A győri fürdőből érkező pingpongelnök felforgatta a sportágat, de az olimpia elúszott
2024. március 7. – 05:05
A magyar női asztalitenisz-válogatott az előző olimpiára története során először nagy bravúrral kijutott, de az ideiről biztosan lemarad. A nemzetközi szövetség (ITTF) legfrissebb ranglistája hétfőn jött ki, ezen a 16. helyről a 20. helyre esett vissza a csapat. Az is hivatalossá vált, mely országok lehetnek ott a csapatversenyben, és mint kiderült, a 15. pozíció még kijutást ért volna. Az Ázsia-dominanciájú sportágban Európából a házigazda – és egyébként ritka erős csapattal büszkélkedő – franciák mellett a németek, a románok, a lengyelek és a svédek indulhatnak Párizsban. A legutóbbi olimpiához képest Magyarország mellett Ausztria veszítette el a pozícióját a legjobbak közt.
A magyar csapat úgy utazott ki a világbajnokságra, hogy ha bejut a legjobb 16 közé, akkor szinte biztosan megvan az olimpiai részvétel is. A sorsolás kedvezett is a csapatnak, mert Brazília előzetesen nem látszott leküzdhetetlen akadálynak. Végül ezt az előzetes kalkulációt felborította a svédek előretörése, de a brazilok legyőzését így is meg kellett volna oldani, mert az olimpia utáni rangsorban a 20. helytől is jelentősen távolodni fog a válogatott.
A vereség azért is különösen fájdalmas, mert négy éve a portugálok ellen összejött a bravúr, és ez a csapat hasonló játékerőt képvisel, mint Brazília. Emellett egy a para-asztaliteniszben olimpiai ezüstéremig jutó brazil játékos verte meg a harmadik számú magyart: Alexadre Bruna 3–0-ra múlta felül Bálint Bernadettet.
A brazilok elleni vereséget értékelve a hazai edzők, szakemberek közül többen nem értették, hogy ezen a kulcsfontosságú, harmadik meccsen miért nem Nagyváradi Mercédesz játszott, aki már több vb-n vett részt, és harmadik emberként hasznos csapattag volt, jól bírta a nagy téttel járó feszültséget. Nagyváradit 2022-ben az év játékosának választották itthon. Bálint mellett ugyanakkor a világranglistán elfoglalt lényegesen kedvezőbb pozíciója szólt.
A méhkas
Ha ez a vb egy olyan torna lett volna, amire nagy összhangban és nyugalomban készül fel a csapat, akkor szét lehetne tárni a kezeket, és azt lehetne mondani, ennyi volt bennünk. Az asztalitenisz azonban mozgalmas időszakon van túl. Már ősszel arról jöttek a hírek, hogy felbolydult méhkassá vált a sportág, és sorra adták a kilincset az érintettek a sportállamtitkár Schmidt Ádámnál, aki mindenkit végighallgatott. Már csak pozíciójából adódóan is, illetve ő volt a sportág felügyelőbizottságának egyik tagja 2014 és 2022 között, ezért ismerte is a szereplőket.
A sportág vezetését 2023 júniusában új elnök vette át, a győri Kovacsics Imre – a fürdőszövetség egykori alelnöke, a győri fürdő igazgatója –, akinek a sportággal kevés kapcsolata van, de a székfoglalójában azt vizionálta, hogy két-három év múlva Európában meghatározó nemzetté válik Magyarország. Öt-hat éven belül világszintű eredményekről beszélt. Az ambíció dicséretes, a reális helyzetértékelés és célkitűzés a sportban azonban gyakorta szerencsésebb. A korábbi elnök Nátrán Roland volt, aki 2010 és 2014 között pénzügypolitikai helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumban, most pedig a nemzetközi szövetség (ITTF) egyik alelnöke.
