Ha öt éven belül nem lesz jegyzett kisvárdai játékos, jöhet a földművelés

A futballbajnokságot vezető Ferencváros mögött hét ponttal lemaradva áll a harmadik helyen a Kisvárda; a Felcsúthoz hasonlóan 45 pontot gyűjtött a csapat az eddigi 25 fordulóban. Még nyolc meccs van hátra a szezonból, és a klub dobogós helyezése szinte biztosra vehető, hiszen tíz ponttal gyűjtöttek többet, mint a negyedik helyen álló Zalaegerszeg. Révész Attila sportigazgatótól azt kérdeztük először: ezüst- vagy bronzérmes lesz a csapata?

„Óvatos vagyok, de a harmadiknál rosszabbak talán már nem leszünk, és a nemzetközi kupaszereplés így elérhető közelségben van. Számomra sokkal fontosabb, hogy a kilencedik, nyolcadik, ötödik helyeken végeztünk az előző három szezonban, noha legtöbbször bennünket láttak kiesőnek egy-egy szezon megkezdése előtt. A fejlődésünk vonala jól kivehető.

A másodosztályban is ugyanígy lépegettünk előre, és már a feljutáskor azt gondoltam, hogy a nemzetközi kupa nem elérhetetlen, ezt el is mondtam a munkatársaimnak. A megfelelően kialakított tervszerűség mondatta ezt velem. Eltökéltséggel, kellő szervezettséggel el lehet idáig jutni”

.

Révész a gazdasági ügyekért felelős ügyvezető a klubnál, de mivel rendelkezik edzői pro licenccel, papíron ő az edző is, mert Erős Gábor még nem tudta megszerezni ezt a végzettséget. (A szezont még a portugál Joao Janeiróval kezdték el, de ő aztán a Dunaszerdahely edzője lett.) Emellett Révész az akadémia igazgatója is, de többször megerősítette, a sportigazgatói poszt áll a szívéhez a legközelebb, mert egy klubnál az a legfontosabb, és a klub mindig fontosabb az edzőnél vagy játékosnál. Már évekkel ezelőtt is sok külföldit igazolt, csak egy-két magyarral a kezdőcsapatban álltak fel, amiért rendre csipkelődő megjegyzéseket kapott. Ez már változóban van, mert máshol is sok külföldihez nyúltak az élvonalban.

Révész Kisvárdán előre kialakította a stílust, a négyvédős rendszert, profilok alapján szerződtetett játékosokat, tudta, milyen típusú szélsőre, milyen középpályásokra van szüksége. Az edzőknek is világosan elmondta, mit vár el tőlük, mit szeretne viszontlátni a pályán egy labdavesztés után, milyen szellemben kell várni egy bajnokit.

Éppen ezért keltett meglepetést az a nyilatkozata, amikor azt mondta jó két hete: valószínűleg már nem vele kezd új korszakot a Kisvárda. Ezt most ennyire konkrétan nem deklarálta, mert feltűnt egy szponzor, ami maradásra bírná. Hogy melyik cég kardoskodik mellette, azt nem nevezte meg, ha megállapodnak, akkor úgyis látható lesz a mezeken, vagy a kisvárdai stadionban. Arról szó sincs, hogy a csúcson szeretné abbahagyni, bár neki soha nem lesznek olyan lehetőségei, mint a Ferencvárosnak, hiszen Kisvárda egy 17 ezres kisváros.

„Tartom most is, hogy a magyar környezet nem teszi lehetővé a fejlődést. Ezt a nyilatkozatot az MLSZ új szabályzata váltotta ki belőlem. Minden mögött a szövetségben megálmodott fiatalszabály áll. Másodszor futnak ennek neki, elsőre sem volt hatékony, és én mint klubvezető, már érzékelem a negatív hatásait. Bosszant, felmérgesít. Hogy fiatalok legyenek a pályákon, arra józan ésszel nem mondhatjuk, hogy badarság. De ez a formája torzítja a versenyt, azt is be kell látni. Én nem akarok Don Quijote lenni. Csak két példa. A belső védőnkkel szerződést hosszabbítani akarok, ahogy a szélsőnkkel is. Ők totál megijedtek, hogy a pozíciójuk veszélybe kerül, mert egy fiatalt fogunk odarakni, és emiatt ők majd kevesebbet játszanak, hogy a fiatal játékos szerepeltetése után felvehessük az MLSZ támogatását. Mit mondjak nekik? Rólam tudják, a tiszta viszonyokat szeretem, én nem fogok hazudni. Nálunk az játszik, aki jobb teljesítményt nyújt. De ők is ebben a világban élnek, vannak menedzsereik, tudják, hogy egy klub nem szívesen mond le a fiatalok után járó évi 300 milliós MLSZ-támogatásról. Ennyit adhat a szövetség a fiatalok játékpercei után. A kiszámíthatóság csorbát szenvedett az azonnali bevezetéssel, mert ezt egyik pillanatról a másikra akarják megvalósítani, holott átfutási időt kellett volna kapniuk a kluboknak.”

