Újabb, december óta már a negyedik vulkánkitörés kezdődött el Izlandon, de a szombat esti kitörés az eddigieknél is komolyabb lehet, és egyelőre nem tudni, meddig tarthat. Izland eddig nyugodt délnyugati térsége többéves, több évtizedes vulkáni működésre számíthat.
Az izlandi Reykjanes-félszigeten nyolcszáz év nyugalom után 2019 végén észlelték az első jeleket, hogy a felszín alatt, a földkéregben magma nyomul fel, és újra vulkánkitörés történhet. Ez 2021 márciusában bekövetkezett a Fagradalsfjall dimbes-dombos területén, majd rövid szünetek után még két alkalommal hasadt fel a földfelszín. 2023. október végén aztán egy egészen más, sokkal veszélyesebb vulkáni működés indult el. Az erős földrengésrajok, a Kék Lagúna és a Svartsengi geotermikus erőmű területén zajló jelentős felszínemelkedés több millió köbméter magma felnyomulását jelezte három-öt kilométer mélységben. Az első vulkánkitörés december 18-án történt, majd január 14-én és február 8-án folytatódtak a nagyjából egy napig tartó lávaöntő kitörések. A korábban csendes, nyugodt, mintegy 3600 lakosú halászfalut, Grindavíkot ki kellett telepíteni.
Március 16-án, helyi idő szerint fél kilenckor hosszú, feszült várakozást követően, nem több mint félórás előjelek után indult el a sorrendben negyedik vulkánkitörés. Az eseményeket az első percektől kezdve követni lehetett a Tűzhányó blog közösségi oldalán. A közeli Kék Lagúna turistaközpontban mintegy hétszázan tartózkodtak, akiket fél órán belül gyorsan elszállítottak, és Grindavík települést is kiürítették. A kitörés helyszíne pontosan ott volt, ahol február 8-án. Kezdetben vagy száz méter magasra csapott fel egy lávaszökőkút, majd a magma nyomása következtében északi és déli irányba gyorsan repedt fel a földfelszín és három és fél kilométer hosszon csaptak fel az izzó lávafoszlányok. A lávafüggöny alatt gyorsan terjedt szét a láva és rövidesen két lávanyelv alakult ki. Az egyik februárhoz hasonlóan nyugati irányba nyomult, a másik viszont délre. Mindkét láva gyorsan folyt, óránként háromszáz-négyszáz méter megtéve.
A nyugati lávafolyam a Kék Lagúna és a geotermikus erőmű irányába haladt és már átvágta a Grindavíkot és a Kék Lagúnát Reykjavíkkal összekötő Grindavíkurveg utat. Az erőművet és a turistaközpontot egy földgát védi, ami egyelőre eltereli a lávát tovább nyugati irányba. A Njardvíkur forró vizes csöveket igyekeznek védeni. Februárban a láva átvágta e csöveket, emiatt több mint egy hétig harmincezer embernek nem volt meleg vize és fűtése. Most föld alatt futnak a csövek, és remélik, hogy nem törnek el újra.
Ugyanígy veszélyhelyzet van délen is, ahol Grindavík település előtt húztak fel egy földsáncot. A munkálatok most is folynak, épp erősítik meg a védelmet. A déli lávafolyam elérte a védvonalat és a település északkeleti oldalán folyik tovább. Itt ismét egy autóutat, a Sudurstrandavégur utat keresztezhet, optikai kábeleket, nagy feszültségű vezetéket, vízvezetékcsöveket tehet tönkre a lávafolyam, és ha így halad tovább a kitörés, akkor a láva még vasárnap elérheti az óceánt is.
A vulkánkitörés másik veszélyét a levegőbe került kénes vulkáni gázok okozzák, amik miatt vulkáni szmog alakul ki. Ez a vulkánkitöréstől most a nyugatra és északnyugatra lévő településeket veszélyezteti leginkább, függően a széljárástól. Eddig a vulkánkitörések hossza egy-másfél napos volt, a mostani az eddigiekhez képest intenzívebben kezdődött.
A kitörés ereje némileg csökkent, de egyelőre nem látszik az, hogy ez is gyorsan befejeződik.
Az izlandi Reykjanes-félszigeten már közel öt hónapja tart a földrengésekkel, földfelszín-emelkedéssel és időszakos, rövid vulkánkitörésekkel járó vészhelyzet. A modellszámítások szerint ez az állapot még tovább eltarthat, egyelőre minden jel arra mutat, hogy folyamatosan érkezik a földköpenyből a magmautánpótlás. Abban is egyetértés van a szakemberek között, hogy amennyiben e területen befejeződik ez a vulkáni működési időszak, másik területen, például kicsit nyugatabbra, az Eldvörp hasadékzónában folytatódhat, és akár nagyobb mértékű is lehet.
Izland eddig nyugodt délnyugati térsége többéves, több évtizedes vulkáni működésre számíthat, ami mindig újabb és újabb kihívásokat hoz az emberek és a társadalmi javak védelmére. A vulkanológus, geológus és geofizikus szakembereknek e helyzetben kulcsszerepük van, hogy előre jelezzék a vulkáni veszélyt, és szakszerű kommunikációval felkészítsék az embereket. Ezt lehet tenni egy vulkánkitöréssel szemben, ezzel csökkenthetők a károk.
A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai Tanszék), kutatócsoport-vezető (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport), a Tűzhányó Blog szerzője.