Kizsákmányolt gyerekek és nemi erőszak világítanak rá a Pornhub sötét oldalára

Ahhoz képest, hogy egy pornóoldalról van szó, a Pornhub mostanra visszavonhatatlanul befészkelte magát a mainstreambe. A cég az elmúlt években egyebek mellett kotort havat, állást foglalt fontos szociális kérdésekben és ingyen biztosította a pornót Európában a lezárások idején, emellett pedig a közösségi médiában is mindent megtett azért, hogy nagyjából úgy kezeljék, mint a kicsit furcsa, folyton viccelődő nagybácsit a nagy családi összejöveteleken. Nem pusztán ismerik, de a szokásos tudatlanságot mímelő kikacsintásokkal együtt általánosan el is fogadják az emberek, így még tovább növelik az egyébként is sikeres platform népszerűségét.

Az ott elérhető videókat többen nézik meg egy hónapban, mint a Netflix tartalmait, ez pedig rögtön felvet egy dilemmát a minden eddiginél könnyebben elérhető internetes pornó potenciális veszélyeiről. Ez bizonyára fontos kutatási terület lesz majd az elkövetkező években, pláne úgy, hogy egy korábbi felmérés alapján a Pornhub ott van a 21. század legbefolyásosabb techcégeinek élbolyában, az igazi probléma azonban jelenleg egyértelműen nem ez az oldallal. Sokkal fontosabb az, hogy az ártalmatlan pajkosság imidzsére építkező oldalról

egyre gyakrabban derül ki, hogy nem pusztán platformot biztosít a nemi erőszaknak, a gyakran kiskorú lányok kizsákmányolásának és a beleegyezés nélkül készített videóknak, hanem pénzt is keres az ilyen videókból.

Az oldal természetesen kategorikusan tagadja a vádakat, de a sikertelen petíciók, kampányok és leleplezések után most a New York Times általunk is szemlézett cikke nyomán mégis úgy döntöttek, hogy elébe mennek a közelgő PR-katasztrófának. A Pornhub komoly szigorításokat jelentett be a platform moderációjára, illetve le- és feltöltéseire vonatkozóan, azt azonban alighanem ők maguk sem tudják, hogy pontosan mekkora problémával állnak szemben. Egy online kommunikációt kutató szakértő szerint több mint valószínű, hogy a tartalom-ellenőrzéssel sokszor látványosan küszködő közösségi oldalakhoz hasonlóan ők is csak küzdelmes munka, és még több botrány árán tudják majd visszaszorítani a problémákat – ha egyáltalán tényleg komolyan veszik majd a dolgot.

Következmények nélkül

Christopher Johnsont tavaly októberben tartóztatták le, miután a hatóságoknak sikerült összefüggésbe hozniuk egy közel egy éve eltűnt 16 éves floridai lánnyal. A férfi korábban is ott volt már a rendőrség radarján, igazi előrelépés azonban csak akkor történt az ügyben, amikor az anya megtudta, hogy a lányáról készült pornográf tartalmak elérhetőek az interneten, többek közt a Pornhubon is. Egy 49 éves tanárnőt egy évvel korábban kapcsoltak le, ugyancsak annak köszönhetően, hogy a hatóságok megtudták, hogy a Pornhubon elérhető egy felvétel, melyen egy akkor 14 éves lány rokonát zaklatja szexuálisan. Azt nem tudni, hogy az áldozat által készített videó hogy jutott el a pornóoldalig, de az biztos, hogy nem miattuk derült ki, hogy ott van – a felvételt a lány osztálytársa vette észre, tőle jutott el az információ a helyi seriffhez.

A zaklatókat mindkét esetben megbüntették, a Pornhub azonban megúszta a számonkérést, pedig nemcsak lehetővé tették a videók megosztását, hanem pénzt is kerestek rajtuk. Az oldalra a hagyományos videómegosztókhoz hasonlóan bárki tölthet fel videókat, így önmagában ezért nem is feltétlenül kellene keresztre feszíteni az oldalt, ám számos olyan tényező játszik még szerepet a történetben, ami jelentősen hozzájárul a felelősség elkenéséhez és a szexuális bűncselekmények indirekt támogatásához. Az egyik legfontosabb ezek közül egyértelműen az, hogy a YouTube-bal ellentétben a Pornhub egészen idáig lehetőséget biztosított a videók közvetlen letöltésére. A funkció miatt hiába kérték akár a hatóságok, akár az érintettek egy videó eltávolítását, semmi nem garantálta azt, hogy nem kerül vissza pár nap múlva az oldalra. Sokszor ráadásul azt sem egyszerű elérni, hogy egyáltalán eltávolítsák a videókat.

