Erőműtől a konnektorig: most Pimasz úrral követhetjük az áram útját

Az áramra sokkal inkább az életünk alapvető feltételeként, a mindennapokhoz nélkülözhetetlen szükségletként tekintünk, mintsem egy szolgáltatásra, mégis keveset tudunk róla – derül ki az E.ON közelmúltban végzett kutatásából. De ahhoz, hogy nekünk csak egy mozdulatba kerüljön a villany felkapcsolása, az áramnak hosszú utat kell megtennie.

Az E.ON áramhálózata kétszer körbe érné az Egyenlítőt

Nehéz lenne a napjainkat elektromos energia nélkül elképzelni, hiszen már reggel, az első pillanattól kezdve az esti lefekvésig jelen van az életünkben. A legtöbbünket a telefonunk ébreszt, a kávét is gép készíti, az ételeink elkészítéséhez a villanytűzhely asszisztál, miközben a háttérben szól a tévé vagy a rádió. Áram nélkül a legtöbben dolgozni sem tudnánk, sokan a munkába sem jutnánk el, a kapcsolattartás is nehezebben menne, és a hétköznapi tevékenységeinkben is akadályoztatva lennénk. De ahhoz, hogy az életünket kényelmessé tegye, az áramnak hatalmas utat kell bejárnia.

Mindannyian látjuk a villanyoszlopokat, a vezetékeket, a transzformátorokat, a kisebb-nagyobb szekrényeket az utcákon, de azt, hogy mennyire összehangolt munka eredménye az, hogy van áramunk, már nem feltétlen tudjuk. Az E.ON közelmúltban végzett országos reprezentatív kutatásából kiderül, hogy bár alapvetőnek tartjuk, hogy legyen áramunk, azzal kevésbé vagyunk tisztában, hogy miként jut el az otthonunkba: a válaszadók mindössze 3 százaléka ismerte nagyon jól a folyamatot, 31 százalék pedig csak nagyjából ismerte. Azaz, a nagy többség nincs azzal tisztában, mi történik az erőmű és a konnektorunk közötti szakaszon.

Az áram útja a konnektorunkig kalandosabb, mint elsőre hinnénk – erre Pimasz úr a tanú!

De hogy lesz áram a konnektorunkban? Papp Gergővel együtt most végigkísérhetjük az áram útját, és megtudhatjuk, hogyan jut el az otthonunkba. Az erőművekben termelt áram több száz kilométert is megtehet a hatalmas oszlopokon futó vezetékeken, amíg az első elosztópontokra, az alállomásokra megérkezik, ahol a transzformátorok a nagyfeszültségű áramot középfeszültségűre alakítják át. Innen az áram tovább folytatja az útját az otthonaink felé, majd elér a járda melletti dobozokban és az oszlopok tetején rejtőző transzformátorokig.

Azt, hogy pontosan mi is történik útközben, és végül hogyan érkezik meg a már általunk felhasználható, kisfeszültségű áram hozzánk, megtudhatjuk az alábbi videóból, amiben Papp Gergő annak is utánajárt, hogy miért veszélyes, ha a faágak rálógnak a házak között futó villanyvezetékekre.

A jövő energiája fenntartható, pénztárcakímélő és digitalizált

Az biztos, hogy az áram mára nélkülözhetetlenné vált, és a technológia fejlődésével még inkább szükségünk lesz rá. Tény, hogy a megváltozott gazdasági környezet hatására előtérbe került az energiatakarékosság, de nemcsak a spórolás, hanem a környezettudatosság is fontos szempont sokunk számára. A válaszadók 92 százaléka a megújuló energiaforrások felé tolná az energiamixet: a legtöbben a nap (76%), a szél (65%) és a geotermikus energia (43%) részesedését növelnék.

A válaszadók szerint egyértelműen fontos az energiatudatosság, és ehhez olyan digitális megoldásokat, fejlesztéseket várnak, amik a tudatos, fenntartható, a takarékosságot elősegítő fogyasztást és a kényelmet is szolgálják. Bár a válaszadók összességében bizakodóak, a következő 5 évben nem számítanak nagyobb változásra.

A valóság azonban más: bár a hálózatfejlesztés digitalizációja nem feltétlenül látható a fogyasztók számára, az nagyon is jelen van. Az E.ON a következő néhány évben mintegy 400 milliárd forintot tervez a hálózatfejlesztésekre fordítani, olyan innovációkra is támaszkodva, mint az akkumulátoros energiatároló-technológiák, a „láthatatlan” hálózati hibákat is detektáló okos mérőszenzorok vagy az otthoni okosmérők. Az ellátásbiztonságot növelő – például az automatikus hibaészlelést és javítást célzó – digitális megoldásokba szintén sokat invesztálnak.