Amikor tényleg a túlélésről szól az F1

2021. március 21. – 12:26

frissítve

Amikor tényleg a túlélésről szól az F1
Fotó: Netflix

Másolás

Vágólapra másolva

Egy héttel az idei első verseny előtt jött ki a Drive to Survive, az F1-ről szóló netflixes dokumentumfilm-sorozat harmadik évada, ami a 2020-as szezon eseményeit dolgozza fel. (Magyarul a kissé bénácska, Hajsza a túlélésért címen fut.) A tavalyi volt talán az F1 történetének legfurcsább és legőrültebb szezonja, ezért talán minden eddiginél nagyobb hájp övezte az új szériát.

A 2019-es első évad azért szólt nagyot, mert olyan szemszögből mutatta be az F1 világát, amire korábban nem nagyon volt példa. Még úgyis működött a koncepció, hogy nem a legnagyobb sztárok voltak a középpontban, a két topcsapat, a Ferrari és a Mercedes ugyanis nem ment bele a forgatásba. Cserébe rengeteg színes-szagos dolgot tudhattunk meg a sportág belső viszonyairól, a csapatok működéséről és a pilóták emberi oldaláról, új hősöket ismerhettünk meg – ettől lett érdekesebb, mint egy tematikus év végi összefoglaló. A minden létező rekordot megdöntő Lewis Hamilton most szerepel a legtöbbet, elsősorban a Black Lives Matter-mozgalomról és a rasszizmussal kapcsolatos tapasztalatairól beszél sokat.

Bottas pucér feneke és Räikkönen monológjai

Voltak persze gyenge pontjai is a Drive to Survive-nak: egy-egy jelenet nem a megfelelő futamról lett bevágva a drámaibb hatás vagy a közérthetőség kedvéért, felnagyították egyes versenyzők, illetve csapatok rivalizálását, konfliktusát. Bár kevesebb ilyen baki van a harmadik évadban, hiperrealisztikus ábrázolást ettől sem szabad várni: a Mercedes trükkös, DAS nevű rendszerét már a teszteken is kiszúrták a riválisok, a sorozatban mégis úgy állítják be, mintha az első versenyen derült volna ki a turpisság. (A rendszer lényege, hogy a kormány előre-hátra tolásával a pilóta meg tudta változtatni az első kerekek dőlésszögét, ami főleg gumikezelés szempontjából előnyös.) A McLaren párosának vetélkedését is úgy tálalják, mintha az egész mezőny legélesebb párharca lenne.

Ezektől eltekintve a sorozat igazi csemegét jelent a hardcore F1-rajongók számára, de azok is élvezhetik, aki nem fújják kívülről, hogy ki volt pole pozícióban az 1996-os Spanyol Nagydíjon. ( Damon Hill egyébként.) A sorozat a narrációkkal és az újságírók elemzéseivel elég jól az ember szájába rágja hogy mi történik éppen. Ami még így is zavaró tud lenni, hogy nem kronológiai sorrendben követik egymást a részek, egy-egy történetszál miatt ide-oda ugrálunk a futamok között.

Ez igaz az aktuális évadra is, aki a sorozatból próbálja kitalálni a 2020-as világbajnokság pontos végeredményét, annak inkább a vonatkozó Wikipédia szócikket ajánlom. Aki pedig Kimi Räikkönen nagymonológjai miatt nézné meg a Drive to Survive-ot, nos, az csalódni fog. A 2007-es világbajnok körülbelül 20 másodpercet kap az egész évadban, az is kimerül annyiban, hogy tőle megszokott fapofával elmondja, mennyire utálja az interjúkat. Furcsa módon a jövő egyik nagy tehetségének tartott George Russell még ennyit sem kapott, pedig kis híján megszerezte első futamgyőzelmét, amikor a koronavírusos Hamiltont helyettesítette a Mercedesben a Szahíri Nagydíjon.

A futam közbeni jelenetekre, a csapatok garázsában készült felvételekre, a hangeffektekre, a bevágott rádióbejátszásokra ezúttal sem lehet panaszunk, ebből a szempontból is nagyon profin van összerakva a Drive to Survive. Mondjuk az exkluzív felvételek közül simán kimaradhatott volna Valtteri Bottas pucér feneke.

Amikor tényleg a túlélésről szól az F1

Az előző két évadban jellemzően 4-5 főbb történetszálat követtek végig az epizódokon keresztül, ami adott egyfajta dinamikát, feszültséget az egésznek, mostani évadban ez kevésbé működik. Azokat a részeket sikerült jól összefűzni, mutatják be, hogyan küzdenek a pilóták (elsősorban Sergio Pérez és Alex Albon) az utolsó üresen maradt versenyzői ülésekért. Az első évadnak kétségtelenül a mindig jópofa Daniel Ricciardo és a szabad szájú Günther Steiner volt a két meghatározó figurája, ők vitték el a show-t. Hiába szerepel Lance Stroll sokat az új évadban, ő egyszerűen túl unalmas ehhez, és az sem lett igazán megkapargatva, hogy milyen érzés lehet, ha azt hiszik rólad, hogy csak apuci pénze miatt vagy a csapatnál. (A Racing Point tulajdonosa Lawrence Stroll, Lance apja.)

