Nagy a hőség? Mezítláb a tobozösvényen észre sem venni

Nagy a hőség? Mezítláb a tobozösvényen észre sem venni
Nehéz kezdés a mezítlábas ösvény elején – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Új mezítlábas ösvény nyílt a Budapest közelében fekvő Mogyoródon, a Gödöllői-dombvidék peremén, a település melletti erdőben. A különböző anyagú ösvényszakaszok taposása állítólag egészséges, pláne, ha egy része hideg vizű patakon megy át, ráadásul a mostani kánikulában kifejezetten kellemes bakancs nélkül kirándulni. Ezért a múlt hétvégén elmentünk, hogy teszteljük.

„Lányok, ha rosszak lesztek, legközelebb megint ide fogunk jönni”

– mondja egy anyuka a kislányainak, akik épp a mezítlábas ösvény elejére terített tobozszőnyegen egyensúlyoznak. „Csak azt ne, annyira szúrós”, válaszolják, de azért hősiesen végigtipegnek az ötméteres első szakaszon. A közben megérkező nagyobb fiúk nem ennyire bátrak: „Én ezen nem megyek át”, jelenti ki az egyik, a másik pedig cipőben csattog végig a kellemetlen borításon. Amikor cipő nélkül rálépünk az éles szélű tobozpikkelyekre, pontosan átérezzük, miért tiltakoztak a gyerekek, de a nyitószakasz szerencsére rövid, és onnantól kezdve már a talpnak is kellemesebb a séta.

Fotó: Tenczer Gábor / Telex Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Mogyoród nem az a kirándulóparadicsom, inkább a Forma–1-es pályáról és az aquaparkjáról híres. Ezért a település vezetői úgy gondolták, megtolják a túraszekeret egy nagyobb beruházással, és megcsinálják a mezítlábas ösvényt, az új látogatóközpontot, az új alternatív pihenőt és a felújított kilátót összekötő Szent László tanösvényt. Mintegy 130 millió forint uniós támogatásból el is készültek az elemek, át is adták őket a minap, de a felfestett túrajelzések hiányában nem kis feladat az útvonalat végigjárni.

A túrát a Mogyoródi Főtéren a legjobb elkezdeni, van bőven parkolóhely, és megáll itt a Budapestről, Gödöllőről érkező busz is. Innen a Csíkvölgyi úton továbbsétálva 200-300 méterre fekszik a természetes bejárat az erdőbe, ahol feltűnik a mezítlábas ösvény eleje. Az ösvény a feljebb megidézett tobozrésszel indul, amit a látogatók 80 százaléka ki is kerül. Innen még tucatnyi fajta különböző talajon lehet lépkedni mintegy 100 méter hosszan: a farönk, tégla, homok, fakéreg, gyöngykavics – a tobozok után bármelyik kellemes érzés.

Az ösvény az erdőben, a fák árnyékában kanyarog. Elég sok a látogató, főleg gyerekes családok. Inkább a gyerekek szaladgálnak mezítláb a különböző felületeken, a felnőttek mellettük sétálnak, vagy cipőben tapossák az ösvényt. A vállalkozóbb kedvű mezítlábas anyukák egymás között megbeszélik, hogy a kis túra (a tobozos részen kívül) nem is fáj, inkább olyan, mint egy talpmasszázs.

A többféle borítású mezítlábas ösvény Sebastian Kneipp, német katolikus pap és természetgyógyász ötlete az 1800-as évekből. Úgy tartotta, hogy a sétálgatás a különböző anyagú talajon valójában tényleg egy talpmasszázs, felpezsdíti a vérkeringést, fejleszti az egyensúlyérzéket. Módszere később divatba jött Németországban és Ausztriában, de az elmúlt tíz évben Magyarországon is tucatnyi ilyen ösvényt építettek.

Lent: a Természetes Energia Állomás – Fotó: Tenczer Gábor / Telex Lent: a Természetes Energia Állomás – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Lent: a Természetes Energia Állomás – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Lent: a Természetes Energia Állomás – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Kneipp a mezítlábas sétát kombinálta egy gyors, hideg vizes lábáztatással. Erre a mogyoródi ösvényen is lehetőség van, az útvonal mellett csörgedezik a Mogyoródi-patak, egy ponton kis tapicskolórészt alakítottak ki benne. Sokan szívesen beleállnak a kánikula ellenére is jéghideg vízbe. Arra pedig, hogy hogy szárítsuk meg vizes lábunkat törülköző nélkül, az egyik anyuka adott praktikus tanácsot: „Szaladj végig párszor, fiam, a homokon.”

