Egy szívgyógyszer pattintotta ki a kínai doppingbotrányt, ami miatt háborog Amerika

Huszonhárom olyan kínai úszóról tudni, hogy úgy indult a 2021-ben rendezett tokiói olimpián, hogy azt megelőzően pozitív doppingmintát adott. A kínai doppingellenes szervezet arra hivatkozva nem tiltotta el őket, hogy a mintájuk szennyeződésre utalt, nem doppingolásra. Vannak, akik máris újraosztanák a tokiói érmeket, többeknek pedig megrendült a bizalmuk a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségben (WADA), miközben arra is jó esély van, hogy a kimutatott szernek tényleg semmi köze sincs a teljesítményfokozáshoz, és az ügy minden szereplője jóhiszeműen járt el.

A huszonhárom kínai úszó mindegyikének mintájában ugyanazt a tiltott szert mutatták ki: az elsősorban a szívgyógyszerek hatóanyagaként használt trimetazidint. Aki követi a sporthíreket, annak ismerős lehet ez a név, a 15 éves orosz műkorcsolyázónál, Kamilja Valijevánál is ezt mutatták ki, akit hosszas procedúrák után eltiltottak, és olimpiai aranyérmétől is megfosztották. Az ő ügye kísértetiesen hasonlít a kínai sztorihoz. Valijeva is vétlen doppingolónak vallotta magát, a védekezés szerint nagyapja ugyanazon a deszkán aprított neki gyümölcsöt, mint amelyiken a szívgyógyszerét darabolta, és annak maradványaiból került a szervezetébe trimetazidin. Őt is saját országának ügynöksége ellenőrizte, és az oroszok sem gondolták, hogy ne indulhatna az olimpián.

A kínaiak azért nem tiltották el az úszóikat, mert azok tudtukon kívül doppingoltak, és a tiltott szer nagyon kis mennyiségben, csak nyomokban volt jelen a szervezetükben. A Kínai Doppingellenes Ügynökség (Chinada) kivizsgálta az ügyet, aminek jegyzőkönyvei a New York Times birtokába kerültek.

Még bőven benne volt a világ akkoriban a Covid-járványban, és az amúgy is szigorú korlátozásokat bevezető Kína a sportolóit is igyekezett buborékban tartani. 2020 legvégén, 2021 legelején egy felmérőversenyre hívták össze az ország legjobb körülbelül kétszáz úszóját, akiket ugyanabban a hotelben szállásoltak el, Sicsiacsuangban. Két hónappal később született meg a Chinada jelentése, amiben nagy számú pozitív doppingeset szerepelt. Összesen 39 úszótól vettek mintát – a számok első két helyezettje mellett véletlenszerűen is választottak ki sportolókat – , és a vizeletmintákból 28 lett pozitív, ebből 23 a versenyen indulóké volt, mindannyiuknál a trimetazidint mutatták ki.

A szívgyógyszer, ami rejtélyes módon mindenhol ott van

A trimetazidin a szívbetegek vényköteles gyógyszere, de a sportteljesítményt is képes fokozni. Növeli az állóképességet, és lerövidíti a regenerációs időt. Mindezt sok szer tudja, de a trimetazidin fontos tulajdonsága, hogy gyorsan ürül, így a kimutatása is problémás.

„Régóta tudományos vita folyik arról, hogy a trimetazidinnek van-e teljesítményfokozó hatása, és ha igen, mekkora. Egy Tour de France-kerékpáros röhögőgörcsöt kapna tőle, de egy háromperces műkorcsolyakűrben sokat segíthet ez a szívre ható gyógyszer. Egyre többször mutatják ki ezt a szer sportolóknál, de feltételezhetően leginkább azért, mert valamilyen étrend-kiegészítő vagy gyógyszer gyártási folyamatába kerül bele. Az irodalmi adatok alapján jelen van Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában is” – mondta Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője.

Bár ugyanarról a szerről beszélünk, mint amit Valijevánál mutattak ki, Tiszeker Ágnes kiemelte, hogy minden ügyet külön kell kezelni. Az orosz műkorcsolyázónál a mennyiségek és az ürülési idő nem volt összhangban az általa elmondottakkal, míg a kínai úszók esetében szerinte joggal lehet feltételezni, hogy tényleg szennyeződésről van szó.

