Elindult az első kereskedelmi Hold-misszió, magyarok üzeneteit is viszi magával

Több mint ötven évvel az Apollo–17 sikeres küldetése után az Amerikai Egyesült Államok újra megpróbál a Holdon landolni. Az első lépést ehhez megtette, magyar idő szerint hétfőn reggel a Peregrine–1 misszió indítása sikeres volt – bár cikkünk megjelenése után nem sokkal a projekt mérnökei problémát észleltek: az egységnek feltehetően hajtóműhiba miatt nem sikerült stabilan beállnia a Nap felé, így nincs garantálva az energiaellátása. A hiba elhárításán hétfő esti hírek szerint még dolgoznak, a projekt sorsa múlhat azon, hogy sikerrel járnak-e.

A Peregrine–1 célba érése több szempontból is figyelemre méltó lenne. Embert most nem küldtek fel, de enélkül is számos izgalmat és furcsaságot rejt a projekt. Az amerikai űrügynökség (NASA) gyakorlatilag taxiztatja magát egy magáncéggel, és a kutatáshoz szükséges műszerek mellett például a Star Trek-sorozat egykori szereplőinek hamvai is a Hold felé tartanak, de van magyar időkapszula is a fedélzeten.

Újra érdekes lett a Hold

Az Egyesült Államok utolsó sikeres landolása a Holdon 1972. december 11-én volt, és azóta nemhogy embert, de más eszközöket sem küldtek fel oda az amerikaiak. Egyszerűen azért, mert nagyon drága egy Hold-projekt, és miután a Szovjetunió széthullása után az űrverseny is értelmét vesztette, már a Hold sem volt igazán érdekes többé egy jó darabig.

Most azonban az emberiség és a NASA figyelme is újra a Hold felé fordult. Egyrészt azon gondolkodnak, hogy megteremtsék ott az emberi élet feltételeit, másrészt a jelenleg is folyó Artemis-program eredményei és technológiái már a Mars-utazást is előkészíthetik. A Peregrine–1 szorosan véve nem az Artemis része, de a tudományos eredményei támogatni tudják azt is.

Mivel a Holdra eljutni nagyon drága, ennek a finanszírozását nem sok állam, kormány vállalja fel szívesen. Az USA jó darabig hanyagolta is a Holdat, de más országoknak azért még meghódítandó célként ott lebegett a szemük előtt. A magát nagyhatalomként azonosító Kína, India és Oroszország is levezényelt Hold-projekteket az elmúlt években. Náluk nem feltétlenül volt szempont a költséghatékonyság.

Legutóbb az indiai Csandraján–3 küldetés járt sikerrel, az űreszközük 2023 augusztusában szállt le a Holdon, és először érték el a még felderítetlen déli pólust. Ezért a címért szinte olyan küzdelem bontakozott ki, mint annak idején Amundsen és Scott között a Déli-sark eléréséért. Tavaly az oroszok is a holdi déli pólusra pályáztak, hogy megmutassák, még komolyan vehető szereplők az űrkutatásban, de pár nappal az indiai leszállóegység landolása előtt a Luna–25 lezuhant. Pár évvel korábban Kína is megjárta a Holdat, a Csang-o–4 űrszonda 2019 januárjában szállt le a túlsó oldalon, majd egy évvel később már mintákat is hozott.

Űrverseny a magánszektorban

A NASA-nak is meg kell fontolnia, hogy mire költi a dollárjait, így a holdra szállás iránti amerikai érdeklődés újbóli élénkülésével kézenfekvőnek tűnt az az ötlet, hogy több projektbe privát szereplőket vonjanak be. A kereskedelmi holdi teherszállítási programban 2017 óta fuvarozókat, tehát olyan cégeket kerestek, amelyek elviszik a műszereiket.

A Holdig jutáshoz rakéta, a landoláshoz leszállóegység szükséges. Az előbbit két repülőgépgyártó, a Boeing és a Lockheed által létrehozott United Launch Alliance (ULA), utóbbit az Astrobotic Technology szállította le a Peregrine–1-hez.

A NASA nagy kockázatot is vállalt ezekkel a szereplőkkel, mert a Vulcan Centaur rakéta soha korábban nem repült, csak elődei, a leszállóegység pedig még soha nem kísérelte meg elhagyni a Föld körüli pályát. Az indítás a kétkedőknek részben már választ adott, a rakéta a terveknek megfelelően haladt a kilövés után, és orbitális pályára is állt.