A mostani évadnak talán az a legnagyobb erénye, hogy végre helyére kerül a címe. Hogy a túlélés nemcsak arra utal, mennyire kegyetlen tud lenni ez a sportág, hanem arra is, hogy az F1-ben a veszély nem csak hangzatos lózung: ezek a pilóták tényleg az életüket teszik kockára, amikor hétről hétre versenyautóba ülnek.

A Bahreini Nagydíjon a Haas versenyzője, Romain Grosjean 221 kilométer/órás sebességgel csapódott bele a szalagkorlátba, az autója kettészakadt az ütközéstől, és kigyulladt. A francia pilóta 28 másodpercet töltött a lángok között, de csodával határos módon csak a kézfején és a bokáján szenvedett kisebb égési sérüléseket. Évtizedek óta nem volt példa hasonlóan súlyos balesetre az F1-ben.

Romain Grosjean balesete a Bahreini Nagydíjon – Fotó: Bryn Lennon / AFP

Megrendítő, amikor bevágják, ahogy a pilóták folyamatosan mérnökeiket faggatják Grosjean állapotáról, a Ferrari pilótája, Charles Leclerc (Ferrari) csak káromkodni tud a felcsapó lángokat látva. Eközben a Haas és a Red Bull garázsában a szerelők döbbenten fogják a fejüket, többen a sírás határán. A Haas csapatfőnöke, Günther Steiner elmondja az egyik interjúban, hogy ő meg volt győződve, hogy Grosjean nem jut ki élve a tűzből. A képsorokból az is átjön, hogy sok pilótában is talán csak akkor tudatosult, hogy mennyire valós is a veszély, ami körbe veszi őket a versenyeken, és mégis gondolkodás nélkül visszaültek autójukba a baleset után. A komolyságot Grosjean felesége oldja kicsit azzal, hogy amikor férje vigyorogva kijelenti, hogy ő az az ember, aki kisétált a tűzből, akkor a homlokához csap és csak forgatja a szemét.

Cash is king

Furcsa kordokumentumként is szolgál a Drive to Survive. Van abban valami hátborzongató, amikor az egyik jelenetben a Racing Point csapatfőnökének kocsijában ülünk, és egyszer csak bemondják a rádióban, hogy a Vuhanban felfedezett új vírus szerencsére nem terjed gyorsan. Visszanézve teljes agyrémnek tűnik, hogy az utolsó percig meg akarták tartani a szezonnyitó Ausztrál Nagydíjat. Annyira hozzászoktunk a több mint egy éve tartó járványhelyzethez, hogy baromi furcsa volt a paddockban szájmaszk nélkül járkáló pilótákat, vagy a tömött sorokban álló szurkolókat nézni. Az egymástól centikre ülő újságírókkal arról beszélget Lando Norris (McLaren), hogy aggódik-e a vírus miatt, Max Verstappenék azzal pedig viccelődnek, hogy az egész testüket kézfertőtlenítővel kéne bekenniük a covid miatt.

És még sorolhatnám a mai szemmel hihetetlennek tűnő jeleneteket. Nem tudom, hogy vannak vele a Telex-olvasók, de nekem néha, amikor sorozatot vagy filmet nézek, önkéntelennel is megszólal egy sziréna a fejemben, ha azt látom, hogy a szereplőkön nincs maszk, vagy kezet fognak. Na, a Drive to Survive-t nézve ugyanezt éreztem. Lewis Hamilton volt az egyetlen, aki kimondta, hogy őrültség a verseny megtartása.

Cash is king, vagyis a pénz az úr válaszolja arra, hogy akkor mégis miért vannak ott.

A sorozat azt is felvillantja, hogy nem csupán arról van szó, hogy a járvány miatt elmaradt pár verseny. Sok más iparághoz hasonlóan, az F1-ben is rengeteg ember megélhetése került veszélybe. Sőt, az egész sportág jövője kétségessé vált, mert korántsem volt biztos, hogy a kisebb csapatok túlélik ezt a válságot.

Ezek közé tartozik az amerikai Haas, az egyik részben azt látjuk, hogy az előző évadok sztárja, a szókimondó stílusa miatt ismert Günther Steiner szponzorok után kajtat, hogy biztosítsa a csapat fennmaradását. Az egyik lehetséges szponzor, egy német techcég 15 millió dollárt ajánl neki, azzal a feltétellel, hogy egyik pilótájuk német lesz. Steiner a következő jelenetben már azon rágódik, hogyan mondja meg pilótáinak, Romain Grosjeannak és Kevin Magnussennek, hogy ki lesznek rúgva.

Itt jön a képbe a hétszeres világbajnok Michael Schumacher fia, Mick Schumacher mint potenciális jelölt. (Néhány képkocka erejéig Schumacher is feltűnik egy archív felvételen, ahogy kisfiát videózza egy gokartversenyen.)

Steiner nem kertel, simán elmondja a Netflix mikrofonjai előtt, hogy Schumacher leigazolásával további 4-5 millió dollár tudna szerezni, és akkor rendben lennének a következő évre.

