblinkeléssel kapcsolatos eredményeit, így a cégnek most be kell bizonyítania, hogy valójában minden rendben ezzel a megoldással. A végső döntésre a bizottság 2025. március 25-ét szabta meg magának határidőként.
A Fortune megjegyzi, hogy idén ez már a második hasonló eset: március elején kétmilliárd dolláros büntetést szabtak ki az Apple-re ugyanezért a gyakorlatáért, de az egy kicsit más ügy volt. Akkor még a régi uniós jogszabályok megsértése miatt bírságolták meg a céget, nem az idén élesedett DMA-ból kiindulva, és az az ügy kifejezetten arról szólt, hogyan bánik a cég a zenei streamingszolgáltatókkal.
Más problémájuk is van az Apple-lel
A másik üzleti praktika, amit alaposabban kivizsgál a bizottság, az az úgynevezett alaptechnológiai díj (core technology fee), amit már többek között a Microsoft és a Meta is kifogásolt az Apple-nél.
A dolog lényege, hogy a kritikák szerint az Apple megnehezíti, hogy a független fejlesztők külső alkalmazásboltot fejlesszenek iOS-re. Például azzal, hogy hiába használhatnak saját boltot, ami után a techóriás nem húz le jutalékot, az onnan eladott alkalmazások után első telepítésenként 54 eurócentet kell fizetniük.
Az, hogy a bizottság most bejelentette, hogy ezt a gyakorlatot is szorosabban megvizsgálja, újabb komoly változásokhoz vezethet, ám ezekre valószínűleg még várni kell. Egyrészt a vizsgálat eredményére, másrészt elmarasztalás esetén az azt követő módosítások végrehajtására.
Dúl a háború
Látható, hogy az Apple a bizottság egyik első számú ellensége, bár a pozíción a Google és a Facebook anyavállalatával, az Alphabettel és a Metával osztozik, márciusban például mindhárom cég ellen vizsgálatot indított a bizottság.
Vannak dolgok, amikben az Apple hajlandó engedni, de azért nem adja fel küzdelem nélkül. Néhány napja a cég bejelentette, hogy a DMA miatt nem tudják/akarják idén az EU-n belül elindítani a mesterséges intelligencián alapuló nagy újításaikat.
„Attól tartunk, hogy a DMA interoperabilitási követelményei arra kényszeríthetnek bennünket, hogy olyan módon kompromittáljuk a termékeink integritását, ami a felhasználók magánéletét és adatbiztonságát veszélyezteti”
– írták közleményükben.
Azt nem részletezték, hogy pontosan miért is jelent problémát ebben a DMA. Az interoperabilitási elvárások lényegében az üzenetküldő alkalmazások közötti kommunikációt fedik le: a cél, hogy a különféle csetszolgáltatások átjárhatóak legyenek, ezzel is megakadályozva, hogy a szolgáltatók a saját ökoszisztémájukba zárják be a felhasználókat. Vannak, akik szerint ez a védekezés az Apple-től nem komolyan vehető. Már csak azért sem, mert a cég korábban már bejelentette, hogy az Apple Intelligence egyelőre csak amerikai angol nyelven lesz elérhető, ezért eleve nem is valószínű, hogy idén már eljutott volna az óceán ezen oldalára.
Ez a bejelentés így egyelőre inkább tűnik nyomásgyakorlásnak, mint valódi halasztásnak. A Fortune cikke rámutat, hogy az Apple valószínűleg arra hajt, hogy az új, mesterséges intelligenciás funkciók miatt sokan újabb telefonokat fognak venni, ugyanis az új funkciók teljes pompájukban csak az iPhone 15-ös szériában (és a 14 Próban) érhetőek el. Mivel az Apple-vásárlók több mint negyede az EU-ban él, pusztán üzleti szempontból sem valószínű, hogy hosszú távon is lemaradásban akarnák tartani a régiót.