„Láttunk már példát erre. A klenbuterol kiváló izomtömeg-növelő szer, a testépítők célzottan szedik is, de emlékezzünk vissza a 2011-es mexikói U17-es futball-világbajnokságra, ahol több mint száz fiatalnál mutatták ki. Szó sem volt arról, hogy doppingszerként szedték volna. Mexikóban a haszonállatok kapnak klenbuterolt, ami aztán a hússal bekerül az emberi szervezetbe, ilyenkor egyértelműen szennyeződésről beszélünk” – mondta Tiszeker.

A kínaiak a sicsiacsuangi Huayang Holiday Hotel konyhájában mutattak ki trimetazidint, a mosogató lefolyóiban, a fűszertartókban és a főzőlapoknál is nyomokban megtalálták, de arra nem találtak magyarázatot, hogy hogyan került oda, pedig megnézték a hotel videókameráinak felvételeit is, sőt még emberkísérleteket is folytattak, megvizsgálták, hogy a szervezet hogyan dolgozza fel a trimetazidint. A jelentésben egyébként nem szerepel az a következtetés, hogy a konyhában szennyeződtek azok az élelmiszerek, amiket aztán megettek a sportolók.

Olimpiai bajnokok neve is felmerült

A New York Times információi szerint a 23 megbukott sportoló között két olimpiai aranyérmes is van. Csang Jufej, a női 200 méteres pillangóúszásban és a női 4×200 méteres gyorsváltóval is nyert. Vang Sun pedig a férfi 200 vegyes bajnoka volt Tokióban. Meglehet, indulásuk szembement a szabályokkal, és ha esetleg utólag kizárnák őket, az a magyar úszóknak is kedvezne. Kapás Boglárka 200 pillangón bronzérmessé léphetne elő, míg a női gyorsváltó hetedikről hatodik helyre ugrana.

Sok helyen az a protokoll, hogy ha valakinek pozitív a doppingmintája, akkor egyrészt nyilvánossá teszik a nevét, és minimum felfüggesztik addig, amíg le nem zárul egy esetleges felülvizsgálat, ami tisztázhatja a helyzetet. Kína ezt nem tette meg, és a WADA, valamint a Nemzetközi Úszószövetség (WA) felé is azt közölte, hogy olyan kis mennyiségben találtak trimetazidint a úszóknál, hogy az kizárja a szándékos doppingolást. Ezzel persze nem mindenki ért egyet, szakértők szerint a kis mennyiség azt is jelentheti, hogy a szer éppen az ürülési fázisának a végén van.

A MACS vezetője szerint az, hogy a Kínai Doppingügynöség (Chinada) jelentést tett a WADA felé, jelzi, hogy nem akarták szőnyeg alá söpörni az ügyet, az pedig nem lenne életszerű, hogy ha doppingolták volna a sportolókat, akkor annyira félreszámolják az adagolást, hogy ennyien megbuknak. Szerinte a neveket azért nem hozták nyilvánosságra, mert a minták nem egyértelműen pozitívak, hanem atipusosak voltak – szennyeződés esetén ez általában igaz –, és ilyenkor nem kell közölni az érintettek nevét.

A WADA egy közleményt is kiadott, amelyben azt írta, hogy eddig nem publikált tudományos adatokat figyelembe véve, tudósokkal és jogi tanácsadókkal együtt gondosan megvizsgálták a kínaiak elméletét, és elfogadták azt. „Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs konkrét alap az állítólagos szennyezés megkérdőjelezésére” – mondta a WADA tudományos és orvosi igazgatója, Olivier Rabin. A WADA szerint a szennyeződési elméletet erősíti, hogy több úszót többször is teszteltek, és a mintáik a pozitív és negatív értékek között ingadoztak. A New York Times információi szerint a WADA-t hírszerzési információkra alapozva még többször megkeresték doppingellenes tisztviselők, de a szervezet hiteles bizonyítékok hiányára hivatkozva őket is elutasította.

A Nemzetközi Úszószövetség is helyben hagyta a kínai döntést, egy doppingellenőrzési bizottság és egy független szakértői vizsgálat is elfogadta az érvelésüket. „A Nemzetközi Úszószövetség biztos abban, hogy ezeket a a pozitív eseteket gondosan és szakszerűen kezelték, és az összes vonatkozó doppingellenes szabálynak, köztük a Nemzetközi Doppingellenes Kódexnek megfelelően” – közölte a szervezet.

