A Real Madrid hihetetlen, a Liverpool csúcsokat döntöget – három csere döntött a BL-döntőbe jutásokról

2022. május 05. – 19:15

A Real Madrid hihetetlen, a Liverpool csúcsokat döntöget – három csere döntött a BL-döntőbe jutásokról
A Real Madrid játékosai ünneplik a Manchester City elleni továbbjutást – Fotó: Isabel Infantes / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Egy nemrég napvilágot látott hír szerint az UEFA átalakítaná a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszerét és a kosárlabdához, valamint a kézilabdához hasonlóan bevezetné a Final Fourt, vagyis egy helyszínen bonyolítaná le a négyes döntőt, egymeccses elődöntőkkel. Aki az elmúlt estéket a futballnak szentelte, az biztos nem támogatná az elképzeléseket. A BL-elődöntők visszavágói hatalmas izgalmakat, fordulatokat, sok gólt és remek teljesítményeket hoztak. A május 28-i párizsi döntőben az angol Liverpool a spanyol bajnok Real Madriddal méri össze tudását.

Rengeteg eladott labda, kiegyenlített hátrány

A párosítások első felvonása után megosztottak voltak a szurkolói várakozások. Az Anfield Roadon magabiztosan, 2-0 arányban nyerő Liverpool továbbjutását mindenki készpénznek vette, hiába ígért egy teljesen más arculatú mérkőzést Unai Emery, a Villarreal szakvezetője. Az első összecsapáson mutatott teljesítményük, a 29%-os labdabirtoklás, az egyetlen egy kísérlet és a kaput eltaláló lövés nélkül lehozott kilencven perc (plusz hosszabbítások) nem győzték meg a szurkolókat és a fogadóirodákat sem. Csalódniuk kellett!

Azzal mindenki tisztában volt, hogy a Villarreal keretének minősége és mélysége (értéke: 382,5 millió euró) nem mérhető a favoritnak számító liverpooli csapathoz (értéke: 900,5 millió euró), de az is egyértelmű volt sokak fejében, hogy a kupaspecialistának tartott, eddig négy Európa-liga trófeát is begyűjtő, taktikailag az egyik legfelkészültebb mesternek tartott Unai Emery valamit ki fog találni. Így is lett.

A spanyolországi visszavágó harmadik percében már vezetést szerzett a Villarreal Dia Boulaye találatával. A félidő közepére egyértelműen kirajzolódott, hogy a Liverpoolt saját taktikájával próbálják sarokba szorítani, ami nagyon nem tetszett Jürgen Klopp csapatának. A 4-4-2-es hadrendben pályára vonuló hazai csapat megállás nélkül nyomás alatt tartotta a Virgil van Dijk által vezényelt védelmet, letámadtak, a saját térfelén fojtották meg a Liverpool támadásépítéseit.

A keddi BL-visszavágó nagy taktikai csatát hozott Jürgen Klopp és Unai Emery között – Fotó: Pablo Morano / Reuters
A keddi BL-visszavágó nagy taktikai csatát hozott Jürgen Klopp és Unai Emery között – Fotó: Pablo Morano / Reuters

Ennek köszönhetően rengeteg hibával játszottak a vendégek, kétszer jutottak csak el Geronimo Rulli kapujának közelébe, nem volt kaput eltaláló lövésük és 198 passzukból mindössze 136 talált gazdára, ami 68%-os passzhatékonyság. Az idei szezonban tizenkét találkozón léptek eddig pályára Szalahék, de ezen a találkozón kívül egyszer sem végeztek 80%-os passzhatékonyság alatt az első játékrészben. A rengeteg eladott labdából pedig gyorsan fordultak támadásba a hazaiak, amiben hatalmas szerepet játszott az ecuadori balhátvéd, Pervis Estupinan a felfutásaival és pontos beadásaival, valamint a másik oldalon Étienne Capoue, aki a belső középpályás posztról indulva futotta be a jobboldalon játszó argentin, Giovani Lo Celso befelé nyitásával kínálkozó területeket. A korábban a Premier Leagueben is megfordult francia játékos két gólpasszal járult hozzá csapata erőn felüli teljesítményéhez, a 41. percben, a beadása és Francis Coquelin találata után már le is dolgozta hátrányát a spanyol csapat.

Hihetetlenül hangzik, de a Villarreal legutóbbi hét, kaput eltaláló lövéséből gól született a BL-ben: a Juventus ellen három, a Bayern ellen kettő és a Liverpool ellen is kettő. Bámulatos hatékonyság!

