Hogyan nőttek égig az árak és most miért csökkennek?

Rengeteg tényező áll az élelmiszerek drágulása és ezzel együtt az infláció mögött, mely önmagát gerjesztő folyamattá vált, úgy a fogyasztók, mint az iparági szereplők számára. Az MNB decemberi jelentésében így összegzi az infláció mértékét és okát: „A fogyasztói árak éves növekedési üteme novemberben 22,5 százalékon alakult. Az infláció elmúlt hónapokban megfigyelt számottevő növekedésének hátterében elsősorban az élelmiszerek és a lakossági energia árindexének emelkedése állt.”

A fentiek mellett a gazdaság 2021-es gyors újraindítását, a geopolitikai feszültséget és az energiaárak elszabadulását jelölik meg kritikus tényezőként, melyeknek hatására az élelmiszerárak változása az 50 százalékos mértéket is túllépte.

Drága kenyér!

2019 és 2022 tavasza között az ellátási lánc akadozása és a szállítmányozás drágulása miatt összesen 80 százalékos emelkedést mutatott az élelmiszer-nyersanyagok világpiaci ára, különösen a gabonafélék és a növényi olajok terén – írja az MNB. Hozzátéve, hogy az árkorrekció után 50 százalékra csökkent ez a szám az ENSZ adatai alapján.

A 2022 februárjában induló orosz invázió eredményeképpen megakadt a gabonaexport Ukrajnából – ahonnan 2021-ben összesen 85 339 ezer tonna termény érkezett –, a világpiaci árak 60 százalékkal drágultak. (Forintosítva: tonnánként 60 ezer forintról 105 ezer forintra.)

A helyzet a Törökországon keresztül történő szállítmányozási egyezménnyel állt helyre az év júliusában. Ezt követően az EU és különösen Magyarország exportjára negatív következményekkel hatott a gabonaárak csökkenése és az ukrán gabona előnyben részesítése a kereskedelemben. Tehát geopolitikailag a gabonahelyzetet háromszoros tényező alakította: az alapvető áremelkedések, az ukrán gabona hiánya, majd dömpingje miatt tapasztalhattuk azt, hogy az előrejelzések szerint a kenyér árak drágulását 800 forintra taksálták, a lisztárak pedig bőven a 300 forintot ostromolták.

A belföldön termesztett gabonák és a liszt rendkívüli drágulását az extrém szárazság is súlyosbította, mely különösen az Alföld térségében és a keleti országrészen volt vészjósló. A terület a magyar gabonatermelés központja, az össztermés tavalyi nem alakult jól. Őszi búzából 3,9 millió tonnát, őszi árpából 1,4 millió tonnát, repcéből pedig 450 ezer tonnát takarítottak be – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója –, ami a búza esetében például 30 százalékos deficitet jelentett.

A rekord szárazság miatt bekövetkező extrém alacsony éves terméshozam, ebből következően a gabonafélék drágulása, ellátási nehézségei az agráripar más szektoraiba is begyűrűzött. Elsősorban az állattenyésztés és a tejipar berkeiben okozott feszültséget, hiszen a jószágok takarmányát is érintette a gyenge termés, a kiégett legelők és az elszabaduló energia és benzin ár, mely többek között a szállítmányozásra rakódtak plusz költségként. A kenyér (~80%) és a hús (~50%) mellett a tejtermékek (~79%) és a tojás (~102%) is drágult a leginkább. Hazai specialitás a világpiaci folyamatok mellett a hatósági áras termékek szerepe, mely készlethiányban, illetve más termékek árának növekedésében is jelentkezett. Magyarországon 2022 augusztusáig összesen 60 százalékkal drágultak az élelmiszerek a 2019. évi adatokkal összevetve.

Sajtból van a Hold?

2022-ben a tejipart úgymond az ág is húzta: a szárazság miatt 5-6-szorosára drágult, sőt készlethiánnyal küzdött a takarmányellátás, a gépesített gazdaságokban a nyerstej előállítása is drágább lett az energiaárak emelkedése miatt és az állatok sem bírták jól a hőséget, ami hozamcsökkenésben jelentkezett. A feldolgozott termékekben (túró, joghurt, vaj, tejszín és különösen a sajt) pedig mindez hatványozottan érvényes a drágább alapanyag és a feldolgozásra jutó egyéb költségek, akár munkabér, vagy a rezsi költségek miatt. A tejgazdaságok 3-5 százaléka a bezárás mellett döntött. Egyik oldalról a drágább előállítási költségek, másik oldalon a terméshozam csökkenése miatt a folyamatos áremelkedés tendenciája egész Európában jelen volt, de elszabadultak az árak a többi kontinensen is.

A termelői árak miatt a boltok polcaira kerülő termékek árai – a 2,8-as hatósági áras tejen kívül – napról napra emelkedtek. Történelmi csúcsot ért el például a trappista sajt, 4000-5000 forint közötti kilogrammos kiskereskedelmi árig tornázta fel magát, alapvetőan azért, mert 1 kg trappista előállításához 4 liter nyerstej kell.

A tejből készült sajtok árán kívül a növényi zsírból készült sajtok, margarinok ára is nőtt a magas gabonaárak, így például a napraforgó és repceolaj fékevesztett beszerzési árai miatt.