A döntés ismert: 2021-ben Schumacherrel indul a Haas, csapattársa az orosz Nyikita Mazepin lesz. Steiner gesztusaiból azért kiderül, hogy hiába tűnik egy kemény, racionálisan gondolkodó csapatfőnöknek, még neki sem könnyű meghoznia az ilyen döntéseket, hiszen az együtt töltött évek alatt mégiscsak barátok lettek. Később aztán kiderül, nem is fogadták valami jól a hírt. Grosjean egyenesen kibaszásnak nevezte a dolgot, mivel nem maradt idejük, hogy új csapat után nézzenek.

Az élet egyáltalán nem fair, a Forma-1 sem

A pilótakeringő másik nagy vesztese Sergio Pérez lehetett volna, akit pályafutása legjobb szezonja után küldtek el a Racing Pointtól, Sebastian Vettel leigazolása miatt. Annyit talán elspoilerezhetünk, hogy Péreznek végül a Red Bull ajánlott szerződést, nem maradt ülés nélkül. Igazi népmesei befejezés lehetne: a nehéz sorsú versenyző végre megkapja élete lehetőségét az egyik legjobb csapatnál. Mégis elgondolkodtató, amikor Pérez arról mesél, hogy mennyi mindent kellett feláldoznia, hogy eljuthasson az F1-ig: gyakorlatilag nem volt gyerekkora, nagyon hamar külföldre kellett költöznie a versenyzés miatt, évekig távol élt a családjától, most pedig simán kirakták attól a csapattól, ahol hosszú éveket húzott le. „Az élet egyáltalán nem fair, a Forma-1 sem”, summázta.

Sergio Pérez a Szahíri Nagydíj megnyerése után – Fotó: Tolga Bozoglu / AFP

Ezekből az emberközeli, intimebb részletekből lehetett volna még több. Megrázó például nézni, amikor a Belga Nagydíj előtt Pierre Gasly virágcsokrot visz az Eau Rouge-hoz; ahhoz a kanyarhoz, ahol gyerekkori barátja, Anthoine Hubert halálos balesetet szenvedett a 2019-es F2-es futamon. Azon a hétvégén, amikor Gaslyt lefokozták a Red Bullnál. Élete legnehezebb pillanatai voltak ezek, mondja a fiatal francia pilóta. Felidézi, hogy néhány nappal a tragédia előtt azt írta neki Anthoine, hogy bizonyítsa be a Red Bullnak, hogy rosszul döntöttek. Visszakerülve a Toro Rossóhoz (a mostani AlphaTauri), Gasly visszanyerte az önbizalmát, sorba hozta a jobbnál jobb eredményeket. Megváltástörténete Monzában teljesedik ki, ahol némi szerencsének köszönhetően megszerzi pályafutása első futamgyőzelmét, miközben a helyére igazolt Alex Albon az utolsók között ért célba.

Hidegháború a Ferrarinál

A Drive to Survive abban is erős volt, hogy bemutatta: az F1 világának ugyanúgy része a politika és az intrika, mint a versenyzés, és ehhez a 2020-as szezon elég jó alapanyagot kínált. A Ferrari mélyrepülése és Vettel elküldése a tavalyi év egyik nagy sztorija volt.

Az olasz csapat utoljára 1981-ben végzett a konstruktőri 4. helynél rosszabb pozícióban, akkor ötödikek lettek összetettben, 2020-ban hatodikok. Abban az évben, amikor megfutották 1000. versenyüket az F1-ben.

A Ferrari szenvedése a csapat hazai versenyének számító Olasz Nagydíjon, Monzában csúcsosodott ki: egyik versenyzőjük sem fejezte be a versenyt, ami különösen kiábrándító volt ahhoz képest, hogy egy évvel korábban Leclerc a pole-ból indulva nyerni tudott. Látjuk, mennyire frusztrált a csapat a gyenge eredmények miat, amit persze Mattia Binotto csapatfőnök – nem túl meggyőzően – de végig tagad a Netflix kamerái előtt. Vettelről közben süt, hogy legszívesebben máshol lenne, nyűg neki a Ferrari.

A sorozat arra célozgat, hogy Vettel és a Ferrari viszonyának megromlásában a sikertelenségen kívül a motor szabályossága körüli kérdőjelek is közre játszhattak: a csapat sajtósai kínosan feszengenek, miközben a négyszeres világbajnok azt ecseteli, hogy csalással nem szabad nyerni. (A FIA vizsgálata után a 2019-es év végére rejtélyes módon elfogytak a lóerők a Ferrari-motorokból, és a következő évre sem sikerült behozniuk a veszteséget.) Már-már hidegháborús a helyzet: véletlenül a pont a Ferrari 1000. nagydíján jelentik be, hogy Vettel az Aston Martinnál folytatja. Persze azonnal bevágják ahogy a Red Bull főnöke, Christian Horner kárörvendően megjegyzi, hogy a Ferrarinak nem is jöhetett volna rosszabbul az időzítés.

A 2021-es tesztről és a lehetséges erősorrendről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!