Közös műholddal néz a mély űrbe Franciaország és Kína
2024. június 23. – 12:15
Gamma-kitörések után kutató műholdat lőtt fel közösen Kína és Franciaország. A műhold eszközeit fele-fele részben készítette a két ország – írta a Phys.org. Az űrbe kínai rakéta, kínai területről juttatta fel a műholdat vasárnap, közép-európai idő szerint reggel nyolckor.
Az együttműködés politikailag is beszédes, hiszen a Hold meghódításáért az utóbbi évtizedben kiújult versenyben előretörő Kína egyre eredményesebb – a hónap elején a Hold Földről nem látható oldalán is landolt szondájával, hogy kőzetet gyűjtsön, miközben technikai fejlődését a nyugati világ bizalmatlanul figyeli.
A műhold a gamma-kitöréseket detektálva a mély űrbe tekint, ezek ugyanis olyan jelenségek, amelyek több milliárd fényévnyire vannak – azaz történtek a régmúltban –, a Napnál jóval nagyobb tömegű csillagok megsemmisülésekor vagy neutroncsillaggá tömörült egykori csillagok és feketelyukak összeolvadásakor. Mindez a Nap energiájának sokmilliárdszorosát adja, ami nagy fényjelenséggel is jár.
A legrégebbi eddig érzékelt gamma-kitörés mindössze 630 millió évvel az ősrobbanás után történt, amikor a ma már 14 milliárd éves világegyetem még méretében töredéke volt a jelenleginek.
A gamma-kitörések érthetőbbé teszik a csillagok életének végét – bár annak lefolyása nagyban függ a csillag méretétől, környezetétől. A mi Napunk inkább átlagosnak számít, úgy négymilliárd év múlva vörös óriás, majd fehér törpe lesz belőle, de sem szupernóva nem lesz belőle, sem neutron csillagként, sem feketelyukként nem végzi.
A megfigyelésekkel azonban olyan adatokhoz juthatnak a csillagászok, amelyeket laboratóriumi körülmények között nem lehetne megszerezni – mondta a párizsi Asztrofizikai Intézet munkatársa, Frédéric Daigne.