Hetven év alatt csak hét embernek sikerült játékosként és edzőként is megnyernie a Bajnokok Ligáját

Volt már szó ebben a sorozatban elitklubokról, olyan focistákról, akik gólt lőttek BL- és vb-döntőben, ebben magyarok is helyet követeltek maguknak. Most jöjjön a futballtörténelemnek az az elitcsapata, amibe hetven év alatt mindössze heten tudtak bekerülni. Ők azok, akik átélhették a BL-győzelem eufóriáját játékosként és edzőként egyaránt.

A sort Miguel Muñoz nyitja, aki a Real Madrid első három győztes csapatában (1956, 1957, 1958) ott volt a középpályán, mi több, ő volt a csapatkapitány. Kevéssel a visszavonulása után, 1960-ban már a kispadról irányította egykori társait. Alig egy hónappal a BEK-döntő előtt kapta meg a bizalmat, aztán jött minden idők leggólgazdagabb fináléja, amit 7:3-ra nyertek meg Puskás vezérletével, és négy góljával. Muñoz 1974-ig volt a Real edzője, így nemcsak játékosként, hanem szakvezetőként is a legendák közé emelkedett, hiszen ilyen hosszú ideig senki sem lehetett vezetőedző Madridban. 1966-ban is a kispadról élhette át az újabb BEK-diadalt.

Giovanni Trapattoni a második ebben a sorban, ő 1963-ban és 1969-ben a Milan középpályásaként, majd 1985-ben a Juventus edzőjeként ünnepelhetett. Bár az ünneplés szó talán nem a legjobb itt, hiszen ez volt az a döntő, ami előtt az európai futball legsötétebb órájában 39-en haltak meg az olasz klub drukkerei közül, miután rájuk omlott egy fal a brüsszeli Heysel stadionban. A szektorukat elhagyó Liverpool-drukkerek támadták meg őket, emiatt következett be a tragédia.

Johan Cruyff a harmadik a sorban, ő háromszor nyerte meg a BEK-et (1971, 1972, 1973), ebből kétszer magyar edző, Kovács István irányítása mellett. Húsz évvel később, 1992-ben, edzőként tért vissza a Wembley stadionba, ahol a Barcelonával megszerezte a klub első BEK-trófeáját. Ronald Koeman szabadrúgásgólja döntött a Sampdoria ellen. Cruyff aztán 1994-ben elveszített egy finálét, de ettől még olyan hatással volt a világfutballra, aminek a nyomai még ma is felfedezhetők.

Az olasz Carlo Ancelotti hétszer vehette a kezébe a trófeát – ami kimagasló rekord. Kétszer a Milan középpályásaként (1989, 1990), kétszer mint a Milan edzője (2003, 2007), és háromszor mint a Real Madrid edzője (2014, 2022, 2024). A 2022-es diadal igazi hőstett volt, mert Karim Benzema ebben az időszakban teljesedett ki, olyan pozíciót talált neki Ancelotti, amiben valósággal fickándozott, sorra lőtte a gólokat, a sorozat gólkirálya lett. A döntőben is betalált a Liverpool ellen, de azt a gólt érvénytelenítették. Ha Brazíliát is sikerre tudná vinni a júniusban kezdődő világbajnokságon, Ancelotti lenne az első edző, aki mindent megnyert a fociban.

Frank Rijkaard csapattársa volt Ancelottinak a Milannál (1989, 1990), aztán az Ajaxszal is a csúcsra ért (1995). A Barcelona trénereként 2006-ban győzött, ekkor még Ronaldinhóra és Decóra épült a csapat.

Pep Guardiola a tagja volt annak a Barcelonának, amit pár bekezdéssel előbb említettünk, és először nyert 1992-ben – aztán húsz év sem telt el, és már edzőként írta tovább a klub sikersztoriját. 2009-ben és 2011-ben is a sorozat legjobbjai lettek. Guardiola nevével ekkor kötődött össze a tiki-taka játékstílus, amihez kitűnő alanyai voltak, elég csak Iniestára, Xavira és Messire gondolni.

Később a Bayern Münchennel nem tudott BL-t nyerni, a Manchester Cityt viszont hozzásegítette történelme első BL-sikeréhez: 2023-ban az Intert verték a döntőben.

A francia Zinédine Zidane lőtt egy felejthetetlen gólt a 2002-es döntőben a Leverkusen ellen, és az akkoriban galaktikusoknak becézett Real Madrid meg is nyerte a döntőt. Aztán amikor 2014-ben megérkezett edzőként Ancelotti helyére, nem volt könnyű dolga, hiszen egy győztes csapatot kellett átvennie, nagyok voltak az elvárások. Nemcsak megbirkózott a feladattal, hanem még tovább tudta fejleszteni a csapatot, és triplázott a Real Madriddal (2016, 2017, 2018), ami a BL-korszakban neki sikerült először.