Egy dietetikusnak azt is tudnia kell, hogy a sportoló szakított-e a barátnőjével

Egy olimpiai éremről manapság nagyon kis különbségek döntenek, a tökéletes felkészültséghez, a századmásodpercnyi, milliméternyi előnyök kiharcolásához már régen nem elég egy edző. Egy-egy sportolót a masszőrtől kezdve a dietetikuson át a pszichológusig érő stáb segít a legjobb teljesítményhez. A Mathias Corvinus Collegium Irány Párizs – Egy nap az olimpiáról című konferenciáján a sporttudományos háttérről rendeztek előadásokat és kerekasztal-beszélgetést.

Kovács Virág, a Synlab dietetikusa azzal kezdte előadását, hogy nagyon sok sportolónak van már szuper étrendje, de ez önmagában nem garancia a sikerre. Kovácsék az adatalapú döntéshozatalban hisznek, ezért végeznek sok visszamérést, labordiagnosztikával ellenőrzik, hogy mi működik egy-egy sportolónál. Az egyéni étrend meghatározása előtt egy részletes anamnézist készítenek, ahol az adataik megismerése mellett személyes dolgokat is átbeszélnek.

„Bejön a pszichológia is, nem lépjük át a kompetenciahatárokat, de biztonságos teret kell építenünk köré. Kell, hogy megbízzon bennünk, megossza velünk, hogyan érzi magát. Adott esetben kell tudnom, hogy szakított-e a barátnőjével, volt-e valami családi konfliktus. Nem vájkálni akarok a magánéletében, de előfordulhat, hogy ezért nem evett, és csökkent az izomtömege, vagy a stressz miatt van hasmenése” – mondta Kovács.

Az étrend kialakításánál az is fontos szempont, hogy tud-e a sportoló főzni, van-e olyan szponzorációja, amely miatt egy adott cég termékeit kell hogy fogyassza, és a dietetikusok arról is tudni szeretnének, hogy milyen étrend-kiegészítőhöz ragaszkodik. Kovács azt mondta, hogy legalább három hónapig együtt kell dolgozniuk valakivel, hogy eredményesek legyenek. Eközben igyekeznek edukálni is a sportolóikat, azt akarják elérni, hogy ne legyenek mindig rájuk utalva.

Az alapelv az, hogy a lehető legtöbb hatóanyagot, kalóriát a sportolók élelmiszerből vigyék be, de azért sok olyan helyzet van, amikor ez egyszerűen nem működik, ilyenkor muszáj az étrend-kiegészítőkhöz nyúlni. Súlycsoportos sportágak képviselői, nagy tömegű nehézatléták olyan kalóriamennyiségeket is bevisznek, amelyeket nem lehet egészségesnek nevezni.

„Meg kell találnunk azt a határt, ahol a sportoló még el tudja érni a céljait, de ártani nem ártunk vele”

– mondta a dietetikus.

6500 kalóriát sokaknak küzdelem bejuttatni. Kovács Virág felidézte, hogy látott olyan, nehézatlétának szóló étkezési tervet, amelyben napi ötször szerepelt fél kiló édesburgonya két nagy szelet csirkemellel, és ehhez jöttek még kis étkezések. Olykor az ő sportolói is sokallják az adagokat, a 25 deka nyers hús és 15 deka főzés előtt mért rizs is ijesztőnek tűnhet. A rizzsel azért lehet játszani, turmixolva, joghurttal és gyümölcsökkel keverve, krémként is lehet fogyasztani.

A jóból is megárt a sok

A mérésekből sok minden kiderülhet, olyan hibák is, amelyek hátráltatják a sportolót. Kovács Virág az egyikük vitaminpaneljét mutatta be, amelyből kirajzolódott, hogy több, főként zsírban oldódó (A-, D-, E-, K-) vitaminból durván túladagolta magát, és mindezt egyetlen, jól ismert multivitamin szedésével érte el. A közös munkájuk így egy leépítési fázissal kezdődött, el kellett érniük, hogy kiürüljön a felesleg. (Arról a friss kutatásról, amely szerint a multivitaminok egyébként sem sokat érnek, itt írtunk.)

A vitaminok túladagolásának tünetei hasonlók, mint a hiányukéi, A-vitaminnál például bőrproblémák, viszketés, hajhullás jelentkezhet, de nem kell eddig sem elmenni, és már gondot okoznak a sportteljesítményben.

„A vitaminok alapvetően az anyagcsere-folyamatokat támogatják, ha túl sok van belőlük, akkor a mellékhatások mellett az is baj, hogy nem ott megy az anyagcsere, ahol kellene. Egy sportolónál pedig az is gondot okoz, hogy ha a szervezete megszokja a magas vitaminszintet, akkor relatív hiányt érzékel, ha hirtelen abbahagyja a szedését” – mondta a beszélgetésbe bekapcsolódó Martos Éva, aki a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sporttáplálkozás-tudományi Központjának alapítója és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvosa is volt. Martos megjegyezte, hogy ugyanakkor a vitaminoknál paradigmaváltás is lejátszódott, a D-vitaminról például kiderült, hogy holisztikus hatása van – amely a Covidnál még inkább előtérbe került –, és a korábbi ajánlott mennyiség hússzorosa sem okoz problémát. A dietetikusok nagyon ritkán használnak multivitamint, inkább a monokomponensűeket ajánlják.