Erre példa a 14 évesen megerőszakolt Rose Kalemba esete, akit egy évtizede erőszakoltak meg, méghozzá eléggé brutális körülmények között. A lányt késsel fenyegették, megszúrták és össze is verték, a történtekről készült videók pedig néhány hónappal később a Pornhubon kötöttek ki. A videók nyilvánosságra kerülése után szinte mindenkitől azt kapta meg, hogy ő tehet arról, hogy megerőszakolták. Hamar megpróbálta leszedetni a videókat az oldalról, a könyörgése azonban süket fülekre talált. Az erőszakról készült felvételek csak azután tűntek el, hogy egy másik e-mail címről, magát ügyvédnek kiadva jogi lépésekkel fenyegette meg az oldalt. A BBC kérdésére a cég azt válaszolta, hogy a 2009-re datálható vádak valóban vérfagyasztóak, de a jelenlegi tulajdonosok csak évekkel később szerezték meg az oldalt, ezért nem tudják megmondani, hogy pontosan hogyan kezelték az ügyet annak idején.

Azt mondták, hogy a tulajdonosváltás óta az iparág legszigorúbb irányelveit és biztosítékait építették be a rendszerükbe, hogy gátat szabjanak az illegális, vagy engedély nélküli tartalmak terjedésének, mert elkötelezettek a gyerekekkel szembeni szexuális zaklatás megakadályozásában.

A cég legfőbb fegyvere ehhez a Vobile nevű szoftver, ami minden új feltöltést megvizsgál, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy az megegyezik egy korábban kiszűrt, engedély nélküli tartalommal, megakadályozza annak feltöltését. A videókat ugyanakkor nem maga szűri, ahhoz, hogy egy ún. ujjlenyomattal lássanak el egy felvételt, az abban szereplő áldozatnak kell megkeresnie őket. Ha ez megtörtént, az oldalon is ki kell tölteni egy rövid nyomtatványt, ám a némileg körülményes folyamat végén elméletileg lehetetlenné válik a vonatkozó videó újbóli feltöltése. A gyakorlatban ugyanakkor ennyire nem egyszerű a dolog.

Az áldozatot még az ág is húzza

A kaliforniai Serena K. Fleites élete öt évvel ezelőtt változott meg gyökeresen, amikor 14 évesen beleszeretett egy nála egy évvel idősebb fiúba. A fiú arra kérte, hogy küldjön neki magáról egy meztelen videót, amit meg is tett, ezt pedig egyre több ilyen követte. Egy idő után elkezdtek furán nézni rá az iskolában, rövidesen pedig kiderült, hogy a fiú megosztotta a videókat a haverjaival, valaki pedig feltette őket Pornhubra. A kiválóan tanuló lánynak egy csapásra a feje tetejére állt az élete, az iskolatársai ugyanis elég durván rászálltak, és olyanok is voltak, akik azzal fenyegették, hogy ha nem küld nekik is videót, a már létezőket elküldik az anyjának.

A fiút felfüggesztették, de Fleites sem nagyon járt be többet, mert képtelen volt elviselni a szégyent. Az anyja végül meggyőzte az oldalt, hogy töröljék a videókat, ő pedig egy másik iskolában próbálta összerakni az életét, de a pletykák hamar elértek oda is, a videók pedig más oldalakra is újra felkerültek. A lány teljesen összeomlott: elkezdte vagdosni magát, és kétszer is megpróbált öngyilkosságot elkövetni, nem sokkal később pedig rászokott az opioidokra és a metamfetaminra is. Emiatt végleg ott hagyta az iskolát, és hajléktalan lett, 16 éves korára pedig úgy érezte, hogy többé már nem ér semmit, mert mindenki látta a testét, és a Craigslist nevű online piactéren árult meztelen fotókat és videókat magáról, hogy pénzt keressen. Ezek szintén a Pornhubon végezték, és bár a lány kérésére általában törölték őket onnan, hamarosan vissza is kerültek az oldalra. A lányról készült videók közt volt olyan, amit 400 ezren láttak, emiatt pedig még gyorséttermi munkákra sem mert jelentkezni, mert attól félt, hogy valaki majd felismeri. Ebből is jól látszik, hogy

