Sem cáfolni, sem megerősíteni: a BMW dízelbotrányának epizódjai, és a legsúlyosabb magyarországi eset

December 17-i keltezéssel ajánlott levelet kézbesített a postás a budapesti Bio-Lanker Kft.-nek. A Belügyminisztérium Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztályának Közlekedési Nyilvántartó Osztálya küldte, a címzett pedig olvasónk, Kertész Zalán vállalkozása. A levélben egy 1999-es jogszabályra hivatkozik a minisztérium, amelynek alapján megbízta őt a BMW hivatalos importőre, hogy juttasson el egy üzenetet egy bizonyos minőség-ellenőrzési és visszahívási akcióval kapcsolatban. Mint írják, ebben a kampányban az érintett autók kipufogógáz-visszavezetés (EGR) hűtőjének ellenőrzése és szükség esetén cseréje történik, ha a tulajdonos haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a gyár hivatalos partnerszervizeinek egyikével.

Az itt felsorolt összes dramaturgiai elemnek jelentősége van. Ezt Zalán is érezte, amikor olvasta a levelet, hiszen a cége nevére lízingelt 2017. februári gyártású BMW X6 Xdrive 30d elszenesedett maradványa a levél érkezésekor már hónapok óta egy néhány utcányira található telepen állt, így a szervizlátogatás okafogyott volt. Az autó akkor gurult utoljára, amikor Zalán felesége 2021. szeptember 6-án, délután vásárolni ment vele, és körülbelül húsz perces autózás után, 14 órakor leparkolt a soroksári Auchan hipermarket Kacsa parkolószektorában.

Amikor kiszállt, füstszagot érzett, és úgy látta, hogy gőz csap fel a motortér elejéből. Telefonált a férjének. Olvasónk hitetlenkedve hallgatta a felesége szavait, de azonnal autóba ült, majd a helyszínre sietett. Mire odaért, az autó már javában égett. A tűzoltók 14 óra 27 perc körül értek a helyszínre, kevesebb mint tíz perc alatt eloltották a tüzet, ám a BMW-n kívül a körülötte álló Honda Civic, Volkswagen Lupo, Škoda Octavia és egy Toyota Yaris is teljesen kiégett, továbbá megrongálódott az Auchan bevásárlókocsi-tárolója, illetve a parkoló aszfaltja.

Mivel a tűzoltóságról szóló törvény jelentős anyagi kár keletkezésekor minden esetben részletes vizsgálatot ír elő, márpedig a fentiek már elég szép összeget tesznek ki, ezúttal felkérték Pintér Zoltán igazságügyi gépjárműszakértőt, aki két nappal később, a helyszínen vizsgálta át az autóroncsot. Szakvéleményét később elküldte a tűzoltóknak, az autó gazdájának, illetve ezek után én is megszereztem. A vizsgálati összefoglaló végigveszi a tűz keletkezésének körülményeit: igazolja, hogy az a motortérben keletkezett, ráadásul mivel elolvadt az alumínium motorháztető, az első fotókon is jól látszik, hogy a motorblokk bal oldalán, tehát a szívórendszer és az EGR környezetében volt legintenzívebb az égés. Itt maradt meg kevesebb a szintén alumínium rugótoronyból, ezen az oldalon tűnt el a felni nagyobb része, de nyom nélkül eltűnt minden műanyag is, beleértve a vezetékek szigetelését, vagy a különböző burkolatokat.

Az, hogy a lángok hogyan terjedtek tovább az utastérre, illetve, hogy csupán az autó hátulja maradt nagyjából felismerhető, már mind részletkérdés volna, hiszen az összes általam ismert kortárs BMW-tűzeset szinte tökéletesen ugyanígy zajlott le. Ezek az autók az első füstpamacstól számítva tíz percen belül semmivé válnak. Pintér megállapítása szerint „a leletek és a szemlén tapasztaltak, az internetes szakcikkekben megjelentek, és a BMW gyár 0011580500 számú (vagyis az EGR-problémára vonatkozó) visszahívási akciója alapján teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a gépjármű kigyulladását a kipufogógáz-visszavezetés hűtőjének belső hibája okozta”.

Dupla pech, hogy miután az igazságügyi szakértő körbefotózta és megvizsgálta a roncsot az eredeti helyén, majd azt szeptember 8-án trélerre rakták, szállítás közben ismét kigyulladt. Az autómentősnek a Csepelen, a II. Rákóczi Ferenc úton kellett leemelnie platóról a lángoló hátú BMW-t, hogy ne gyújtsa fel a szállító járművet is. Az újabb tűz azért keletkezett, mert információim szerint az első eloltásakor nem áramtalanították a roncsot, amelynek akkumulátora szinte sértetlenül megmaradt az eredeti helyén, a csomagtartóban. Vélhetően zárlatot okozott, amikor az autó alatt szabadon lógó kábelmaradványok hozzáértek az autómentő fémfelületéhez.

