Vicsorgott a fájdalomtól, mégis megvédte nehézsúlyú bajnoki címét az ukrán fenomén

Magyar idő szerint szombat késő este rendezték a szaúd-arábiai Dzsiddában a nehézsúlyú profi boksz idei legfontosabb meccsét Olekszandr Uszik és Anthony Joshua között. A meccsen az ukrán címvédő nem kevesebb, mint négy, általa birtokolt bajnoki övet (egészen pontosan a WBA, az IBF, a WBO és az IBO szervezetek öveit) tett kockára, az elnyerhető trófeák számát tovább növelte az alig egy hete visszavonult Tyson Fury visszaadott, a The Ring bokszmagazin által kiosztott bajnoki öv is.

A 35 éves, veretlen mérleggel rendelkező Uszik korunk egyik legnagyobb bokszfenoménje, aki 2012-es nehézsúlyú olimpiai bajnoki címe, majd már profiként a cirkálósúly (91 kiló) végigverése után váltott a boksz legnagyobb presztízzsel rendelkező súlycsoportjába. Itt két bemelegítő meccs után került szembe tavaly ősszel a világbajnoki övek többségét birtokló Anthony Joshuával.

A 32 éves brit bokszoló amatőr karrierjét szintén a londoni olimpia aranyérmével koronázta meg (csak ő a szupernehézsúlyban), ezután ellentmondást nem tűrő KO-győzelmekkel lépdelt a súlycsoport akkori királya, Vlagyimir Klicsko elleni 2017-es mérkőzésig, melyet a Wembley Aréna 90 ezer szurkolója előtt szintén KO-val nyert meg. A szupersztárrá avanzsált Joshuát álomkarrierjéből Andy Ruiz Jr. locsolta fel, aki a boksztörténelem egyik legnagyobb meglepetését produkálva 2019-ben kiütötte őt. Azonban a Ruiz elleni visszavágó sikere, majd Kubrat Pulev legyőzése a szurkolókkal elhitette, hogy Joshua egyetlen profi veresége nem volt több egy kisiklásnál.

A várakozásokhoz képest Uszik első találkozójukon könnyed lábmunkájával, villámgyors kezeivel, taktikai érettségével simán leiskolázta a nála tíz centivel magasabb és 10 kilóval nehezebb Joshuát, aki a meccs nagy részén tanácstalannak, a végére pedig már teljesen elveszettnek tűnt, és csak a gongszó mentette meg az ukrán tiszta virtusból elindított végső rohamától.

Bár a meccs képe egyáltalán nem indokolta az újrajátszást, a szerződésben ott állt az ilyen csúcstalálkozóknál előszeretettel alkalmazott záradék, mely a nagyobb alkuerővel bíró bunyósokat feljogosítja a visszavágóra, és ezt a – mint később kiderült, egyoldalú – záradékot Joshua aktiválta is.

Igazoltan hiányzott a honvédő háborúból

Kritikusai szerint a brit vereségének elsősorban taktikai okai voltak, mivel fizikai adottságainak érvényesítése helyett steril ütésváltásokkal próbált helyt állni a nála sokkal gyorsabb és technikásabb Uszik ellen, ráadásul a későbbi menetekben sem tudta semmivel meglepni egyre nagyobb fölénybe került ellenfelét. És Joshua hallgatott is kritikusaira, megvált régi mentorától, Robert McCrackentől, és leszerződtette a taktikai és technikai finomhangolásokban jeleskedő sztáredzőt, Robert Garciát.

A visszavágót nem csak Joshua edzőváltása tette érdekessé, hanem egy szomorú aktualitás, az orosz-ukrán háború is. Az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félszigetről származó, orosz anyanyelvű Uszik 2022 előtt nem elsősorban ukrán-, inkább pánszláv nacionalista eszméket vallott, épp ezért hiába tette át 2014 után Szimferopolból Kijevbe a lakhelyét, és hiába vonult ki ukrán színekben meccseire, a háború előtt nem számított igazi nemzeti sporthősnek. Az invázió hírére azonban több más ukrán küzdősportolóval együtt azonnal beállt a hadseregbe, és miután olyanokat nyilatkozott, hogy „a hazám és a becsületem fontosabb, mint a világbajnoki öv”, úgy tűnt, hogy kútba esett a visszavágó.