A szünetre egy kérdés maradt csak a hozzáértő fejekben: meddig lehet bírni ezt a hihetetlen munkát, iramot, nyomásgyakorlást?!

A Luis Díaz-effektus

Nem sokáig! Unai Emery az összesítést nézve egyenlő állásnál visszább rendelte csapatát, átadva a kezdeményezés jogát a Liverpoolnak, amely az első félidei hidegzuhany és a szünetben kapott fejmosás után nagyobb sebességre kapcsolt.

Luis Díaz érkezett Diogo Jota helyére, ez a döntés pedig kulcsmomentumnak bizonyult.

Az azóta már Díaz-effektusra keresztelt hatás azonnali volt: a kolumbiai játékos 45 perc leforgása alatt négy sikeres cselt (100%-os hatékonyság) és négy kísérletet jegyzett, mindkét mutató a legjobbnak bizonyult az egész mérkőzésre és az összes játékosra vetítve. Emellett a 90%-os passzhatékonysága, négy érintése az ellenfél 16-osán belül és gólja is kellett ahhoz, hogy csapata megfordítsa a Villarreal elleni mérkőzést, és az első félidei, támadásban mutatott impotencia utána 13 kísérletet, öt kaput eltaláló lövést, három gólt, kilenc sikeres cselt (első játékrészben mindössze kettő volt) és 1,55-ös xG-t produkáljon úgy, hogy közben az ellenfelének egyetlen kaput eltaláló lövést sem engedélyez (az xG a helyzetek minőségét, az abból származó gólok lehetőségét szemléltető statisztikai szám).

Luiz Díaz (#23) kulcsfigura lett a Villarreal ellen – Fotó: Dax Images / NurPhoto / AFP
Luiz Díaz (#23) kulcsfigura lett a Villarreal ellen – Fotó: Dax Images / NurPhoto / AFP

Az első félidőben hihetetlen tempót diktáló, fantasztikus futballt játszó Villarreal elkészült az erejével, a nyomás alatt egyre több hiba csúszott a játékukba, elkéstek a szerelési kísérletek, érkeztek a sárga lapok – az utolsó tíz percben hármat is kaptak, és mivel az addig kiválóan teljesítő Capue a másodikat is begyűjtötte, csapatának emberhátrányban kellett befejeznie a mérkőzést.

Hihetetlen liverpooli mérföldkövek

A Liverpool csapata eddig 139 gólt szerzett 57 mérkőzésen az idei szezonban, fennállásuk óta soha nem voltak ilyen eredményesek egy idényben sem. Így Jürgen Klopp az angol Ligakupa-döntő (melyet meg is nyert csapatával) és az FA-kupa-döntő után a Bajnokok Ligája fináléjába is elvezette alakulatát, ezzel ő lett az első szakvezető, akinek ez egy szezonon belül sikerült, és ne felejtsük, hogy a Premier League aranyért is nagy a versenyfutás a Manchester Cityvel. A Liverpool az első angol csapat, mely elérte a tizedik kupafináléját a BEK-ben és utódjában a BL-ben, náluk csak a Milan és a Bayern (11-11 alkalommal) és a május végi ellenfél, a Real Madrid (17-szer) játszott többet a legrangosabb európai kupasorozat döntőjében.

A német mester mellett ki kell emelni pár játékost is az idén rendkívüli teljesítményt produkáló alakulatból: Sadio Mané negyedik döntőjére készülhet 2022-ben, Az Afrika Nemzetek Kupája, az angol Ligakupa és az FA-kupa után a BL végső párharca is vár rá. Újabb eredményes játékával a szenegáli játékos szerezte a legtöbb gólt a kieséses szakaszban a Bajnokok Ligájában az afrikai labdarúgók közül, Didier Drogba 14 gólját lépte túl egy találattal, valamint egyetlen játékos sem szerzett nála több gólt angol klubnak, beállította Frank Lampard (15 gól) rekordját is. Thiago Alcântara bámulatos formája is nélkülözhetetlen eleme a liverpooli szárnyalásnak,

ő lehet a második olyan labdarúgó Clarence Seedorf után, aki három különböző csapattal is Bajnokok Ligáját tud nyerni,

ezt korábban a Barcelonával (2011) és a Bayern Münchennel (2020) tette meg a spanyol játékos.

