Dárdai: Sértődjetek meg, de a focihoz mentalitás kell, és minőségi szakma

Három olyan magyar edző volt a Puskás Arénában rendezett kétnapos Sportforum Hungary vendége, akik a közelmúltban megfordultak a topligákban. Bölöni László 501 meccset húzott le a francia bajnokságban, Dárdai Pál háromszor volt a Hertha BSC edzője, Lőw Zsolt a francia és a német bajnokság mellett az angolt is testközelből ismeri, a Chelsea másodedzőjeként megnyerte a Bajnokok Ligáját. A PSG-vel döntőt játszott, a Bayern Münchennel elődöntőt.

Ők osztották meg az előző években, évtizedekben külföldön szerzett tapasztalataikat. Rokon vonásuk, hogy a futballszocializációjuk topligákban zajlott.

Bölöni azzal indított, hogy mindenki ért a futballhoz, így talán még ők hárman is. Lőw azzal nyitott, hogy a saját bőrén érezte, milyen mélyen volt a magyar foci, mostanra behoztak valamennyit a lemaradásból, a válogatott háromszor egymás után Eb-résztvevő volt, a csapat júniusban véget érő 14 meccses veretlenségi sorozatára egész Európában felkapták a fejüket. Dárdai megállapította, hogy az infrastruktúra megvan itthon, erre az ország büszke lehet, ha szétnézünk a környéken. Örül, hogy nagyon sok vidéki drukker is jár a válogatott meccsekre, nem akarják elengedni a széküket, mert kapnak érte valamit. Ő viszont kicsit kritikus, mert a Gulácsi Péter és a Willi Orbán utáni időszakra is gondolni kell a válogatottban, és az nem elég, ha ezt csak az MLSZ teszi, a kluboknak is szorgalmasabbnak kell lenniük.

„Sértődjetek meg, a szorgalom mellett jó mentalitás is kell, valahogy a gyerekek szintjén mesterségesen belenyúlni a rendszerbe, mert a 9-13 éves időszak a tanulás aranykora, és az nem elég, hogy a tehetséges gyerekek egyhavonta összejönnek, mert összehívja őket az MLSZ, és focizgatnak. A nagy szívű tesitanároknak is hozzá kell tenniük a magukét, Szoboszlai Dominik, Sallai Roland apja beletette a magáét, az én három fiam sem annyira ügyetlen. Szolnokon, Miskolcon, Szegeden, mindenhol kell valaki, aki beletesz, minőségi szakma nélkül nem megy.”

A 71 éves Bölöni erre elsütött egy poént: mi lett volna, ha még szorgalmasak is a Dárdai gyerekek. Aztán komoly gondolatmenetet indított.

„A szakma kellene hogy lépjen. A franciák, amikor még inkább a bringával foglalkoztak, nem a focival, feltették a kérdést, mi az, amit mi nem tudunk. Mert azt meg akarták tanulni. A szövetség technikai igazgatói mindig nagy formátumú gondolkodók voltak, ide sorolom a temesvári születésű Kovács Istvánt is, aki az Ajaxszal BEK-et nyert. Ők kezdték el. Az akadémiákat a minőségi igény hozta létre már 45 éve a franciáknál. Eközben a keleti blokk azzal szembesült 90 táján, hogy próbálja felvenni a versenyt, de már az állam nem szponzorál, a katonaság már nincs, ám eközben a futball iparággá változott Nyugaton. Szép, szép a mi kertünk, de nem gondozzák, míg odaát a legkorszerűbb gépek dolgoznak. Amikor a francia foci gyengeségeit számba vették, arra jutottak, ahol kevesebb a pénz, ott legyenek ötletek, és majd lesz pénz.”

Arra is kitért, hogy tátott szájjal nézte, amikor Katarban edzőtáborozott valamelyik Red Bull-csapat (ő pedig ott dolgozott és kíváncsiságból megnézte őket), megmaradt benne a letámadás intenzitása, nem győzött jegyzetelni, hogy mit csinálnak. Az elv, hogy mindenki felelős mindenért, különösen, ha a labda visszaszerzéséről van szó, megfogta.

Mivel Lőw Zsolt akkoriban a Red Bull alkalmazásában állt, úgy vette át a szót, hogy úgy becsmérelték itthon, amikor a harmadosztályú Hoffenheimhez ment, amire nem készült fel, és szíven ütötte. Lépten-nyomon azzal szembesült, hogy azt mondják róla: vége a karrierjének. Ő viszont egy nagy gondolkodó, Ralf Rangnick hívó szavára ment játszani a harmadosztályba, és a kritikusai kezdtek halkulni, amikor feljutottak a második ligába, amikor pedig az élvonalban kötöttek ki, és még az első helyen is álltak, akkor már hirtelen nagyon sok barátja lett itthonról.

Elismerte, szerencséje volt, hogy akkor Rangnick mellé került, aki később az edzői mellett az emberi kvalitásait is nézte, és ajánlott neki állást a Salzburgnál.