A BMW egyedi kockázatelemzéssel dönti el, hogy a 2010 augusztusa és 2017 augusztusa között gyártott, négy- és hathengeres dízelmotorral szerelt autók közül mikor melyiket hívja márkaszervizbe, hogy ellenőrizze, illetve szükség esetén cserélje az EGR-hűtő nevű alkatrészt. Ez a kipufogógáz-visszavezető rendszer részeként ismert alkatrész olyan sajátosan hibásodik meg, hogy a benne szivárgó hűtőfolyadék a forró gázzal és a lerakódott korommal érintkezve helyi tüzet okozhat, az átterjed a motor műanyag szívócsövére, kiolvasztja, a többit pedig már tudják.

Sem az utóbbi években, sem ezúttal nem kaptam választ a cégtől arra, hogy miért nem cserélik, illetve cserélték ki kérdés nélkül az összes autó EGR-hűtőjét a BMW-nél. Miért várnak arra, hogy a tulajdonosok jelezzék a hűtőfolyadék-fogyást, vagy más rendellenességet? Ki mondja azt a BMW-nél, hogy még nem gyulladt ki elegendő autó világszerte ahhoz, hogy az összeset műhelybe rendeljék, és akár hibás már az EGR, akár nem, cseréljék ki pusztán azért, mert a kockázatos sorozatból származik? A választ sosem tudjuk meg, de ha megismerjük Pintér Zoltán szakértőnek, és annak a két hivatalos budapesti márkaszerviznek a levelezését, ahol a 2017 májusában, Magyarországon forgalomba helyezett autót rendszeresen karbantartották, illetve javították, jó közelítéssel következtethetünk arra, a cég hogyan viszonyul az ügyhöz.

Még mielőtt erre rátérnénk, tegyünk egy fontos kitérőt! A Toyota néhány 2015. április vége és 2018. május vége között gyártott típusába, például az Avensisbe, a Rav4-be, a Versóba és az Aurisba szintén beépítették a BMW problémás dízelmotorjait, amelyeket a japán gyártó a bajoroktól vásárolt. Amikor kiderült, hogy tűzveszélyesek lehetnek az EGR hibája miatt, a Toyota válogatás nélkül, ingyen kicserélte mindegyikben a problémás EGR-hűtőt, és esetleg a szívócsövet. Ez Magyarországon 1444 autót érintett, világszerte pedig 133 ezret. Külön rákérdeztem most: a Toyota nem mérlegelt, a kockázatos alkatrészt minden autóban ingyen cserélte, amely eljutott a szervizbe. Az importőr egyetlen, ezekkel az autókkal összefüggésbe hozható tűzesetről sem tud.

A kirendelt szakértő elkérte az olvasónk egykori autójához tartozó munkalapokat és más dokumentumokat. Ezekből kiderül, hogy az X6-os BMW-n már 2017 júliusában után kellett tölteni a hűtőfolyadékot. Ekkor alig több mint 7 ezer kilométer volt benne, majd az utántöltést egy évvel később, 58 ezer kilométernél meg kellett ismételni. Szintén a márkaszervizek által átadott munkalap-másolatokon olvasom, hogy a BMW központi elektronikus nyilvántartásában, 2020 februárjában már szerepelt a kipufogógáz-visszavezetéssel kapcsolatos kockázat, azzal a megjegyzéssel, hogy „Service action in case of customer complaint”, vagyis szerviz felkeresése ügyfélpanasz esetén.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a BMW-importőr szakértőnek adott tájékoztatása szerint 2021. január 19-én értesítették az egyik márkaszervizt, hogy Zalán autója érintett az EGR-rendszerre vonatkozó visszahívási akcióban, ez a szerviz viszont azt válaszolta a szakértőnek, hogy, idézem, „az ügyfelet telefonon tudomásom szerint nem sikerült elérni”. A szakértő a másik érintett márkaszervizt is megkereste, de ott azt válaszolták, hogy ennek az autónak az alvázszáma nem szerepel az érintett járműveké közt, ezért ők nem is keresték az autó gazdáit, sem az elsőt, sem az utolsót.

Ezúttal is megkerestem a BMW importőrét, mert most először tudtam meg többet arról, hogy a főképviselet milyen kacifántosan kommunikál saját szerződött partnereivel, a márkaszervizekkel. A nekem küldött első válaszlevélben, és az utána következő két további kísérlet során az importőr hangsúlyozza, hogy a soroksári tűzesetről a médiából értesült, a tulajdonos sem előtte, sem azóta nem kereste a céget, ezért nem volt módjuk megvizsgálni a roncsot. Azt egyébként februárban eladta a tulajdonos, így a további vizsgálatra már nem kerülhet sor. Amikor végül elküldtem a szakvéleményt a BMW-nek, az abban leírtakra úgy reagáltak, hogy: „A jelzett dokumentumban leírtakat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk.”

