A Las Vegasban meghalt tornászlegendának, Korondi Margitnak 1956 előtt viszontagságos élete volt

Március 6-án halt meg Las Vegasban Korondi Margit kétszeres olimpiai bajnok tornász, akinek a halálhírét tegnap közölte a Magyar Olimpiai Bizottság. Egy családi nyaraláson, a szlovéniai Celjében született 1932-ben.

Korondi nyolc érmet szerzett olimpiákon, amivel az örökranglista hetedik helyen áll.

A jelen egyik legnagyobb csillaga, az amerikai Simone Biles hét éremig jutott, igaz, neki négy aranya van, míg Korondinak kettő. Az egyiket, az elsőt felemás korláton szerezte 1952-ben, Magyarország legsikeresebb olimpiáján ő volt az első bajnok. Alig múlt 20 éves akkor. 1952-ben gerendán és talajon bronzérmes, ahogy egyéni összetettben is, a kéziszercsapattal ugyancsak a harmadik, a csapatversenyben második.

1956-ban a kéziszer-válogatott tagjaként lett a legjobb, a csapatversenyben ezüstérmes. Ez volt az a híres szalaggyakorlat, amikor Tass Olga piros-fehér-zöld színű szalagja eltűnt kevéssel a kezdés előtt, és egy szivárványszínűvel kellett pótolni, ami békét szimbolizálta. És ezt a gyakorlatot méltatta nagy tapssal az első sorban Fülöp herceg, Erzsébet királynő férje.

Korondi a két olimpia között mozgalmas életet élt, akkoriban nem volt gyakori, hogy egész oldalas írás jelenlen meg a Szabad Ifjúságban. Ember Mária írta le a sorsát A „maszek” olimpikon című cikkben. A tornásznő 1953-ban megrántotta a derekát, az is felmerült, hogy nem tornászhat soha többé. Akkor már a Ganz Villamossági Vállalat osztályvezetője volt. A sérülése után elbocsátották.

„Amíg tehát élsportolónak számított, addig megfelelt osztályvezetőnek, mihelyt mint sportcsillag lehanyatlott, mehet a fenébe” – állapította meg a cikkíró. Azt is elmondták neki, hogy sohasem lett volna osztály a számlafolyósítási csoportból, ha Korondi nem nyeri meg az olimpiát. Mivel megnyerte, ki kellett emelni. Elismerték, hogy fogalma sem volt a számlafolyósításról, korábban a Fémipari Dolgozók Szakszervezetétől került át a Ganzba, ahol amikor betanították volna a munka elvégzésére, edzőtáborba ment.

Aztán a racionalizálás áldozata lett, és elbocsátották. Korondi úgy határozott, hogy iparengedélyt vált ki – innen a maszek szó –, miután sok helyen próbálkozott, de elutasították.

„Gépihurkoló és szemfelszedő üzletet nyitok”

– újságolta, de az volt a baj, hogy a helyiséget harmincan igényelték. Ember Mária azt is írta, rosszul szeretjük a sportot, és hogy egyik oldalon mindent megadtak Korondinak, és eközben semmit róttak fel hibájának.

Amikor a válogatott keret 1954-ben megkezdte az olimpiai felkészülést, ő nem volt benne, ezt már Sárkány István edzőtől tudjuk. A cikkben Korondi azt mondta, nem kérte, hogy írjanak róla, hagyják élni.

Hogy pontosan milyen visszhangot váltott ki ez az írás, azt nem tudjuk. A sérülése mindenesetre rendbe jött, ismét bekerült a válogatottba, újabb olimpiát nyert, és már a kiutazáskor tudta, hogy nem tér haza, mindig napfényre vágyott, és ezt Kaliforniában megkapta. Amerikában a fitnesz egyik előfutára lett, rendszeresen hívták meg show-műsorokba, ahol népszerűsítette a mozgást. 1990 után látogatott haza ismét. Pár éve autóbaleset érte, utána már nem mozdult ki az otthonából, június 24-én töltötte volna be kilencvenedik életévét.