az oldal által alkalmazott rendszer nem látja el megfelelően a feladatát, már csak azért sem, mert eleve az áldozatoktól várja el, hogy éjt-nappallá téve kutassanak az oldalon a saját videóik után ahelyett, hogy maga az üzemeltető próbálná megkeresni a kérdéses tartalmakat.

Ez persze még akkor is rettentően nehéz lenne, ha nagyon intenzíven próbálkoznának, a modern pornóipar ugyanis minden létező szexuális fantáziát megpróbál behatóan reprezentálni, beleértve ebbe a tabunak számító, vagy tiltott témákat is. Azt sem egyszerű megállapítani valakiről egy videó alapján, hogy 14, vagy 18 éves, és mivel több millió videó épít kifejezetten arra, hogy beleegyezésen alapuló, teljesen legális tartalmat állít be kandikamerás felvételnek, castingolásnak, vagy akár erőszaknak, ezért nehéz kijelenteni, hogy egy videó megrendezett, vagy a valóságot mutatja.

Ez magyarázhatja, ha a pornóoldalak bizonyos esetekben leginkább az áldozatok, vagy egyéb szereplők jelzései nyomán lépnek fel, de az elmúlt évek egyik legnagyobb pornós botránya alapján annyira azért nem erőlködnek, ha erre kerül a sor. A Girls Do Porn nevű pornógyártót tavaly ősszel állították le végleg, miután kiderült, hogy zsarolással, fenyegetőzéssel és hazugságokkal vették rá a videóikban szereplő, jellemzően egyetemista lányokat arra, hogy forgathassanak velük. A cég vezetői a bíróságon azzal érveltek, hogy az őket perelő 22 nő megbánta, hogy pornózott, az általuk aláírt megállapodás szerint pedig beleegyeztek abba, hogy bárhol terjeszthetik a videóikat. A bizonyítékok alapján ugyanakkor kiderült, hogy a leginkább bűnszervezetre hasonlító cég zsarolta és félrevezette a videók szereplőit, akik eredetileg modellmunkákra jelentkeztek. Később aztán olyan helyzetbe hozták őket, ahol sokkal kisebb eséllyel mondtak nemet a szexre, eközben pedig biztosították őket arról, hogy a felvétel csak DVD-n lesz majd elérhető, és gazdag ausztrál és új-zélandi vevők körében terjesztik majd.

Ehelyett aztán a hivatalos oldalra, és egy rakás pornóaggregátorra is felkerültek, a Pornhubon pedig igazi presztízsanyagoknak számítottak, olyasminek, ami miatt akár elő is fizetnek a felhasználók. A botrány, és az elvesztett per után aztán léptek az ügyben, és eltávolították a cég hivatalos csatornáját, és videóit is, de ahogy a korábban emlegetett videók, úgy ezek sem adták magukat ennyire könnyen. A Girls Do Porn által készített pornófilmek újra meg újra feltűntek az oldalon, még úgy is, hogy az érintettek mindent megtettek azért, hogy eltűnjenek, nem kis részben azért, mert ahogy arra a Vice idén év elején rámutatott, a videók kiszűrésére szolgáló rendszer nemcsak körülményes, de könnyedén ki is játszható.

Mint kiderült, az akkori helyzet alapján az eredeti videót, vagy annak részleteit valóban kiszűrte a szoftver, ha azonban minimális változtatásokat hajtanak végre a felvételen – például megtükrözik –, az máris könnyedén átcsúszott a szűrőn. Jelenleg a „Girls Do Porn”-ra, illetve ennek különféle változataira egyetlen találatot sem hoz ki az oldal, a New York Times leleplezését követő intézkedések hatására pedig az is lehet, hogy a más néven futó videókat is sikerült teljesen kigyomlálni. De még ha így is történt, a platform visszavonhatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy a videók a mainstreambe kerülhessenek.