Révész már átélte az előző fiatalszabályt, amikor kötelező volt 20 éveseket pályára küldeni. Az nem sült el jól, mert azok a játékosok kizárólag korukból adódóan lettek értékesek egy szezonra, és csak elvétve ragadtak meg az élvonalban. Végignézték a jelenlegi korosztályos válogatottakat, hogy kiket lehetne esetleg leigazolni, de nincs nagy kínálat. Ha lenne harminc fiatal tehetség, minden más lenne, így viszont felverik az árakat, ami felborítja a megálmodott üzleti tervet.

A Kisvárda úgy akar a nemzetközi porondra lépni, hogy nem esik bele jó néhány elődje hibájába, hogy nem megfelelően erősít a nyáron. A Vasasnál, Debrecennél előfordult, hogy meggyengültek, mert eladták a fontos értékeiket, a nemzetközi kupából aztán gyorsan kiestek, végül a hazai bajnokságból is. Révész úgy akarja Magyarországot képviselni, hogy hatékonyan hozzájárul az ország UEFA-koefficienséhez. A magyar futball egyik legfontosabb fokmérője ugyanis ez a nemzetközi kupaszereplésből adódó mérőszám, ami fehéren-feketén megmutatja, valóban előrelépett-e a magyar klubfutball, vagy ez csak illúzió. A szakember állítja, a magyar futball helyes úton jár, nem lehet véletlennek tekinteni, hogy a szerb vagy a román bajnokság klubjait a magyarok szervezettségben, infrastruktúrában megelőzték.

A Kisvárda költségvetése 1,2 milliárd forint

A kisvárdaiak űgy vannak most a harmadik pozícióban a bajnokságban, hogy tehetősebb csapatokat utasítottak maguk mögé. Az ő büdzséjük az egyik legkisebb a ligában. Havi 10 250 eurót keres a legjobban megfizetett futballista, a klub sávos rendszert alkalmaz, a keret peremén lévőknek 3 ezer euróval kell megelégedniük. „Sosem csináltam titkot a fizetésekből, akik idejönnek hozzánk, a lehetőséget látják bennünk, a nemzetközi kupaszereplést, és hogy a nálunk töltött időben fejlődhetnek, piacképesebbé válhatnak.”

Sarkos megállapítást tett egyszer arról, hogy a hazai akadémiai rendszerbe belepumpált milliárdos összeg kidobott pénz volt. Most sem gondolja másként. A 2010 tájékán megszaporodó akadémiák ugyanis csak nevükben voltak azok, a tartalom messze állt attól, hogy érdemben akadémiának lehessen nevezni. Ezért már az is csoda szerinte, hogy egyáltalán ennyi játékos kijött az intézményekből. A mostani rendszer már éveken belül értéket teremthet, de még időt hagyni kell neki. Az államilag támogatott 10 akadémia közül a kisvárdai az egyik.

„Akárhányszor külföldön jártam, azt kérdezték, milyenek a pre-akadémiánk. Vagyis hogyan foglalkozunk a 10-14 évesek képzésével. Külföldön már rég tudják, hogy ez a tanulás aranykora, ekkor kell elsajátítani azt az alapvető tudást, amiből még felnőtt korban is táplálkozhat egy játékos. A Chelsea-nél kezdtem, de rájöttem, hogy egy kisebb klubnál sokkal több tapasztalatot tudok szerezni. A Genk, a Luzern vagy a Villarreal így jött a képbe. 2010 táján három magyar akadémia összeszedte a legjobb játékosokat, de sem Agárdon, sem Felcsúton, sem a Honvédnál nem tudták őket jól felkészíteni. Most, az állami beavatkozással, a rendszerbe épített kontrollal van remény az előrelépésre.

Még úgy is, hogy itthon nem jellemzőek a multikulturális akadémiák, noha az is a fejlődés egyik záloga lehetne, mert nagyobb versenyhelyzetet teremtene. Ezt látjuk külföldön, akármerre járunk is. Én nagyon szívesen működök együtt az ukránokkal, sok mindent lehet ellesni tőlük.

Azt beszéltük a korábbi válogatott játékos Szentes Lázárral, aki a szakmai igazgatónk, ha öt éven belül nem tudunk felmutatni nemzetközileg is mérhető, Kisvárdáról induló játékost, akkor jobb, ha elmegyünk földművesnek. Az is egy szép szakma.”

Klubja legnagyobb erényének az egységes és céltudatos irányítást nevezte. A Kisvárda szombaton az eddigi csalódást okozó Fehérváron játszik, ott szeretnének további pontokat, és közelebb lépni a történelmi siker, vagyis az Európa Liga-szereplés felé.