„Az elején kockás füzetbe rajzoltuk a gyakoroltakat, mit kell tenni a letámadásnál, majd a visszatámadásnál. Felírtunk tízet, majd húszat, összefűztük. Ezeket digitalizált formában láttuk viszont nemsokára, most pedig már e-bookban van. A hat évem után komplett szakmai anyag maradt ott, amit bárki tudott használni, aki csak odakerült, miután én eljöttem. A vállalati memória ott maradt.

Minden magyar klub megvalósíthatja, a tudást össze lehet gyűjteni, az egymás közötti beszélgetések is ennek az alapjai, és az, hogy évről évre lehessen fejleszteni az alaptudást. Ezt nevezhetjük identitásnak, alapkőnek. A klub nem attól épül, hogy megvan egy szép stadion, hanem az identitástól.

Amit a Salzburg csinált, az követendő példa lehet itthon, még ha kedden ki is kaptak csúnyán a Bajnokok Ligájában.”

Dárdai arról beszélt, hogy a sebesség változott meg leginkább ahhoz képest, amikor még focizott, és amikor már edző lett. És ennél a nagyobb sebességnél kellett javítani a hibákat is. A regeneráció sebessége is más.

„A végén a kvalitás győz, ez pedig kicsi korban dől el. 15 évesen egy gyereknek már izomzata, játéktudása van, amikor az akadémiára kerül. Hiányt pótolni, akkor már focizni nem lehet megtanítani. Be lehet iskolázni, de nem lesz belőle jó játékos, higgyétek el. Próbálkozni lehet.”

Bölöni úgy csatlakozott hozzá, hogy a sebesség a döntések meghozatalánál is fontos. Egy időben a technika volt a tehetség, utána aztán mindenki rájött, hogy szaladni is kell, meg gondolkodni is kell. Gondolkodni viszont nem mindenki tud, ezért kellenek a vezéregyéniségek.

„De az edzést az edző vezeti, ő a fej. Ezt a fejet ki kell tudni nevelni, ennek a fejnek az igényessége megkérdőjelezhetetlen kell legyen. A hozzáállás nem tudom, hogy honnan jön, benne van-e mindenképpen a génjeinkben, arra sokan lehetnek képesek, hogy a labdát az orrukra teszik és megkerülik vele az asztalt. A harciasság, ha ez nem árad belülről, ha nincs meg ez a belső motor, akkor nehezebb lesz a fejlődés is. A játékosok olyanok lesznek, amit megkövetel az edző, amit az edző kicsavar belőlük. Ha nem akar beállni a sorba, akkor félreáll. Az igényességnek az edzőkből kell jönniük, és azokból, akik az edzőt kinevezik.”

Gyakorlati példát hozott arra, mit lehet elrontani. 15-17 éves magyar játékosokat nézett meg pár éve külföldön, volt, aki csereként beállt 30 percre, és önmagában feltette a kérdést, mit tett aznap a fiú a fejlődéséért. „Semmit. Aznap nem fejlődött semmit, és mivel van a meccs előtti nap, és a meccs utáni nap, akkor sem olyan intenzitású edzéseket kapott, nem olyan terhelést, amit kellett volna neki az előrelépéshez.”

A moderátor, Szöllősi György feltette a kérdést, hogy a megszerzett tudásukat mikor fogják kamatoztatni itthon, és a magyar futball szolgálatába állítani. Dárdai úgy felelt, a gyerekei ott lesznek a válogatottban.

Lőw szerint kutya kötelességük a tudásukat elérhetővé tenniük, ez így volt az elmúlt tíz évben is. Kifejezetten olcsók, mert soha nem kérnek érte pénzt, korábbi klubja, az Újpest nem tud olyat kérni, amiben ő elutasítaná őket.

„Látok viszont drága gépeket. Minden eszköz megvan már, bevásárolnak, mintha az lenne a legfontosabb. Fontos a mérés, de annak megértése is, és hogy miként kapcsolódik a következő méréshez.

Minden a tudáson alapszik, a megfelelő mennyiségű tudáson. Nem követhetjük a nagy klubokat, mert ők teljesen más pályán játszanak, így hiába beszélek a Bayernről, nem ugyanaz a kettő.”

Bölöni elismerte, van lelkiismeret-furdalása, mert a magyar foci sikerességéért nem, csak ellene tett. A magyar foci pechére, a saját maga szerencséjére még sikerrel is járt. Ezzel visszautalt arra, hogy 2001-ben Románia az irányítása mellett verte a magyar csapatot 2-0-ra Bukarestben.

„Próbálom a hibát helyrehozni, szurkolok keményen minden meccsen a magyar focinak. Volt egy helyzetem, azt nem használtam elég jól ki. Az ember átgondolja, mit tehet, ha van felkérés. Ami viszont azóta sincs, így elgondolkodom sem kell rajta” – összegzett.

Az MLSZ jelenlegi elnöke, Csányi Sándor szerette volna a válogatott élén látni a BEK-győztes erdélyi legendát az amszterdami 8-1-es vereség után, de ő túl sokáig várt 2013 őszén, így aztán Csányi Pintér mellett döntött. Majd jött Dárdai, és egy egészen más sikerességi szintet alapozott meg.