A bolygónak is jó, ha figyelünk a pénzügyeinkre

A bankszektorban milyen szerepe van a zöld törekvéseknek?

Összességében elmondható, hogy a bankszektor nem egy nagy szennyező, ez egy kimondottan erősen szabályozott terület fenntarthatósági szempontból is. Itt nincs szállítmányozás vagy éppen raktározás, ugyanakkor óriási szerepük van a pénzintézeteknek abban, hogy a hitelezéssel és a pénzügyi piac mozgatásával jelentős társadalmi törekvéseket, mozgósításokat képesek elérni, a gazdaságot és a társadalmat képesek valamilyen irányba mozdítani.

Mi az a terület a szektoron belül, ami a legnagyobb szennyezéssel jár?

A digitalizációról például mindig mindenki azt hiszi, hogy mennyire fenntartható – ami bizonyos szempontból így is van, hiszen jóval zöldebb, mint a papíralapú ügyintézés –, de azt kevesen tudják, hogy maga a digitalizáció is erős kibocsátással jár. Nem mindegy, hogy mennyire vagyunk tudatosak, milyen megoldásokat választunk ezen a téren, és hogy odafigyelünk-e mondjuk a weboldalunkra, vagy arra, hogy hol mennyi adatot tárolunk.

Ami még a mi esetünkben szóba kerül, hogy a bankkártyák alapanyaga többségében műanyag, ezért sokszor megkapjuk a kérdést, hogy ezen mikor változtatunk. Sajnos a kártyák nem tudnak teljes egészében fenntartható anyagból készülni, és a microchip miatt nem is lehet őket teljesen újrahasznosítani. Lehetnek részben újrahasznosított alapanyagú kártyák, illetve készülhetnek kukoricakeményítőből, ami azonban nem hozza ugyanazt a minőséget és azt sem száz százalékban, az igazi áttörést az hozhatja el, ha már egyáltalán nem lesz fizikai kártya. Ez a folyamat elindult, hiszen rengetegen fizetnek mobillal, okosórával.

Mi a legfőbb akadálya – ha van ilyen –, hogy teljes mértékben áttérjünk a digitális fizetésre?

A legtöbb embernek – főleg az idősebb korosztálynak – megfelel, hogy digitális fizetésre használja a kártyáját, de azt érzik, hogy szükségük van a klasszikus fizikai kártyára a zsebükben. Még akkor is, ha már az ATM-ek jó részéből ugyanúgy fel lehet venni érintéssel pénzt, és Magyarországon különösen fejlett az infrastruktúra ezen a területen.

Érdekes, hogy a fiatalabbak már nem érzik kevésbé biztonságban magukat egy fizikai kártya nélkül. Nem tartanak attól, hogy mi van, ha lemerül a telefonjuk, mert ilyesmi szinte elképzelhetetlen, annyira a mindennapjaik része.

A Mastercard készített egy Fenntarthatósági Percepciós Indexet (FPI), ami átfogó képet ad a szektor fenntarthatósági állapotának megítéléséről. Milyen eredmény született?

A riporttal az volt a célunk, hogy egy valós helyzetképet adjunk a piaci szereplőknek, döntéshozóknak arról, hogy kívülről mi látszik a fenntarthatósági törekvéseikből. Az FPI három pilléren nyugszik: a bankok felkészültségéből, a fogyasztói percepcióból és az átláthatóságból. Utóbbit viszonylag egyszerű mérni, hiszen átnézhetjük, hogy a bankok milyen fenntarthatósági jelentéseket tesznek közzé.

A banki felkészültségi percepció egy mélyinterjús, önbevallásos technikával készült: minden bankkal leültünk, megkérdeztük őket, hogy miket tesznek a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban. Az látszik, hogy a magyarországi bankok 2023-ban már nemcsak a szabályozások miatt cselekszenek, hanem azért is, mert vagy egy globális cég tagjai vagy ők ugyanúgy fontosnak tartják a fenntarthatóságot. Rengeteg kezdeményezés indult el, viszont mindez nem csapódik le a fogyasztóknál: amikor megkérdeztük a banki ügyfeleket, hogy a számlavezető bankjuknál milyen kezdeményezéseket látnak a témában, akkor kiderült, hogy erős hiányérzetük van vagy egyszerűen nem elég jól informáltak.

A kutatásunk alapján az emberek elvárják, hogy a nagy cégek sokat tegyenek a környezetünkért, tehát ezen a téren egy kommunikációs probléma érzékelhető. Az ügyfelek valószínűleg elvesznek az információs zajban, miközben a bankoknak is érdeke lenne, hogy alternatív csatornákat találjanak a tájékoztatásra.

A felmérést kilenc hazai pénzpiaci szereplő részvételével készítettük el, az index összpontszáma pedig 57-es lett a 100-as skálán. Ez azt jelenti, hogy ezek a bankok már fontos lépéseket tettek a fenntarthatóság felé és ennek a külső szemlélők számára is vannak jelei, de még mindig van fejlődési lehetőség ezen a területen.

