Grönland olyan zöld, mint amilyennek utoljára a vikingek láthatták
2024. február 14. – 17:56
Ha egy kopár vidéket elfoglal a növényzet, azt hajlamosak lehetünk előnyösnek vélni a klímaváltozás elleni küzdelemben, de nem ilyen egyszerű a helyzet. Grönlandon, ahol a visszahúzódó jégtakaró miatt egyre dúsabb a vegetáció, éppen hogy a felmelegedést fokozzák a növények.
Grönland neve becsapós, hiszen Zöldföldnek lehet fordítani, miközben területének meghatározó részét állandóan jég borítja. Ez nem volt mindig így, volt olyan melegebb periódus több mint 400 ezer évvel ezelőtt, amikor elolvadt a jégtakaró, és növények uralták a szigetet. A sziget a nevét vikingektől kapta, bő ezer évvel ezelőtt is volt pár fokos felmelegedés, így néhány öböl környéke valóban kizöldült, de azért Grönlandot mégis inkább havasnak, jegesnek ismerjük.
Az utóbbi évtizedek felmelegedése viszont jelentően átrajzolta a tájat. Az 1980-as évek óta készített műholdfelvételeket alapul véve készült tanulmány szerint mára 28,5 ezer négyzetkilométernyi jég (ez Magyarország közel harmadával megegyező terület) tűnt el, kopár sziklákat, vizes élőhelyeket, cserjéseket maga után hagyva.
Grönland a felmelegedésnek különösen kitett. Az 1970-es évek óta a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, a 2007 és 2012 közötti éves átlagos hőmérséklet 3 Celsius-fokkal volt több mint az 1979 és 2000 közötti átlag.
„Valószínűleg a középkori felmelegedés időszakban (nagyjából Kr. u. 900 és 1300 között) volt ilyen zöld Grönland. A jégtakaró akkor kevésbé volt kiterjedt, mint manapság, és valószínűleg a növényzet is kiterjedtebb volt akkor, ahogyan azt a viking feljegyzések is sugallják” – mondta a USA Todaynak Jonathan Carrivick, a Leeds Egyetem kutatója, a Scientific Reportsban megjelent tanulmány szerzője.
Ha az összes grönlandi jég elolvad, akár 7 méterrel is emelkedhet a vízszint, ráadásul az óceánokba jutó édesvíztömeg hatással lehet olyan áramlatokra, amelyek az éghajlat szabályozásában vesznek részt.
Az sem feltétlenül pozitív folyamat, hogy a szigetet egyre inkább elfoglalja a növényzet. Az olvadó jégből felszabaduló víz hordalékot, iszapot mozgat magával, ami vizes élőhelyek, lápvidékek kialakuláshoz vezet. Ezek viszont jelentősen növelik az egyik üvegházgáz, a metán kibocsátását.
A megjelenő növényzet az eddig tápanyagkörforgást is megváltoztatja, megváltozik az eddig ökoszisztéma, amire eddig az őslakosok vadászati gyakorlata is épült.