Olvasónkkal a cikk megjelenése előtt néhány nappal beszéltem legutóbb. Mint mesélte, a BMW kötelező biztosítója, az Allianz jelentős kártérítést fizetett ki az X6 környezetében kiégett autó gazdáinak, a casco pedig nagyjából fedezte az autó kárkori értékét, ezt a lízingcégnek fizették ki. A konkrét összegekről kérésére nem írunk, de azokkal kapcsolatban elsősorban a tűz keletkezésekor a fentebb felsorolt típusokra vonatkozó használtautó-piaci átlagárak az irányadók, nem a mostaniak, amelyek jelentősen meghaladják azokat.

Zalánban továbbra is maradtak kérdések. Mint állítja, soha nem keresték egyik szervizből sem, hogy vigye be az autót ellenőrzésre, és a tűzesetig nem sejtette, hogy ekkora kockázatot vállal, amikor egy alkalommal ő is pótolta a hiányzó hűtőfolyadékot az autóban, a műszerfalon megjelenő utasítást követve. Azt is különösnek tartja, hogy noha mindkét szervizben ismerték az elérhetőségeit, hiszen a 2019 szeptemberében az első tulajdonostól megvásárolt autóval járt márkaszervizben, a decemberi belügyminisztériumi levél előtt sehonnan nem keresték, hogy különösen figyeljen a hűtőfolyadékszintre, de ne utántöltsön, hanem rohanjon a szervizbe.

A legnagyobb kérdés mégis az, hogy miután a BMW importőre évekig minden alkalommal azt válaszolta kérdéseinkre, hogy csupán a szervizek ügyféllistáján szereplő autók gazdáit értesítik a visszahívási akcióról, illetve erről a gyár erre a célra létrehozott honlapján is lehet tájékozódni, kiderült: egy ideje mégis igénybe veszik a Belügyminisztérium sok éve létező értesítési szolgáltatását. Ezzel közvetett módon bár, ám minden másnál hatékonyabban tudják megtalálni a márkaszervizben soha nem járt, esetleg használtként behozott, tűzveszélyes dízel BMW-k tulajdonosait. Más kérdés, hogy mi mehetett félre, és miért csak 2021. december 17-én kapott levelet a BM-től a soroksári Auchan parkolójában 2021. szeptember 6-án megsemmisült BMW X6 gazdája.

Vajon mivel lehetne még megelőzni ezeket a tüzeket? Visszatérő tanács, hogy az autók gazdái rendszeresen tisztíttassák ki a kipufogógáz-visszavezető rendszerben lerakódott kormot, amely csakugyan nem tesz jót az autó túlélési esélyeinek. Ezzel az a probléma, hogy ilyen típusú gyári előírás nem létezik, sőt más márkák autóiban nem szoktak kigyulladni a kormos lerakódású dízelek. Aki márkaszervizbe hordja az autóját, nem számíthat arra, hogy külön ellenőrzik a koromlerakódásokat, hacsak nincs hibakód az autó számítógépében, esetleg nincs teljesítménycsökkenés, vagy más egyértelmű jelenség. Tehát a nem előírt karbantartást utólag számonkérni a károsultakon egyfajta áldozathibáztatás.

Mostanra túl vagyunk egy olyan tűzeseten is, amelyben egy agyonszervizelt BMW 535d vált hamuvá. Abban négyszer takarították ki az EGR-rendszert, végül azért gyulladt ki, mert az autó alatt kilyukadt a kipufogó flexibilis összekötőcsöve, ami szintén nem gyakori tűzkeletkezési ok. 2017-óta foglalkozom ezekkel az ügyekkel és követem, ahogy a BMW igyekszik újabb és újabb módszerekkel kikommunikálni magát a problémából. A kezdetekkor még nem tartották indokoltnak a médiamegjelenést, később kizárólag saját eszközökkel próbálták elérni a potenciálisan érintett autók gazdáit, végül bevonták a Belügyminisztériumot is, talán belátták, hogy sok veszélyeztetett autó gazdájához nem lehet másként eljutni.

Az ügy magyarországi szála egyértelműen az Auchan-parkolóban történekkel lépett szintet, hiszen a korábbiakkal ellentétben nem egy, hanem öt ember autója semmisült meg fényes nappal egy zsúfolt helyen és óriási szerencse, hogy eddig nem sérült meg senki.

Biztos megoldás nincs, a helyzeten az sem enyhít, hogy még maga a gyár sem tudja, hogy hány dízel BMW gyulladt ki az 1,6 millióból. Az idő múlása biztosan nem kedvez az arányoknak. Az Eu-recalls nevű visszahívási akciókról szóló oldal szerint a lehetségesen veszélyeztetett autók számát a gyár időközben megtoldotta további 232 ezerrel.

A témáról korábban itt és itt írtunk részletesen, két korábbi eset kapcsán.