Izland felkészült a vulkánkitörésre, de a láva így is elérte a házakat, a helyzet súlyos
2024. január 14. – 22:17
2014-ben kitört a Zöld-foki szigetek Fogo nevű vulkánja, és a lávafolyás elpusztította Portela és Bangaeira településeket. 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten a Kilauea vulkáni területhez tartozó keleti rift zóna mentén volt egy jelentős lávaöntő kitörés, ami számos települést és óceánparti üdülőövezetet borított vastag lávatakaróval. 2021-ben a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma délnyugati oldalán nyílt fel a föld, és a lávafolyam több száz házat rombolt le. Mindegyik esetben volt a korábbi évtizedekben példa hasonló vulkáni működésre. Az izlandi Reykjanes-félszigeten Grindavík település mentén viszont 2300 éve volt utoljára vulkánkitörés. Mondhatni, a lakosok nem ismerték a vulkáni veszélyt e területen. Most azonban a láva e település házait égeti fel és dönti le.
A növekvő népesség egyre nagyobb veszélyeztetettséget jelent a természeti folyamatokkal szemben. Ma már a Föld lakosságának mintegy 10 százaléka, közel 800 millió ember él vulkáni veszélyben, azaz olyan területen, ahol olyan vulkáni kitörés történhet, ami rombolást okozhat. Minden korábbinál nagyobb szükség van ezért a tudományos alaposságú előrejelzésre, ami emberi életeket menthet. Az izlandi szakemberek, vulkanológusok, geofizikusok megfeszítetten és kiválóan dolgoztak az elmúlt hónapokban. Napi 24 órában monitorozták az eseményeket, és időben figyelmeztettek a vulkáni működésre, a kitelepítés szükségességére. Ezzel emberi életeket védtek meg.
Az izlandi Reykjanes-félszigeten mintegy 800 év nyugalom után 2019 végén változott a helyzet, földrengésrajok pattantak ki, felszínemelkedés történt, ami magma felnyomulásával volt magyarázható. Majd 2021-ben megkezdődött a vulkánkitörések sora. Először egy elzárt, dimbes-dombos területen zajlottak a kitörések, amelyek turisták tízezreit vonzották a helyszínre.
2023 októberében azonban egy új helyen mutatkoztak a kitörés előjelei, mégpedig egy népszerű turistalátványosság, a Kék Lagúna közelében. November 10-11-én a magma felszín alatt oldalirányba nyomult, nagyon erőteljes földrengésekkel kísérve. A Sundhnúkur hasadékzóna egy métert szélesedett, repedések, hasadékok alakultak ki, többek között Grindavík településen is. Szerencsére még időben megtörtént a 3600 lakos kitelepítése.
Végül december 18-án törte át a felszín alatti kőzettestet a magma, és vagy négy kilométer hosszan spriccelt a magasba. Azonban ez a vulkánkitörés váratlanul csak két napig tartott. A magma mozgására utaló jelek viszont nem lankadtak. A Kék Lagúna és Svartsengi térsége folyamatosan emelkedett tovább, és az elmúlt napokra már magasabb volt a felszín, mint az elmúlt hónapokban bármikor. A földrengések száma viszont jelentősen csökkent,a látszólagos nyugalom miatt a Kék Lagúna ismét kinyitotta kapuit ,és Grindavík településre is visszamehettek a lakók.
Január 13-án este a szakemberek javaslatára, sokaknak váratlanul, kitelepítési utasítást adtak ki Grindavíkra, ami vasárnap reggel lépett volna életbe. A településen ekkor mintegy kétszázan tartózkodtak. A kitelepítés azonban hamarabb indult, mivel vasárnap hajnal 3-kor egy erőteljes földrengésraj indult meg, megszólaltak a szirénák, a lakosokat sms-ben is értesítették, hogy azonnal el kell hagyniuk otthonukat.
A vulkánkitörés végül helyi idő szerint 7:57-kor indult meg. Először Hagafelltől délkeletre egy pontban csapott fel az izzó láva, majd továbbrepedt a földfelszín, és rövidesen közel egy kilométer hosszan indult a decemberihez hasonló lávafüggöny-kitörés. Ennek intenzitása jóval kisebb volt, mintegy negyede a decemberinek, azonban a kitörés helye közelebb esett Grindavík településhez, és ez nagyobb veszélyt jelentett. A vulkanológusok arra is figyelmeztettek, hogy Grindavík közelében, sőt a városkán belül is felszakadhat a felszín. Erre a földrengések eloszlása és egy erőteljes felszín-felboltozódás megindulása alapján következtettek, és néhány óra múlva, nem sokkal dél után meg is történt.
A decemberi vulkánkitörés óta készült Izland az újabb lávaöntő kitörésre. Grindavík északi részén egy többméteres földsáncot húztak fel, ahol az ország legerősebb, leghatalmasabb gépei dolgoztak. Ez az elővigyázatosság, a földsánc eddig kiválóan vizsgázott. Az első hasadék déli részéből két lávafolyam indult el Grindavík felé. A hasadék átvágta a földsáncot, így az egyik lávafolyam akadálytalanul haladt a település felé, azonban a másikat sikeresen megállította és eltérítette a földgát.
A kegyelemdöfést aztán a második hasadékfelnyílás adta meg. Ez közvetlenül a házak közelében történt mintegy száz méter hosszon, és a láva innen már rövidesen elérte az első házakat.
A helyzet jelenleg is súlyos, Grindavík településen tart a házak rombolása. További veszélyt jelentenek ismét a vulkáni gázok, amelyek egyelőre déli irányba sodródnak, de ha megfordul a szélirány, akkor Reykjavíkban is vulkáni szmog alakulhat ki. Továbbra is fennáll a veszély, hogy újabb hasadékok nyílhatnak fel, akár a városkában, de kis valószínűséggel az óceáni aljzaton is. Ez utóbbi esetben erőteljes robbanásos kitörések történnének.
Azonban amire jelen ismeretek szerint nem kell számítani: nem várható olyan esemény, ami miatt a légi közlekedést le kellene állítani úgy, mint 2010-ben. Bár most is van magmautánpótlás, jelen tudásunk szerint nem kell számítani hatalmas, a Laki 1783-as kitöréséhez hasonló méretű vulkáni működésre, sőt vélhetően nem éri el a 2014-15-ös Holuhraun-kitörés nagyságát sem.
Várható, hogy a hasadékvulkáni kitörés rövidesen néhány pontra fog szűkülni. A fröccskúpok napokig, hetekig vagy akár hónapokig is dolgozhatnak még, friss lávát terítve szét a felszínen. A vulkáni működés időtartamát nagyon nehéz előre jelezni. A 2021-es Fagradalsfjall-kitörés hat hónapig tartott, a tavaly decemberi kitörés csak két napig. Kiemelten fontos tehát a folyamatos monitorozás, és ahogy korábban is tapasztaltuk, az izlandiak ebben nagyon körültekintőek. Decemberben 24 óra alatt már megelemezték és értelmezték a friss láva összetételét, ami alapján következtetni lehetett a felszín alatti magmás rendszer működésére, a magma származására. A tudomány tehát óriási szerepet kap, hogy az ilyen természeti veszélyeket minél hatékonyabban lehessen kezelni és időben meghozni a döntéseket, hogy emberéleteket védjenek meg.
A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai Tanszék), kutatócsoport-vezető (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport).