Amerika és a fél úszóvilág háborog

A tétlenséget vannak, akik éles kritikával illetik: „Ez a tiszta sportolók hátba döfésének tűnik, és mélyen elárulja mindazokat a sportolókat, akik tisztességesen versenyeznek, és betartják a szabályokat” – mondta az Amerikai Doppingellenes Ügynökség vezérigazgatója, Travis T. Tygart, aki elismerte, hogy 2020 óta többször is adott át információkat a WADA-nak kínai úszók doppingolásával kapcsolatban.

Az ügy sokak által megkérdőjelezett eleme az, hogy a kínai nyomozás érdemben nem bizonyított semmit. Több olyan eset volt, hogy sportolók tényleg úgy adtak pozitív mintát, hogy szennyezett étellel vagy táplálékkiegészítővel vittek be tiltott szert a tudtukon kívül, és ha ezt tudományosan és bizonyítékokkal alá tudták támasztani, akkor el is tekintettek a büntetésüktől. Kína viszont csak azt mondja, hogy nincs itt semmi látnivaló, lehetséges indokot nem szolgáltatott. Ezért is tűnik túlságosan megengedőnek a WADA. Ha egy független csoportot bízott volna meg egy alaposabb ellenőrzéssel az ügy tisztázása érdekében, most biztosan nem lenne ekkora botrány. A WADA ennek elmulasztását a Covid miatti lezárásokkal indokolta.

Az úszótársadalmat érthetően felkavarták a fejlemények: „Ki profitál valójában az átláthatóság és a titkolózás hiányából? Mi van a szigorú felelősségvállalással? Annyira kiábrándító ez az egész a WADA részéről” – írta az X-en Adam Peaty brit úszó, akinek nagy riválisa, a mindhárom mellúszószámban világbajnok Csin Hajjang is szerepel a New York Times által közzétett listán. Egy másik brit olimpiai bajnok, James Guy még élesebben fogalmazott: „Tiltsátok el mindegyiküket, és soha többé ne versenyezhessenek! Azonnal adjátok vissza Slamnek az aranyérmét!” A Slam becenév Duncan Scottot takarja, aki második lett 200 vegyesen Tokióban Vang Sun mögött.

A Global Athlete nevű, sportolókat tömörítő szervezet szerint a WADA nem tartotta be saját szabályait, és egy nyílt levélben fel is kérdezték a doppingellenes ügynökséget. Ők is arra kíváncsiak, hogy miért nem függesztették fel a vizsgálatok ideje alatt a sportolókat, és hogy miért nem hozták nyilvánosságra a nevüket. Szerintük a WADA korábbi esetekben nem fogadta el érvként, ha a minták ingadoztak pozitív és negatív között, és nem értik, miért változott meg ez a hozzáállás most. A Global Athlete azelőtt is értetlenül áll, hogy a WADA miért vizsgálja azt, hogy alacsony dózisban teljesítménynövelő vagy sem a trimetazidin. A szabályok szerintük egyértelműek, ha valami a doppinglistán van, akkor nem számít a dózis. A sportolók most azt várják, hogy a WADA minden birtokában lévő bizonyítékot hozzon nyilvánosságra.

„Az, hogy egy sportágban, egyetlen országból huszonhárom pozitív teszt következmények és/vagy vizsgálat nélkül maradt, egyértelműen rávilágít arra, hogy a WADA-t és annak vezetőségét újra kell építeni, mert nem tudta betartatni a szabályokat, amelyek betartatására és védelmére hivatott” – írták a közleményben.

A MACS vezetője úgy véli, hogy az ügy kicsit a közelegő olimpiának is szól, az éremtáblázaton mindig nagy riválisnak számító Egyesült Államok most Kínát tudja a kommunikáció terepén támadni, de Tiszeker Ágnes szerint az USA-nak sem szabad megfeledkeznie arról, hogy náluk is van trimetazidin a mintákban, csak azokat inkább hajlamosak szennyeződésnek tekinteni, és nem doppingnak.

A sportolók egy része, hogy még véletlenül se adjon doppingmintát, olyan táplálék-kiegészítőket szed, amelyeket előzetesen laborban bevizsgáltak. Ennek ellenére minden valószínűség szerint fogyasztanak trimetazidinnel szennyezett terméket, Tiszeker szerint azért, mert nagyon kis mennyiségekről lehet szó, amire a mostani analitikai módszerek nem elég jók. Ő azt várja, hogy a WADA a közeli jövőben új protokollt dolgoz ki erre a szerre is.