Követelek, mert tisztellek – átadták a Mesteredzők Falát

„Edző nélkül nincs siker”

– ez volt a tételmondat csütörtök délután a Testnevelési Főiskolához tartozó Koltai Jenő Sportközpontban, amikor átadták a Mesteredzők Falát. A helyszín adott, mert a jelenleg élő 250 mesteredzőből mindössze csak egynek nem volt kapcsolata az intézménnyel. Koltai maga is mesteredző volt; az ő állhatatos munkájának köszönhető, hogy a 60-as, 70-es években Magyarország nagyhatalommá vált gerelyhajításban. Akkor sem hiányzott edzésről, ha 20 centi hó esett, mert azt vallotta, az ellenfelek nem tétlenkednek addig, amíg nálunk havazik.

Az is sokszor elhangzott a Magyar Edzők Társasága által szervezett ünnepség beszédeiben, hogy edző nélkül tanítvány sincs, és a mostani egy méltó megemlékezés a múltról, azokról, akik már nem lehetnek köztünk.

A most mesteredzővé avanzsáló Szalma László úgy gondolta, hogy világcsúcstartó bárkiből nem lehet. De jó edző igen. Minden tanítványhoz van egy könyv, de minden tanítványhoz más és más könyv kell a sikerhez, ugyanaz nem megfelelő. Szalma most a paraatlétikában világcsúcsokat elérő Ekler Lucát készíti fel. (Az ünnepség után sietett edzést tartani.)

„Ittál? Kérdezte szigorúan. Vagy négy méterre állt tőlem, és valahogy onnan is megérezte, ha esetleg alkoholt ittam. Nem az orrával szagolta ki, a testtartásomon, a mozdulataimon szúrhatta ki. Tökéletesen ismert, mindent látott. Szőcs Bertalan, az én edzőm ilyen volt. Ma már sok mindent lehet helyettesíteni a mesterséges intelligenciával, de az edző empátiáját, innovatív gondolait, odaadását, azt nem lehet” – ezek már Schmitt Pál szavai voltak.

A kétszeres olimpiai bajnok vívó arról is beszélt, hogy ha van egy tehetség mondjuk a fociban, és a szülő már egyben látja benne Puskást és Pelét vagy újabban Szoboszlait, az még nem elég. Egy nagy karrierben lehet vitatkozni, húsz százalék vagy több a tehetség szerepe, de az biztos, hogy edző nélkül még senki sem nyert.

Mocsai Lajos, a TF kuratóriumának elnöke, aki maga is mesteredző, a szenvedélyt és a szakmai eltökéltségének elegyét emelte ki. „Követelek tőled, mert tisztellek téged” – idézett egy fontos gondolatot, ami őt is végigkísérte a pályáján. Mocsai a férfiakkal és a nőkkel is játszott világbajnoki döntőt.

„A mesterré válást csak a nagy mesterektől lehet elsajátítani, és a mesteredzők csak személyes kapcsolat útján tudják tudásukat átadni tanítványaiknak és más edzőknek. Célunk, hogy a TF a világ első számú edzőképző központja legyen” – jelentette ki Sterbenz Tamás rektor.

A jelenlévők megkereshették a nevüket, a képünkön Szőnyi János mutat a nevére. Szőnyi akkor volt a birkózók kapitánya, amikor 1992-ben Repka Attila és Farkas Péter ugyanazon az olimpián lett bajnok, Barcelonában. Sike Andrást Egerből ő hozta fel a Fradiba, belőle is olimpiai bajnokot nevelt, és Sike most a válogatottnál is az utóda lett. Mert az edzőnek az is feladata, hogy a saját utódát kinevelje.