Tétova lépések a változás irányába

Ez a probléma persze messze túlmutat a Pornhubon, de még az azt birtokló kanadai Mindgeeken is, aminek több mint száz honlapja, gyártócége és márkája van, köztük például a Redtube-bal, a Youpornnal vagy a Brazzersszel. A Pornhub legnagyobb riválisainak számító XHamster és XVideos például még náluk is egy fokkal lazábban kezeli a morális kérdéseket, így könnyen lehet, hogy náluk még több illegális tartalmat lehet találni, de még az olyan mainstream oldalak, mint a Twitter, a Reddit, a Facebook, vagy akár a Google keresőmotorja sem mentesek a problémás tartalmaktól, vagy azok akaratlan népszerűsítésétől. A Google-ön például egészen a múlt hétig több százmillió találatot hozott ki a „young porn” vagyis a „fiatal pornó” keresésre – most már mindössze tizenpár találatot lehet látni, melyek mind a sokat emlegetett New York Times cikket idézik.

Azt, hogy ez az anyag mekkora port kavart, ebből is jól látszik, de ennél is szembetűnőbb, hogy a cikkben szereplő keresőszavak mostanra egytől egyig nulla találatot eredményeznek a Pornhubon is. A cég a cikk megjelenése után egy közleményben egy sor szigorítást jelentett be, de mielőtt erre rátérnénk azt azért érdemes hozzátenni, hogy az oldal a mostani éles változtatások előtt is ráeszmélt arra, hogy nem tehet meg akármit. Egy republikánus szenátor már márciusban arra szólította fel az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg az oldalt, a Traffickinghub nevű kezdeményezés több mint kétmillió aláírást gyűjtött azért, hogy leállítsák az oldalt, és felelősségre vonják az üzemeltetőit, és a kanadai parlament tagjai is arra kérték a kormányt, hogy kezdjen valamit a Montrealban bejegyzett céggel. A cég az elmúlt években

• állítólag megduplázta a moderátorai számát – bár ha hinni lehet az egyik moderátornak, akkor ez mindössze negyven fős növekedést jelentett, szerinte ugyanis világszerte durván 80 moderátor lehet a Mindgeeknél;
• proaktívan elkezdte jelenteni az illegálisnak tűnő tartalmakat;
• és egy tiltólistát is összeállított, rajta olyan keresőszavakkal, mint a nemi erőszak, a pedofília vagy a bestialitás, ezt pedig a múlt hét óta a jelek szerint komolyabban is veszi, mint eddig.

Azt, hogy ezek a változtatások egészen eddig pontosan milyen hatással voltak, nem igazán lehet megmondani, az viszont biztos, hogy a Pornhub az elmúlt napokban a tettek mezejére lépett, és lépéseket tett annak érdekében, hogy megvédje a saját közösségét. A közlemény értelmében mostantól kizárólag megerősített felhasználók tölthetnek fel videókat az oldalra, letölteni kizárólag a fizetős modellprogram keretében lehet, az eddig állítólag elég laza, az abszolút minimumot nyújtó moderációt pedig kiterjesztik, és egy külön csapatot bíznak meg azzal, hogy folyamatosan kutassanak potenciálisan illegális tartalmak után a platformon. Az oldal emellett negyven nonprofit gyermekvédelmi szervezetet kért fel arra, hogy segítsen a moderációban, és megígérték, hogy jövőre átláthatósági jelentést adnak ki a moderációval kapcsolatban.

Ezek közül egyértelműen az első három a legfontosabb – ezek egyébként szó szerint megegyeznek a New York Times cikkét jegyző Nicholas Kristof javaslataival –, de összességében mindegyikről ki lehet talán jelenteni, hogy amennyiben megfelelően implementálják őket, az eddiginél sokkal biztonságosabb platformmá tehetik az oldalt. Az online kommunikációban meglévő mintázatok alapján ugyanakkor több mint valószínű, hogy egyelőre még nem biztos, hogy megtörténnek a komoly változások, és az áldozatok sem lélegezhetnek még fel.