Nem szabad elfeledkeznünk a két szélsőhátvédről és hatékonyságukról sem. A 12 éves korában még a skót negyedosztályban játszó, azóta számos trófeával rendelkező, a harmadik döntőjére készülő Andy Robertson a két gólja mellett 14 gólpasszt osztott ki idén, a másik oldalon Trent Alexander-Arnold két gólnál és 18 asszisztnál jár. A top 5 bajnokságot figyelembe véve két gólpasszra van Dani Alves 2010/2011-es szezonban elért csúcsától. Mohamed Szalah mutatói pedig emberfelettiek: 46 idei meccsén a 45. gólban játszott főszerepet, harmincat maga szerzett, 15-ször társait szolgálta ki.

Kizsigerelt játékosok

Maga az a tény, hogy a Liverpool játékosai még minden fronton versenyben vannak, és a futball történelmében először akár mind a négy trófeát is begyűjthetik idén, felvet egy logikus kérdést sokak fejében: meddig terhelhetők ezek a játékosok?

Szalah eddig 46 mérkőzésen lépett pályára a klubjában és 14 alkalommal szerepelt hazája válogatottjában, ahol ráadásul ötször 120 percet kellett játszania, hiszen rendszeresen túlórázott csapata az Afrika-kupán. Sadio Mané is ugyanennyi összecsapást tudhat maga mögött az idei szezonban, őket a csapatkapitány Jordan Henderson (56 találkozó összesen) és az Alisson, Diogo Jota, Virgil van Dijk trió követi 55 fellépéssel.

Sadio Mané 60 meccsnél jár a szezonban – Fotó: Phil Noble / Reuters
Sadio Mané 60 meccsnél jár a szezonban – Fotó: Phil Noble / Reuters

Összehasonlításképpen, a Magyarországon játszó válogatottjaink közül Fiola Attila 34 mérkőzésen, a Ferencvárossal hazai és nemzetközi kupában is többször pályára lépő Dibusz Dénes 46 találkozón és a lipcsei triumvirátusból Gulácsi Péter 50, Willi Orbán 44 alkalommal szerepelt eddig az idényben.

A Real Madrid játékosai sem indulnak hendikeppel ebben versenyben, hiszen Vinícius Junior például 55-ször, Thibaut Courtois 54-szer játszott a klubjában és válogatottjában.

Real Madrid = erő, nyugalom, magabiztosság

Amelyik csapat kiejti a legnagyobb nevekkel rendelkező Paris Saint-Germaint, a tavalyi győztes Chelsea-t és a topfavoritnak kikiáltott Manchester Cityt, az abszolút megérdemli, hogy ott legyen a párizsi döntőben. Főleg úgy, hogy a spanyol csapatnak sokkal rögösebb volt az útja a fináléig, mint a Liverpoolnak, amely elől sorra távolították el az esélyesnek számító ellenfeleket a kieséses szakaszban, így elmaradt az Ajax vagy a Bayern München elleni erőfelmérő is.

A Real Madrid mindhárom, az egyenes kieséses szakaszban játszott párharcban hátrányba került, a mérkőzések túlnyomó részében ellenfeleiknek sikerült is felülkerekedniük a madridiakon, de Ancelottiék kegyetlenül használták ki a megingásokat, a kapott gólok utáni sokkokat. Háromszor is vert helyzetből sikerült felállni, ami hihetetlen erőről, nyugalomról, higgadtságról és magabiztosságról tanúskodik.

Az elődöntő első felvonása vegyes érzelmeket hozott a szurkolókban és szakemberekben egyaránt: miközben némi szerencsével sikerült végül egygólos hátrányra faragni a nagyobb hátrányukat Manchesterben, addig mindenki láthatta, hogy ha precízebb, pontosabb a Manchester City, már Angliában eldönthette volna a továbbjutás sorsát.

Ennek tükrében óvatosabban kezdtek a Bernabéuban is a hazaiak: ismét összeállt a Luka Modrić, Casemiro, Toni Kroos középpálya, az első összecsapáson kiválóan játékba szálló Nacho Fernández kezdett a védelem közepén (a sérült David Alaba helyett), és a sokat dolgozni és szerelni tudó Federico Valverde csapatba kerülése is óvatosságot sugallt.