Étrend-kiegészítőknél is előfordulhat, hogy valaki túlzásokba esik, mert vagy az edzője, vagy a klubtársai hisznek benne, hogy működik. Kovács Virág találkozott már olyan kajakossal, aki körülbelül harmincfélét szedett egyszerre, de ezekből igazából nem volt mindre szüksége. Ilyenkor szintén egy leépítési fázis az első, de ha valakinek az egyik kiegészítő kabalaként is működik, azt meghagyják neki, ha különben nem okoz gondot.

Kovácsék a vitaminok mellett megnézik a sportolóik nyomelempaneljét is, de még az izzadságukat is összegyűjtik, hogy megmérjék a verejték nátriumszintjét. Ebből és a vizeletből derül ki, hogy mennyi sót és ásványi anyagot veszít valaki. Ezenkívül a sportolók bélflóráját is felmérik, amely szintén kihathat a teljesítményre, vagy éppen arról árulkodik, hogy valaki sokat stresszel. Az egyik kliensüknél például kiderült, hogy a bélflórája 73 százalékát ugyanaz a baktériumfaj alkotta, amely több száz másik fajnak nem hagyott teret. Nála is csak durva izgulás volt a tünet, de miután laktobacillusokat juttattak be a szervezetébe, egyből jobban érezte magát.

Párizsi konyha McDonald’s nélkül

Az előző, tokiói olimpia nagy próbatétel elé állította a sportszakembereket is, az eltérő időzóna, az akkor még fennálló Covid-korlátozások és az alapjaiban más táplálkozási kultúra gondos tervezést és korai kiutazást igényelt, és számolni kellett az úgynevezett utazóbetegséggel, hasi panaszokkal is. Párizs kevesebb gondot okozhat, pár óra alatt elérhető, nincs jetlag, hasonló az éghajlat, és az ételek is ismerősek lehetnek.

„Helyi termelők biztosítják majd az ételek alapanyagait, nagyon figyelnek a minőségre, nem lesz ismeretlen az ízvilág, állag sem. Amikor Tokióban voltak a sportolóink, még képről sem ismertem fel néhány ételt, itt ilyen gond nem lesz” – mondta Kovács Virág.

Amikor külföldre utaznak a sportolók, oda nem tudják magukkal vinni az összes ételüket és tervüket, ilyenkor alternatívát keresnek nekik, hogy bevigyék a szükséges tápanyagot. A dietetikus sokszor egyeztet például szállodák séfjével, hogy náluk milyen ételek elérhetők, és a menüjük alapján újratervezik az étrendet. A tervezésben olykor már a mesterséges intelligencia is segít: Kovács felidézte, hogy egy Máltán készülő úszója miatt már megkérdezte a ChatGPT-t is, hogy ott éppen mi az aktuálisan elérhető zöldség.

Kovács szerint az olimpikonjaiknak nem fog nagyon hiányozni csak itthon elérhető élelmiszer, mert a legtöbben csak egy-két nappal a versenyük előtt utaznak ki, és utána szinte rögtön jönnek is haza. A Magyar Olimpiai Bizottság csapatirodáján is lesznek majd hazai ételek, így ott is ismerős ízek várják az indulókat. Az olimpiai falu kantinjában rengeteg ország konyhájának megfelelően fognak főzni, elérhetők lesznek magyaros ételek is, amelyek azért nem biztos, hogy hozzák a nagymama főztjének ízeit. Persze van olyan magyar sportoló is, aki nem akar lemenni a közös kantinba, neki például már kifejlesztették, hogy melyik lesz a legjobb zabkása reggeliként a versenynapon.

Martos Éva megjegyezte, nagy előrelépésnek tartja, hogy végre nem üzemel majd McDonald’s az olimpiai falu kantinjában. Ő a 2000-es sydney-i olimpián képedt el azon, hogy hiába volt mindenféle étel elérhető, mindig ott álltak legtöbben sorba az olimpikonok közül is. A teljesen ingyenes McDonald’s kivonulásának persze az is az oka, hogy a cég megszüntette olimpiai szponzorációját.

Bár sok sportoló egyre tudatosabban étkezik, edzőtáborozások során azért még előfordul, hogy a pörkölt nokedlivel a megszokott menü. Vannak, akik az ilyen helyzetekre is nagyon tudatosan készülnek. Egy birkózó, aki magának is főz, például mindig felpakol, ha edzőtáborozni megy, viszi magával a zabkásáját, tejet, joghurtokat, de még az air fryerét is. Az olimpikonok is különböző habitusúak, van, aki igényli, hogy szinte percre pontosan legyen neki leírva, mikor mit fogyasszon, míg mások megelégszenek a főbb irányelvekkel, és szabadabban nyúlnak az ételekhez.