Szerda kora délután bekövetkezett az, amire már napok, hetek óta vártak, számítottak Izlandon, újabb vulkánkitörés történt. A Kék Lagúna és a közeli Svartsengi geotermikus erőmű területének felszíne április eleje óta folyamatosan emelkedett, ennek mértéke megközelítette már a huszonöt centimétert. A vulkanológusok számítása szerint ez mintegy húszmillió köbméter magma három-öt kilométer mélységbe történő benyomulásával magyarázható. A kérdés az volt, hogy ez az óriási nyomás mikor haladja meg a szilárd kőzettest szakítószilárdságát, mikor repeszti meg a kőzeteket, és tör a felszínre a magma. Mindeközben közel kilencszáz látogató fürdött a Kék Lagúna türkizkék termálvizében.
Az izlandi Reykjanes-félszigeten 2021 márciusában közel nyolcszáz év nyugalom után indult meg az első vulkánkitörés, és most szerdán már a nyolcadik kezdődött el. Tavaly december közepe óta a Sundhnúkur hasadékzónában most ötödik alkalommal hasadt fel a földfelszín. A vulkánkitörés helyi idő szerint 12.46-kor indult el. Előtte nem egészen egy órával észlelték a vulkanológusok, hogy a magma elindult: a Svartsengi erőmű fúrólyukaiban elhelyezett mérőműszerek növekvő nyomást mutattak, ami mellett jelentősen megszaporodtak a földrengések, és a felszínmozgást követő GPS-állomáson is erőteljesebb, több centiméteres emelkedést figyeltek meg. Ezek a jelek együttesen világosan mutatták, hogy hamarosan elindul a vulkánkitörés, és a földrengésjelekből arra is következtetni lehetett, hogy vélhetően ugyanott, ahol legutóbb, március 16-án történt. Gyorsan mentek ki az sms-riasztások, megszólaltak a szirénák. Fél órán belül kiürítették és elszállították a Kék Lagúna vendégeit és a Grindavíkban lévő, házaikat ellenőrző lakosokat.
A példás, szakmai alapú előrejelzés, valamint a rövid vulkáni szünetben történt védelmi intézkedések ismét emberéleteket és anyagi javakat óvtak meg.
Közel négy kilométer hosszan repedt fel a földfelszín és csaptak fel, helyenként hatvan-hetven méter (kb. húszemeletnyi ház) magasba az izzó lávacafatok. A kitörés intenzitása az e területen zajló minden eddigit felülmúlta, úgy, ahogy ezt a vulkanológusok már hetekkel korábban előrejelezték. Másodpercenként ezerötszáz-kétezer köbméter magma robbant a felszínre, néhány óra alatt több millió köbméter láva terült szét. Kezdetben negyvenöt perc alatt egy kilométer távolságba jutottak el lávanyelvek az enyhén lejtős területeken, és a láva ismét utakat vágott át. Magnús Tomi Gudmundsson az Izlandi Egyetem geofizikus-professzora a légi megfigyelések alapján úgy becsülte, hogy estig mintegy öt négyzetkilométer területet borított be a láva, és legalább tízmillió köbméter magma jutott a felszínre.
Az izlandi hasadékvulkáni kitörések jellemző lefolyása, hogy a kezdeti, nagyon intenzív kitörés néhány óra múlva jelentősen csillapodik, a hasadék egyes részei eltömődnek, és csak néhány helyen, majd végül egyetlen kitörési központban zajlik tovább a vulkáni működés. Így történt ez most is, estére már csak néhány csomópontban zajlott a vulkánkitörés, és csütörtök reggel is ez volt megfigyelhető a webkamerákon. Ez a csökkenés reményt ad, hogy ismét sikerül megvédeni az infrastruktúrát, és nem következik be nagyobb kár. Hozzá kell tenni azonban, hogy továbbra is fennáll a veszély, hogy újabb hasadékok is felnyílhatnak.
Ez az ötödik kitörés a sorban, és ahogy eddig is mindegyik mutatott valami újat, ez most is így volt. A felszín alatt, vélhetően részben a hóolvadás következtében, jelentős talajvíz halmozódott fel. A lávafüggöny felett gomolygó fehér felhő a túlhevített vízgőz távozását mutatta. A hasadék déli részén viszont ennél erőteljesebb események történtek. Hatalmas robbanások kíséretében sötétbarna színű kitörési felhő emelkedett a magasba, közben heves vulkánihamu-kilövellések történtek. Ezeket az erőteljes robbanásokat a több mint ezer Celsius-fokos magma és a talajvíz keveredése okozta. Szerencsére ezek csak lokális hatásúak voltak, nem okoztak problémát a távoli területeken.
A láva nyugati és déli irányba folyt. Különösen utóbbi okozott aggodalmat, mert Grindavík felé tartott. A települést már novemberben kiürítették, azonban mindig sokan bíznak abban, hogy valamikor visszatérhetnek. Hatalmas földgátakat húztak a település köré, és ezek eddig mindig védelmet jelentettek, kivéve januárban, amikor a földsánc mögött is felnyílt a föld, és egy rövid lávafolyam benyomult a házak közé. Szerencsére ez nem tartott sokáig, így csupán néhány ház esett áldozatul. A lávafolyam most is elérte a földsáncot, és a település nyugati peremén átvágta a Nesveg utat. Grindavík megközelítése így csak keleti irányból, egyetlen úton lehetséges.
Merre tovább vulkáni működés? A Sundhnúkur hasadékzónában az első három kitörés egy–három napig tartott, a legutóbbi pedig több mint egy hónapig, ötvenhárom napon keresztül. Nincs erre recept tehát, ez is lehet néhány napos kitörés, de belenyúlhat a nyári szezonba. Nagy kérdés, hogy van-e még mindig magmautánpótlás, azaz a földköpenyből nyomul-e fel továbbra is bazaltos magma. Ezt a Svartsengi GPS-állomás érzékeny műszerei jelezhetik, azaz ha a következő napokban továbbra is folytatódik a felszínemelkedés, akkor ez azt fogja jelezni, hogy lesz még hatodik vulkánkitörés is.
Minden jel arra mutat, hogy – ahogy ez a korábbi, több mint nyolcszáz éve befejeződött, illetve a 2400 évvel ezelőtti kitörés esetén is történt – 2021 márciusában egy hosszú vulkánműködési időszak kezdődött el a Reykjanes-félszigeten, ami évtizedekig, de akár néhány évszázadon keresztül is eltarthat, gyakori vulkánkitörésekkel. Ennek helye és nagysága is változhat. A vulkanológiai tudásnak tehát óriási most a szerepe, és ahogy eddig is tapasztaltuk, az előrejelzések mindig pontosak voltak még akkor is, ha olykor sokat kellett várni, hogy mikor jön el az az idő, amikor már világosan lehet látni, hogy akár tizenöt–harminc percen belül megindul a kitörés. Ez pedig, ha a felkészülés megtörtént, elegendő lehet akár több száz ember kimenekítésére is.
A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék), kutatócsoport-vezető (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport), a Tűzhányó Blog szerzője.