A későbbiekben is évről évre szeretnénk megismételni a felmérést, hogy lássuk, miben haladtak előre a bankok.

Melyik az a terület, ahol még van hova fejlődniük a bankoknak?

A már előbb említett fogyasztók felé történő kommunikálást mindenképp kiemelném, illetve a zöld hitelek témakörét. Bár már elérhető pár zöld banki termék itthon is, Nyugat-Európához képest még óriási lehetőséget látok új szolgáltatások bevezetésére.

A digitális fejlődésnek milyen szerepe van a fenntarthatóságban?

A kérdést két oldalról közelíteném meg. Egyrészt amikor megkérdeztük a fogyasztókat arról, hogy szerintük mit tehetne a bankjuk akkor alapvetően olyan példákkal jöttek, hogy amikor bemennek a bankfiókba, ott ne kelljen papíralapon aláírni egy „százoldalas” szerződést. A legtöbb bank egyébként már átállt papíralapról digitális felületekre, és ez egy kifejezetten kézzelfogható és a fogyasztók számára is érzékelhető változás. Ezentúl azonban van egy sor olyan lépés, ami nem feltétlen transzparens a fogyasztók számára: mondjuk az autóflotta kiváltása környezetbarátabb járművekre vagy a nulla károsanyag-kibocsátással rendelkező irodaházak létesítése.

A másik pedig – erről már esett szó –, hogy rengeteg olyan e-mail, hírlevél és aloldal keletkezik, ami elsősorban egyes tartalomtípusok miatt (videó, fotó), óriási karbonlábnyommal jár.

Mennyire érezhető összefogás a bankok között a zöld célkitűzésekkel kapcsolatban?

Éppen aktuális a Green Friday elnevezésű kezdeményezésünk, ami december 5-ig tart és a Black Friday időszakával esik egybe és több bank, ismert ember, illetve egyéb vállalat is részt vesz benne. Ezzel az akcióval pedig nem azt szeretnénk mondani, hogy ne vásároljunk, hanem hogy tudatosan tegyük azt. A felhívás másik fontos üzenete pedig az, hogy ez a tudatosság abban is megnyilvánulhat, hogy ne feltétlen a világ másik feléről érkező, komoly karbonlábnyommal rendelkező tárgyakat vegyünk, hanem inkább helyi termékeket vagy élményeket válasszunk.

Banki ügyfélként, egyéni szinten mit tudunk tenni?

Amit kevesen tudnak, az az, hogy a készpénz milyen jelentős környezeti lábnyomot hagy maga után, hiszen rengeteg pénzt és energiát kell fektetni a biztonságára. Ahogy a forgalomban lévő bankjegyek előkészítése, nyomtatása és tárolása ugyancsak erőforrást igényel. Úgyhogy digitalizációra szükség van.

Ezenkívül a videóbankolás szintén áttörést jelent, hiszen amellett, hogy a legtöbb banki ügyünket az otthonunk kényelméből, papírmentesen intézhetjük, ebben az is benne van, hogy a bankoknak így sok esetben jóval egyszerűbb a folyamatokat digitalizálni és nem kell nagy számú bankfiókot ügyintézőkkel üzemeltetni. A most felnövő generációnak ráadásul már az a természetes, hogy be se kell mennie fizikailag a bankba az ügyintézéshez. Sőt, amikor felmértük a fiatalok bankolási szokásait, azt vettük észre, hogy ők már a netbankot se nagyon tudják értelmezni. Olyan szinten a telefonjukon vannak jelen, hogy nemhogy a személyes, de a számítógépes aktivitás sem jellemző náluk, ha a pénzügyeikről van szó.

Van olyan ötlet, ami jó lenne, ha széles körben elterjedne, esetleg érdemes eltanulni a fiatalabb korosztálytól?

Nyugat-Európában látni, hogy vannak olyan – egyelőre egyszerűbb – applikációk, melyek a költéseink alapján monitorozzák a karbonlábnyomunkat. Ez egyrészt segít tudatosítani, hogy egyes költéseinkkel milyen hatással vagyunk a környezetünkre, másrészt összekötötték egy adományozási platformmal, ami lehetővé teszi, hogyha például vettünk egy repülőjegyet, akkor fát tudunk „ültetni” ahhoz, hogy kiváltsuk az okozott károsanyag-kibocsátást. A Mastercardnak is van ilyen carbon calculator megoldása, ami már az egyik hazai bank mobilbanki applikációján belül el is érhető az ügyfelek számára.

Ezzel le tudjuk venni a vállunkról a felelősséget?

Inkább úgy mondanám, hogy amikor valaki igyekszik tudatosan élni, de rájön, hogy egyes szokásai a környezetre károsak, mégis szeretne adott esetben utazni, legalább megpróbálhatja azt ellensúlyozni. Az utazásról és a főleg a repülővel való utazásról még a legeltökéltebb zöld ismerőseim sem mondanak le, miközben a mindennapjaik többi területén fenntarthatóan élnek.