A testnevelő tanári végzettséggel is rendelkező Kovacsics a szeptemberi Európa-bajnokság után rendkívüli felmondással menesztette mindkét szakág kapitányát, mintha ők lennének az előrelépés gátjai, és mintha nem miattuk lettek volna jobbak az eredmények. A nőkkel Bátorfi Zoltán dolgozott, az olimpiai részvétel a nevéhez köthető, de az Eb-n a szlovákok elleni vereség is, ami nem meglepetés, eleve jobban rangsorolt játékosoktól kaptak ki. Az Eb-n a férfiak közel voltak a csodához, a későbbi győztes svédek legyőzéséhez a negyeddöntőben. 12 év után jutottak be a legjobb nyolc közé.
Maradjunk azonban a nőknél. Bátorfit a tanítványai szerették, a helyére érkező, 31 éves Pink Márk ilyen magas szinten még nem dolgozott – Görögországból tért haza Budaörsre a nyáron –, és rögtön bedobták a mély vízbe. Megoszlanak arról a vélemények, hogy az elfogadottsága és a tekintélye milyen volt a játékosoknál. A csapat legjobbjának, Madarász Dórának a hangulatát az sem javította, hogy az elnök az első beszédében olyan megjegyzést tett rá, hogy sírva ment ki a teremből.
Madarász vb-teljesítményére így sem lehetett panasz, a spanyolok elleni létfontosságú meccsen jól játszott, de a brazilok ellen szoros meccsen, az első szett megnyerése után 3–1-re veszített. Már soha nem derül ki, hogy ha teljes nyugalomban készül fel, akkor ezt a találkozót hozza-e. A nyugalmon értjük azt is, hogy a szövetség elvette valamennyi kerettag állami, a korábbi eredményesség alapján járó ösztöndíját. Nem valószínű, hogy ez bárkire ösztönzőleg hatott volna. Madarászt kerestük, Szingapúrban van, és azt mondta, szeretne inkább az előtte álló feladatokra összpontosítani. Ő egyéniben és vegyes párosban jó eséllyel kijut Párizsba az olimpiára, ez majd májusban véglegesedik.
Kovacsics Imre elnök elismerte, szokott nyersen fogalmazni, de azt is előrebocsátotta, nincs kényelmetlen vagy kellemetlen kérdés számára, nem bújik közlemények mögé. Nem érzi személyes kudarcának a kapitányválasztást, úgy látta, ezen a vb-n a realitás érvényesült. Úgy ítélte meg, se jobb, se rosszabb nem lett a játék, mint az Eb-n még Bátorfi alatt volt.
„A fociban hány kapitányt neveztek ki, amíg megtalálták Marco Rossit? Tízet? Lehet, hogy csak ötöt.
Mindenesetre vállalom a felelősséget, és ahogy egy kapitányt, engem is majd az eredmények minősítenek a legvégén. Úgy éreztem, hogy hozzá kell nyúlni a rendszerhez, nem lehet mindig ugyanazt csinálni, mert akkor nem lépünk előre. Nem volt jó az addigi út. Új műsor kell. Nem biztonsági játékos vagyok, abból nem lesz eredmény. Lehetnék a posványban, gyűjtögethetném a névjegykártyákat, de ha egy hajós óvatosan a parton marad, nem jut előre. Engem nem érdekel, ha rugdosnak, kétharmaddal választott meg a tagság, szeretném megszolgálni a bizalmat. Társadalmi munkában vagyok itt, és sok-sok órámat áldozom a sportágra, talán többet, mint az elődeim.”
Kovacsics az eredmények után járó ösztöndíj elvételére úgy reagált, hogy azt nem elvették, hanem odaadták másoknak, a fiataloknak. A játékosok többsége már keres, ezek a 40-50 ezer forintok a fiataloknak jönnek jól. (Igaz, az utánpótlás is mélypontra került 2023-ban, de az ottani vezetőedző maradhatott.)
„Ha jó lett volna az eddigi út, nem hiányoznának generációk. Nálunk nincsenek jó fiatalok, Póta Georgina 39 évesen is még segítség a válogatottnak, nem látom a húszéveseket, pláne nem a tiniket, miközben a franciáknál már 2006-ban született játékos szorongatja meg a kínai világelsőt. A mi gyerekeink is tehetségesek, ugyanúgy két kezük, két lábuk van, csak hiányzik belőlük a munka. Ezen szeretnék gyökeresen változtatni.”