Itt az újabb űrverseny, Oroszország ezúttal Indiával versenyez, hogy ki ér előbb a Holdra

Helyi idő szerint péntek kora hajnalban útnak indult egy Szojuz–2 Fregat, rajta egy leszállóegységgel, hogy még az indiai Csandraján–3 (Chandrayaan-3) leszállóegysége előtt elérjen a Holdra – írja a Guardian. Az orosz Luna–25 holdmisszió apró hátránnyal indul, ugyanis a Csandraján–3 már napok óta a Hold körül köröz.

Ha a küldetés sikeres (függetlenül attól, hogy az indiaiak előtt vagy után), közel ötven év után ez lesz az első sikeres orosz holdra szállás. A küldetésirányítás szerint az út nagyjából öt napig tart majd, és a BBC azt írja, hogy terveik szerint a leszállóegység két nappal az indiaiaké előtt, augusztus 21-én ér majd holdat a déli félteke környékén, ahol talajmintákat gyűjtve víz nyomai után kutat majd.

Az igazi cél azonban inkább az, hogy megmutassák a világnak, Oroszország még igenis jelentős játékos az űrversenyben, űrkutatásban – annak ellenére, hogy miután lerohanták Ukrajnát, sok ország olyan szankciókat vetett ki rájuk, amelyek megnehezítik a technológiai tervezést. Vagy annak ellenére, hogy rendszerváltás óta két hasonló, leszállóegységes kísérletet indítottak, de mindkettő a Csendes-óceánban landolt (a Mars–96 1996-ban, a Phobos-Grunt 2011-ben). Bár a Luna–25 küldetés tervezése már évekkel az invázió előtt elindult, egy esetleges siker javíthat valamennyit Oroszország megítélésén, legalább belföldön. Putyin retorikájában bőven akad szovjet nosztalgia, és ennek fontos elemei az évtizedekkel ezelőtti sikeres űrprogramok.

Az űrkutatók ma már valamivel fejlettebb eszközökkel dolgoznak, mint egykori szovjet kollégáik, és a fiatalabbak valószínűleg nem is tudják, milyen óvatosan a Holdra röptetni egy leszállóegységet. A programnak egyébként voltak már sikerei, a Luna–24 1976-ban sikereres volt. A tervek szerint leszállt a Holdra, az ott összeszedett mintákkal visszatért, és az oroszok szerint bebizonyította, hogy van a víznek nyoma a Holdon.

Pavel Luzin, az orosz űrkutatás szakértője a Guardiannek azt mondta, hogy a Luna–25 sikere inkább pszichológiai, presztízsépítő lenne, nem az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz nagyságának szimbóluma. Szerinte a szankciók és a nemzetközi együttműködések felbomlása miatt a Luna Oroszország egyetlen űrprogramja, és nagy kérdés, hogy vajon képesek-e összerakni egy Luna–26-ot vagy 27-et. Az MTI azt írja, hogy az oroszok 2027-ben tervezik útnak indítani a Luna–26-ot, de a tervekhez képest már a Luna–25 is négy évet csúszott, és a most induló küldetést megnehezítő szankciók azóta csak szigorodtak.

A Luna–25 leszállóegysége az indiai Csandrajánnal vagy az amerikai Mars-küldetésekkel ellentétben maga a kutatóegység, nincs benne holdjáró. Robotkarjaival maga körül szed majd be mintákat, és a fedélzetén található nyolc műszerrel elemzi azokat. Míg az indiai egység a tervek szerint egy hétig működik majd, az oroszok egy évre terveznek a Lunával.

Az indítás előtt kiürítettek egy közeli, kelet-oroszországi falut, hogy ha a próbálkozás sikertelen, senki nem sérüljön meg a rakéta visszahulló roncsának becsapódásában.