Maga az Astrobotic vezérigazgatója, John Thorton is némileg szkeptikus. A CNN-nek korábban azt mondta, hogy 50 százalékosnak látja a landolás esélyét, de szerinte nem is ez a konkrét leszállás a tét, hanem az iparág sikere.

Az űriparban már régóta jelen vannak magáncégek, elsősorban az Elon Musk-féle SpaceX és Jeff Bezos Blue Originje. Az ULA pedig éppen azon igyekszik, hogy Muskot legyőzze, a műholdfellövések piacán próbál a Falcon 9-eseknél jobb rakétákat kínálni. A Holdat is célozta már meg magáncég, 2019-ben az izraeli Beresheet próbált meg leszállni, de a szonda a Hold körüli pálya elérése után, a leszállási kísérlet közben odaveszett.

A Peregrine–1 misszióért a NASA most 108 millió dollárt (37,3 milliárd forintot) fizetett, ami szakértők szerint meglehetősen jó ár azért, hogy a műszereik eljussanak a Hold felszínére. A tervek szerint az 1,9 méter magas és 2,5 méter átmérőjű leszállóegység február 23-án landol majd a Sinus Viscositasban.

Magyar rakományt is szállít

A NASA öt műszert fog majd üzemeltetni nagyjából nyolc napon át. Mérik a sugárzás szintjét, a felszíni és a felszín alatti vízjeget kutatják, és monitorozzák a Hold exoszférának nevezett, nagyon vékony gázrétegből álló légkörét. Ezek a kutatások már a Hold erőforrásainak felmérését segítik, ha az emberiség meg akarja itt vetni a lábát, sok mindenre szüksége lesz.

A küldetés során kiderülhet, hogy a vízmolekulák hogyan szabadulnak fel a felszínről nappal, és hogyan csapódhatnak le újra éjszaka, ami fényt deríthet a holdi víz körforgására. A kutatók a hőmérséklet ingadozását is megfigyelik – plusz 100 és mínusz 100 Celsius-fok körül van a két szélsőérték.

A Peregrine-misszó a műszerek mellett egy sor elsőre haszontalannak tűnő hasznos terhet is szállít különböző cégek és alapítványok megbízásából, nyilván ebben is van az üzlet. Az űrszonda rakományai között szerepel Gene Roddenbery, a Star Trek-sorozat forgatókönyvírójának DNS-e, ahogy a sci-fi-sorozat több színészének, James Doohannek, DeForest Kelley-nek és Nichelle Nicholsnak hamvai is.

A holdi temetkezésnek máris vannak ellenzői. A navahó indiánok szervezete, a Navajo Nation felszólította a Fehér Házat, hogy halasszák el a kilövést az emberi hamvak miatt. A navahók a Holdat szent dologként tartják számon, és „nagyon nyugtalanítja őket az a javaslat, hogy emberi maradványok nyughelyévé alakítsák” – mondta Buu Nygren, a szervezet elnöke.

A Holdra egy mini holdjáró is léphet, a Carnegie Mellon Egyetem cipősdoboz-méretű járműve lehet az első amerikai robot, amelyik a Holdon tesz egy kört. A rakományban szerepel egy pénzérme, ami egy bitcoint tárol, a DHL dobozokat küldött fel regényekkel, fényképekkel, de a Mount Everest egy kis darabját is belepakolták. Egy japán sportitalgyártó egy úgynevezett Hold-álomkapszulát küldött fel, ami több mint 180 ezer gyerek üzenetét rejti magában.

Az első kereskedelmi járattal magyarok is megjelennek a Holdon. A Puli Space Technologies a Téridő Plakettjét (Memory of Mankind) pakoltatta fel a szondára. A cég honlapján olvasható tájékoztató szerint a holdi körülményeknek is ellenálló fémből készült, mikrofilmszerűen olvasható táblán magánemberek és magyar cégek helyezhettek el jegyzeteket.

„Egyedi kulturális és társadalmi lenyomat arról, hogy mit tartunk fontosnak a 2020-as évek elején, mit tartunk megőrzendőnek a halhatatlanság számára” – írta az emléktábláról a Puli. A jegyzetek között ott van Weöres Sándor egyik verse, a Szembe-fordított tükrök, míg egy másik írás Bay Zoltán fizikusnak állít emléket. Ő végezte el 1946-ban azt a kísérletet, amellyel kimutatták, hogy a rádióhullámok visszaverődtek a Holdról.

Cikkünket a megjelenés után frissítettük a meghibásodásról érkezett hírekkel.