A bajuszt divatba hozta, de a szűrésig eljut a prosztatánk?

Kiknek és milyen rendszerességgel kell szűrésre, prosztatavizsgálatra járnia?

A prosztatának többféle betegsége létezik, a legsúlyosabb – a prosztatarák – elsősorban az idősebbek betegsége. Ugyanakkor a fiatalok körében egyre nagyobb számban fordul elő krónikus prosztatagyulladás, mely gócként különböző problémákat okozhat a szervezetben.

A fiataloknak azt javasolnám, hogy 25 éves koruktól 2-3 évenként járjanak urológia vizsgálatra – hiszen a férfiegészség nem csak a prosztatáról szól, a szűrővizsgálat más szerveinkre is kitér. A prosztatarák szűrését 50 éves kortól 1-2 évente javasolt elvégezni, a gyakoriság azon is múlik, hogy az első alkalom milyen eredménnyel jár.

Az Affidea Magyarország felméréséből az is kiderül, hogy meglepően sokan nem tudják, hogy mi történik a szűrésen. Kérem mondja el, hogyan zajlik.

Egy korrekt szűrés minimum három részből áll. Tapintásos, ultrahang- és laborvizsgálatból, az utóbbi legalább vizelet- és PSA- vizsgálatból. A PSA a prosztata specikfikus antigén rövidítése, ami egy tumor marker, ez a rákszűrés szempontjából nagyon fontos, 45 éves kortól van igazán relevanciája.

Mindegyikre szükség van?

Mivel a tapintásos vizsgálattól sokan tartanak, ezért szokták kérdezni a páciensek, hogy nem elegendő-e csak az ultrahang és laborvizsgálatot elvégezni. Erre az a válaszom, hogy nem. Ezeknek ugyanis más és más az információértéke, a három eredmény együtt értékelendő, így dől el, hogy esetleg további vizsgálatokra szükség lehet-e.

A szűrések és a férfiegészség hónapja kapcsán azt is fontos megemlítenünk, hogy a hererák szűrése is fontos. Ez a betegség jellemzően fiatalabb korban jelentkezik és időben felfedezve gyógyítható már – nem úgy, mint akár csak 20-30 éve. Egy komplex szűrés erre is kiterjed.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében a szűrővizsgálatokon való részvétel mellett?

Nincs igazán ilyen. Előfordulhat családi halmozódás, vagy épp a már említett prosztatagyulladás, ezek is hajlamosíthatnak rákos megbetegedésre.

Milyen előjelei lehetnek a prosztataproblémáknak?

Az talán ismert, hogy a prosztata megnagyobbodása vizelési panaszokat okoz. Aki ilyet tapasztal, általában eljön vizsgálatra, de ekkor már betegellátásról beszélhetünk, nem szűrésről. A gyulladás és a rák gyakran teljesen tünetmentesen jelentkezik, ha alhasi, vizelési panaszok vannak, az már nem jó. Járjon tehát az is szűrésre, akinek nincs semmilyen panasza!

Tapasztalata szerint járnak a panaszmentes magyar férfiak a komplex szűrésre?

A magánegészségügyben, ahol én is dolgozom, a páciensek nagy része ilyen szűrővizsgálatra jön, elsősorban ezért, mert a munkáltatók egy része finanszírozza ezt. Nagyon ritka, hogy ezzel a lehetőséggel valaki nem él, akinek jár, ugyanakkor jó lenne, ha többen jönnének olyanok is, akiknek nem munkahelyi juttatás a szűrés.

Az Affidea Magyarország felméréséből kiderül az is, hogy sokan tartanak attól, hogy fájdalmas a vizsgálat, igaz ez?

Én is járok szűrővizsgálatra, és tudom, hogy kellemetlen lesz. Ha valaki tisztázza magában, hogy túl kell esni rajta, mert fontos, akkor könnyebben el fogja viselni. Annyira pedig nem fájdalmas, hogy megérje kihagyni, szembe kell azzal állítani, hogy mit kockáztatunk. 10-15 másodperces vizsgálatról van szó, ami annál egyszerűbb, minél kevésbé görcsöl rá a páciens, minél kevésbé feszít. Ha „egy zabszem sem fér be”, ahogy mondani szoktuk, akkor az orvosnak is nehezebb dolga van.

Érdekes, hogy a nők sokkal nagyobb arányban járnak nőgyógyászati szűrővizsgálatokra.

Igen, pedig az sokkal kellemetlenebb. Én azt szoktam mondani, hogy legyünk már hős férfiak, legyen annyi önbecsülésünk, hogy egy kis fájdalmat elviselünk, amivel akár az életünket is megmenthetjük.

Sokak szerint a klasszikus férfiképpel ütközik egy ilyen vizsgálat. Most van a férfiegészség hónapja, ön találkozott olyan kampánnyal, ami valóban hatásos?

A mi kampányunk épp erről szól. Említhetjük az Amerikából indult Movember kampányt is, kezdetben az urológusok növesztettek bajuszt, hogy felhívják a figyelmet a szűrés fontosságára. Én is ezért borotválkozom most kevésbé, de mára egyébként elterjedt Magyarországon is és az egészségügyön kívül is ez a mozgalom. Nagyon jó kezdeményezés, természetesen hozzátéve, hogy nem csak novemberben kéne erre gondolni.

Ilyenkor többen jelentkeznek önökhöz?

Igen, határozottan.

Ön mivel érvelne, mivel lehet azt meggyőzni, aki tart a vizsgálattól?

A tényekkel. Azzal, hogy nem olyan tragikus egy vizsgálat, mint sokan gondolják, és hogy azt is nézni kell, hogy mit nyerhetünk vele. Akár az életünket.

A nők jellemzően egészségtudatosabbak. Tapasztal olyat, hogy a hozzátartozója hatására jön el valaki szűrésre?

Gyakran hallom a páciensektől, hogy „az asszony már nem hagyott békén doktor úr, aztán csak óvatosan”. Fontos ez is, figyeljenek a nők is a férfiak egészségére, akik szintén járnak szűrésre, így hiteles is, amit mondanak.

Miért válassza valaki a magánegészségügyet, ha szűrésre jelentkezne?

Teljesen mindegy, hogy hova, csak menjen el. Még ha várni is kell az időpontra – ami az állami egészségügyben jellemző, akkor is megéri, csak menjen el. Azt hozzátehetjük, hogy nálunk komfortosabbak a körülmények, kevésbé túlterheltek a kollégák, és természetesen az páciens drága idejéből is kevesebbet vesz el az itteni vizsgálat. Rövid átfutással pontos vizsgálati időpontot tudunk adni.

Hány ember érint a prosztata rákos megbetegedése?

Évente átlagosan mintegy 4500 új beteg van Magyarországon, a halálozások száma 1500 körül van. Ez magas arány, amin a szűrésre járással lehetne javítani. Nagyon nem mindegy, hogy a megbetegedést mikor fedezzük fel. Attól függően, hogy milyen stádiumban van az elváltozás, más és más a kezelési protokoll. Amennyiben időben fedezzük fel, magasabb a gyógyulás esélye.

Milyen új eljárások érhetők el, melyek növelik a gyógyulás esélyét?

Elsősorban a terápiás területen jellemző az állandó kutatás és fejlesztés. A műtéti folyamat során a robot asszisztencia jó eredménnyel jár, de a radio- és kemoterápiában is komoly fejlődést hoztak az új technológiák.