Már megint a moderáció

Mostanra talán mindenki számára egyértelművé vált, hogy az online terek kordában tartása iszonyatosan nehéz feladat. A Facebook, a Twitter és a YouTube hosszú ideje küzdenek már azzal, hogy megfelelően moderálják a saját platformjaikat. Az elmúlt években pedig vonakodva ugyan, de frissítették a moderációs irányelveiket, bővítették a tartalomellenőrző algoritmusaikat, új alkalmazottakat vettek fel, és keményebben odacsaptak, ha valaki szembeszállt velük. A Facebook például Donald Trump koronavírusos posztjaitól kezdve a QAnon-mozgalommal szembeni fellépésig látványosan visszaszorította a korábban sokak által kifogásolt tartalmakat, és alaposan felturbózta a tartalomszabályozó rendszerét is.

Mivel még így sincsenek a közelében annak, hogy teljesen leküzdjék a káros tartalmakat, továbbra is hatalmas figyelem szegeződik rájuk, könnyen lehet azonban, hogy a jövőben nem csak nekik kell majd aggódniuk a moderáció miatt. Az 8chan példája már tavaly megmutatta, hogy a botrányok és a moderáció hiánya mennyire könnyen szét tudnak zilálni egy internetes platformot, ebben az esetben azonban a túlfeszített szólásszabadságot inkább előnyként kezelték, így nem is feltétlenül jelent jó párhuzamot ebben a kérdésben.

A Pornhub esete ugyanakkor igen, Evelyn Douek, a Harvard online diskurzussal foglalkozó jogi szakértője szerint pedig ebből tökéletesen látszik, hogy a moderáció kérdése már bőven túlmutat a legnagyobb közösségi oldalakon.

A Telex friss híreit itt találja >>>

Douek szerint a múlt héten megjelent cikkre a Pornhub pontosan úgy reagált, ahogy azok a platformok szoktak, melyek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy számon kérik őket, vagyis tagadott, és állította, hogy mindent tökéletesen kontroll alatt tart. Mint írta, függetlenül attól, hogy az oldal tényleg annyira sáros-e, mint amennyire a cikk alapján következtetni lehet, az biztos, hogy a sztori nyomán az egész pornóipar negatív fényt kap majd a sajtóban. Ez a botrány szerinte jól illeszkedik a felhasználók által generált tartalmakkal operáló platformok életciklusába, ami a következőképpen néz ki:

• Valaki, gyakran egy aktivista vagy egy újságíró borzalmas tartalmakat talál egy platformon;
• Ebből hatalmas botrány lesz, ami csak még tovább dagad, ahogy egyre több példára derül fény;
• A platform gyorsan reagál, de jellemzően kapkodva, a fejük felett lebegő PR-katasztrófa megoldására fókuszálva a valódi problémák helyett;
• Ez pedig előbb-utóbb visszaüt, és az inkonzisztens moderáció újabb botrányhoz vezet.

Szerinte arra talán lehetett számítani, hogy az elég mainstreamnek számító Pornhub bele fog szaladni egy ilyen balhéba, de mint mondta, ha egy oldalon a felhasználók állítják elő a tartalmat, ott garantáltan lesznek káros tartalmak is. Így pedig minden érintettnek előre fel kell készülnie arra, hogy hogyan fogja majd kezelni az esetleges problémákat. Douek úgy véli, hogy ez a jelenség leginkább a Facebook és a Twitter fejlődő tartalomszabályozásának köszönhető. Minél több mindent szűrnek majd ki ezek az óriáscégek, annál több káros tartalom vándorol majd át a kevésbé szabályozott, kisebb platformokra, ez pedig alighanem igaz lesz a pornóiparban is.

Ha a kétségtelenül legismertebb Pornhubnak valamilyen csoda folytán egyik napról a másikra sikerül rendesen moderálnia a saját tartalmait, a nemi erőszak és a beleegyezés nélkül készült pornó nem tűnik el az internetről, legfeljebb kisebb platformokra költözik. Azt viszont legalább garantálhatja, hogy a szektor nagyágyúja nem népszerűsíti és teszi pénzzé mások szenvedését.

Felhasznált cikkek: The Children of Pornhub (New York Times); What Pornhub and Peloton Have in Common With Facebook (OneZero); Pornhub Doesn't Care (Vice)