A mezítlábas ösvény lényegében 10 perc alatt bejárható, de elágazik belőle egy erdei csapás, ami egy fák közé rejtett kis játszótérre vezet, onnan pedig egy kis fahídon át, tovább a sűrűbe, a patak mentén. Annyira belejövünk a mezítlábazásba, hogy cipő nélkül folytatjuk tovább az egyre szűkülő csapáson, egészen a kövek alatt elbújó forrásig. A játszótéren túlra már kevesen merészkednek el, de ez a 100 méteres kitérő megéri.

A kápolna-kilátó – Fotó: Tenczer Gábor A kápolna-kilátó – Fotó: Tenczer Gábor
A kápolna-kilátó – Fotó: Tenczer Gábor
A kápolna-kilátó – Fotó: Tenczer Gábor

Visszaérve a mezítlábas ösvény elejére, előáll a dilemma: hogyan tovább? Rendhagyó módon a tanösvényt nem jelzik felfestett, követhető jelek. A bejárat melletti táblán van egy térképvázlat, ami szerint a Szent László tanösvény visszatér a Főtérre, a látogatóközponthoz, átkel a településen különböző emlékhelyek, templom, faluház mellett, majd kiér a földekre, egy Természetes Energia Állomás nevű objektumhoz, végül a hegyen álló Szent László kilátó-kápolnánál fejeződik be. Megpróbáljuk memorizálni az útvonalat, lefotózzuk a táblát, és nekivágunk.

Kánikula lévén, gyorsan átvágunk a felforrósodott településen, és a Természetes Energia Állomás műszélmalmánál és árnyékos pavilonjánál pihenünk egyet. Az alternatív energia felhasználását bemutató táblák most kevéssé érdekelnek, viszont örömhír, hogy van csapvíz, amivel feltöltekezünk (vécé viszont nincs). A földeken túl, 600-800 méterre már látjuk a 326 méter magas Somlyó-hegy csúcsán feszítő, szárnyas kápolna-kilátót, ahova a tarlón átvágva kisebb csoport igyekszik a távolban.

Igyekszünk gyorsan magunk mögött hagyni a napsütötte dűlőutat, beérni a Somlyó-hegy lábánál kezdődő erdőbe. Ahogy feljebb érünk, élénkül a szél (szellő), ami a kilátó szintjén már egész jól hűsít. A Makovecz Imre által tervezett, organikus stílusú kilátó-kápolna sokáig zárva volt, mert vandálok megrongálták, de most a tanösvénnyel együtt adták át felújítva.

Az épület földszintjén egy kisebb, ráccsal lezárt teremben Szent László-szobor áll. Fent, a kilátóteraszon érdekes, szószékszerű kiugrókra lehet kimászni, a sarkokon fából készült szárnyak feszülnek. A 180 fokos panoráma a szokatlan szemszög miatt érdekes: a pesti lapálytól a Börzsönyig belátható a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység teljes kontúrja, az előtérben az M3-as szalagja kanyarog.

A visszaúton a zöld turistajelzést követjük, ami csak hellyel-közzel esik egybe a térképen felvázolt tanösvénnyel, de legalább magabiztosan visszavezet a starthelyhez. Az út végén megegyezünk, hogy egyáltalán nem volt kidobott idő az összesen 5 és fél kilométer hosszú, mintegy kétórás túra. Igazából nem is tanösvénynek, hanem tematikus ösvénynek nevezném, mert természeti látnivaló kevesebb van rajta, mint kulturális emlék, de mindegy is, valahogy azért jelölni kellene, hogy merre halad, mert így elég nehéz követni a nyomvonalat. Az önkormányzat ígérete szerint lesznek majd eligazodást segítő nyilak a jövőben, addig is itt a mi online követhető térképünk:

(Figyelem, a mezítlábas ösvény nem ajánlott cukorbetegeknek, vérzékenyeknek!)

További tanösvények a Szépkilátáson:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!