Hogy lett ebből sajtháború?

A jelentések szerint – ahogy az az MNB összefoglalójából is kiderül –, 2022 novemberében a tejipar utolérte magát, mivel egyfelöl nőtt a hozam a várhatóan magas felvásárlói árakon felbuzduló termelőknek köszönhetően, valamint csökkentt a takarmány ára. A magas fogyasztói árak miatt csökkenő kereslet (plusz a rezsiárak okozta visszaeső vásárlóerő) és a meglóduló kínálat miatt a felvásárlói árakat viszont mérsékelni kellett.

Idén januárban érkezett meg az a trend, hogy a beszállítók alacsonyabb árát – melyről a tengerentúli hírcsatornák is beszámoltak – átadják a kereskedelmi láncok a fogyasztóknak, így ösztönözve a vásárlási kedvet. Ez egyfajta win-win szituációt hoz létre, hiszen az alacsonyabb fogyasztói ár magasabb vásárlókedvet eredményez, melynek nyomán minden piaci szereplő jobban jár a kisebb árrés dacára is, hiszen gyorsabban forog az árukészlet, nem képződik selejt a romlandó tejtermékekből. Hasonló tendencia tapasztalható a hús és péktermékek esetében is, bár kisebb mértékben.

A jelenlegi helyzet, hogy az élelmiszerláncok egymást túllicitálva csökkentik az áraikat, és ez különösen a nagyon megdrágult sajtok esetében feltűnő változás.

Megkérdeztük a Lidl Magyarországot, mely eddig az árháború egyik legismertebb harcosa volt, hogy tudják tartani a folyamatos akciós árat mintegy 400 termékük esetében. A számok meggyőzők, átlagosan 10%, de egyes termékek esetében 20-29 százalékos árcsökkentést értek el.

„A vállalat egyik legfontosabb törekvése, hogy – a kiváló minőség mellett – minden esetben a lehető legkedvezőbb árakat biztosítsa vásárlói részére és minél több kedvezményt biztosítson számukra. Ezzel összhangban többek között folyamatosan figyelemmel kíséri a fogyasztói igényeket és elvárásokat, valamint a különféle piaci változásokat is, és számos módon segíti a vásárlókat.”

A sajtok esetében ez azt jelenti, hogy egy kiló Pilos Trappistáért tavalyhoz képest 900 forinttal kevesebbet kell fizetni, 2990 forintot, a Milbona háromszögsajt 23%-al, a Pilos szeletelt sajtok ára 13- 14 %-al csökkent.

Az árcsökkentés ezer árnyalata

Az akciós árpolitika mellett úgynevezett tartósan alacsony árakat is bevezetett az élelmiszerlánc, hosszú és nehéz tárgyalási periódus eredményeként számos termék esetében kedvezőbb beszerzési árakban sikerült megállapodni a beszállítókkal – tudtuk meg a vállalattól.

„2023 január elsejétől ezidáig közel 400 termék fogyasztói árát tudta csökkenteni az áruházlánc, így az érintett termékekhez akár 29 százalékkal olcsóbban is hozzájuthatnak a vásárlók, de átlagosan mintegy 10 százalékkal kerülnek kevesebbe, ami jelentős megtakarítást, könnyebbséget jelenthet a magyar családoknak.

Az alapvető élelmiszerek mellett számos olyan termék ára is csökkent, amelyet a vásárlók kedvelnek, de bizonyos szempontból élvezeti cikknek számítanak. Az intézkedéssel tehát a diszkontlánc a heti akciókon felül számos további kedvezményes terméket kínál a vásárlók számára, ráadásul tartósan, melyek – a teljesség igénye nélkül – megtalálhatóak a Lidl honlapján is.”

Csökkent a dobozos tejek és a péksütemények ára is, jellemzően 10 százalék feletti mértékben. Számos további termék, így a B rizs, különféle tészták, barnacukor, szénhidrátcsökkentett termékek, joghurtok, felvágottak és húskészítmények, valamint tőkehúsok ára is jelentősen csökkent a tavalyi évhez képest.

Az online (lidl.hu, Lidl app, Lidl Plus app) elérhető akciós újság és a csütörtöki-hétfői akciók mellett több spórolási tippet és receptet is kínál vásárlóinak az áruházlánc. Az applikációban népszerű kuponok (Kupon Plus), exkluzív partneri ajánlatok és pontgyűjtő akciók is megtalálhatók. Az XXL csomagok nagykiszereléstű termékek, „3 fizet 4-et vihet” és „Együtt olcsóbb” akcióban szereplő termékekkel is lényegesen jobban járnak a vásárlók, mint a kisebb kiszerelésekkel.

A kötelező akciókat célzó kormányzati bejelentéssel kapcsolatban a Lidl Magyarország úgy nyilatkozott, hogy „A Magyar Kormány törekvéseivel összhangban eddig is nagy hangsúlyt fektettünk a magyar családok támogatására. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a magyar emberek számára a lehető legjobb árakat tudjuk biztosítani, így többek között a beszerzési árak csökkenéséből adódó, valamint azon is túlmutató árelőny azonnali továbbadásával januártól több száz termék árát mérsékeltük, amit a jövőben is folytatni kívánunk.”

A cikk megjelenését a Lidl Magyarország támogatta