De a kijevi vezetés úgy ítélte, Uszik ringben mutatott teljesítménye sokkal jobban szolgálja Ukrajna háborús erőfeszítéseit, mint ha a fronton vitézkedne, ezért a befolyásos Klicsko-testvérek közbenjárására hivatalos eltávozást kapott, hogy nyugodt körülmények között készülhessen Joshua ellen. A mindig is excentrikus figurának tűnő Uszik a meccset felvezető médiakampány során mindent meg is tett az ukrán háborús erőfeszítések népszerűsítése érdekében; kozák viseletet öltött, kozák frizurát vágatott, és ukrán nacionalista nótára fakadt.

Azonban azt mindenki csak találgatni tudta, milyen visszahúzó vagy ösztönző hatással lesz teljesítményére a hazáját dúló brutális háború, melynek sokkja alól még egy Uszikhoz hasonló, kőkemény profi sem tudja kivonni magát.

Nem tudta levadászni a fejét, ezért a testét akarta megtörni

A meccs elején úgy tűnt, hogy Joshua végezte el jobban a házi feladatot; jól vette ki fejét a fordított felállású ukrán szurkálásai elől, és igyekezett az elejétől fogva tartani a tempót hagyományosan nagy fordulatszámot diktáló ellenfelével – és testütéseivel igyekezett lassítani Uszik elmozgásait, hogy pontosabban találhasson fejre. A brit kezdőlendülete nagyjából a negyedik menetig tartott, ekkorra végezte el a finomhangolást a bajnok, és kezdte átvenni az irányítást.

Uszik kontrái egyre jobban ültek Joshua fején, de a brit ezúttal megőrizte hidegvérét, és türelmesen próbálkozott tovább. A nyolcadik menetben egy három testütésből álló kombinációval meg is rogyasztotta a bajnokot, aki fájdalmas arcot vágva menekült fogásba, hogy ott pihenje ki a kínt. A kilencedik menetre így is egyértelműen meglátszottak Uszikon a bekapott testütések (ha valakit esetleg még nem vágtak gyomron: a májra, szegycsontra, vagy csak szimplán a bordákra mért ütések egy idő után brutálisan leszívják az energiatartalékokat, és minden egyes mozdulat önmagában is küzdelemmé válik); egyre lomhábban reagált az ütésekre, és a vérszemet kapó Joshua egyedül ebben a menetben szinte többször találta el, mint első meccsükön összesen.

Azonban a meccs fordulatosságára jellemző, hogy Uszik az egyperces szusszanásból a tizedik menetre rögtön néhány állkapocsrepesztő ütéssel tért vissza, átgázolt Joshua kőkemény kontráján, és a kötelekhez szorítva megsorozta ellenfelét. A britet ez a menet láthatóan megtörte, miközben Uszik – az első meccshez hasonlóan – mozgósítani tudta azokat a tartalékokat, amivel sebességben és ütésintenzitásban egyszerűen felőrölte Joshuát. A brit becsülettel szórta tovább az ütéseit, de a tizenkettedik menetben hiába találta el egy szép balhorog-jobbegyenes kombinációval az ukránt, Uszik kapásból viszonozta az ütéseket, és még arra is volt energiája, hogy a hajrát meghúzza. A statisztikákból világosan látszik, hogy Uszik az utolsó három menetben döntötte el a meccset; ekkor nem kevesebb, mint 79-szer talált, miközben Joshuának alig 29 ütése ült az ukránon.

A visszavágó sokkal kevésbé volt egyoldalú, mint a londoni találkozó, Uszik megosztott pontozással (két bíró 116-112, illetve 115-113 arányban az ukránt, a harmadik pontozó 115-113 arányban a britet látta jobbnak) megvédte nehézsúlyú világbajnoki címeit. Uszik a meccs utáni villáminterjúban – miután visszaszerezte a mikrofont Joshuától, aki perceken át méltatta őt – Ukrajnának ajánlotta győzelmét:

Ezt a győzelmet hazámnak, a családomnak, a csapatomnak ajánlom; azoknak a katonáknak, akik hazámat védik. Nagyon köszönöm!

Uszik azt mondta, nem hisz abban, hogy Tyson Fury valóban visszavonult (és ismerve a brit nehézsúlyú kópéskodásait, ebben igaza is lehet az ukránnak), és leszögezte, hogy „ha nem küzdhetek meg Fury-val, inkább egyáltalán nem akarok küzdeni”.