Casemiro lerántja Phil Fodent – Fotó: Juan Medina / Reuters
Casemiro lerántja Phil Fodent – Fotó: Juan Medina / Reuters

Ezzel szemben a City játszotta a saját játékát. Igaz, ezúttal nem mindig sikerült ráerőltetni akaratukat az ellenfelükre, elmaradt a nagy labdabirtoklási fölény is, és sokszor húzódtak visszább ők is a saját térfelükre. Mégis kontrollálták a mérkőzést, az első félidőben pedig csak nekik volt kaput eltaláló lövésük. A négy kísérletet azonban Thibaut Courtois magabiztosan hárította. Casemiro hihetetlen munkát végzett a középpályán, jó és magabiztos játéka hatalmas erőt adott társainak, 92%-os passzpontossága, 12 megnyert párharca, két tisztázása mellett négyszer az ellenfél 16-osán belül is feltűnt, ráadásul egyetlen egy szabálytalanságot követett csak el az első 45 perc alatt. Legalábbis a játékvezető szerint. Ugyanis több szakmai oldal is értetlenül áll két olyan megmozdulása előtt is, melyekért kivétel nélkül sárga lapot kellett volna felmutatnia Daniele Orsato játékvezetőnek. Nincs olyan szabály, amely másképp értelmezné a Phil Foden elleni hátulról való visszahúzást, vagy a Kevin de Bruyne elleni hátulról történő, páros lábú becsúszást.

A középpályán látott stabilitást az idő múlásával meg kellett törni. Előbb Rodrygo érkezett Kroos helyére a 68. percben, majd amikor a Real (összesítésben már kétgólos) hátrányba került a 73. percben Rijad Mahrez gólja után Casemiro és Luka Modrić helyett Marco Asensio és Eduardo Camavinga érkezett. A nagy öregek által elvégzett piszkos munkát felváltotta a lendület, a frissesség és a gyorsaság, kreativitással fűszerezve.

Hihetetlen fordítások, szuper cserék

Camavinga becserélése majdnem olyan fontos volt, mint Luis Díaz a Liverpool esetében. A nyáron igazolt, 19 éves francia fiatal adta a keresztlabdát Benzemának Rodrygo első találata előtt, a második gólnál ő volt, aki azonnal visszaszerezte a labdát és indította a kontrát, a harmadik gólnál pedig ugyancsak övé volt a kulcspassz, Valverdét megjátszva érkezett a labdája Benzema elé, aki kiharcolta a büntetőt.

Rodrygo az Inter, a Shakhtar és a Chelsea után a Manchester City ellen is eredményes tudott lenni a BL-ben úgy, hogy csapatának nem volt kaput eltaláló lövése a 90. percig. A hosszabbítással együtt hat percre voltak a madridiak attól, hogy történelmük során először fejezzenek be egy Bajnokok Ligája (vagy akár La Liga) találkozót kapura tartó lövés nélkül. Nem így lett.

Eduardo Camavinga álomcsere volt a Real Madridban – Fotó: Javier Soriano / AFP
Eduardo Camavinga álomcsere volt a Real Madridban – Fotó: Javier Soriano / AFP

A hosszabbításban pedig Karim Benzema megszerezte idei 15. találatát a kupasorozatban, melyet 5,81-es xG mellett szerzett, vagyis helyzetei minősége alapján jóval kevesebb gólnál kellene járnia. Bámulatos statisztika. A Real Madrid 6 perc nettó játékidő alatt megfordította a párosítást, Rodrygo két találata között 91 másodperc telt el. Korábban az utolsó tíz percben szerzett Rodrygo góllal mentették a Chelsea elleni párharcot is, ahol ugyancsak Benzema szerezte a mindent eldöntő találatot a hosszabbítás 6. percében, és a PSG ellen is a francia támadó mesterhármasával fordítottak 17 perc alatt.

Pedig a rendes játékidő hajrájában a Manchester City ezt a találkozót is eldönthette volna: João Cancelo megpattanó lövésén kívül Jack Grealish kétszer is óriási helyzetbe került, de Courtois remek napot fogott ki, óriási bravúrokat mutatott be. A Citynél ki kell emelni Kyle Walker játékát – a védő kisebb sérülés után vállalta a játékot, hogy hatástalanítani tudja a rendkívül gyors Viníciust. Walker az első félidőben négyből négy cselezési kísérletet hiúsított meg, Viníciusnak nem volt sikeres csele, párharca ellene. De Walker többször is kezelt lába csak 72 percig bírta a gyötrődést, igaz, végül nem Walker kiválása döntött.

A Real Madriddal továbbjutó Carlo Ancelotti az ötödik BL-döntőjére készülhet, érdekesség, hogy az eddig kétszer is a Liverpool volt az ellenfele: 2007-ben 2-1-re nyert a Milannal, 2005-ben viszont egy legendás isztambuli meccsen 3-0-s félidei előnyről kaptak ki. Ez volt az egyetlen vesztes BL-döntője Ancelottinak, aki tehát eddig négyből három finálét behúzott. Ha megnyerné a negyediket is, több, szám szerint kilenc játékosa is beérné az eddig öt BL-t nyerő Cristiano Ronaldót.