Az edzőképzés új vezetője elmondta, milyen futballistákat kellene kinevelnie a magyar rendszernek

Komoly futballkultúrákban a szurkolók 99 százaléka nem is tudja, ki vezeti az ország edzőképzését. Magyarországon ez a kérdés több okból kulcsfontosságú. Volt a világfutballnak egy olyan időszaka, amikor a magyar edzők voltak a legkeresettebbek, Guttmann Béla BEK-et nyert a Benficával, a temesvári Kovács István az Ajaxszal érte el ugyanezt a magasságot. A magyar futballedzők közül csak Dárdai Pált és Lőw Zsoltot alkalmazták topligában az utóbbi években, noha a hazai képzést rendszeresen jónak minősíti az európai szövetség (UEFA) megfigyelői csoportja. Ám ennél fájóbb, hogy a magyar bajnokságban több olyan csapat van, amelyikben többségben vannak a külföldiek, még a hazai piacot sem tudják ellátni a klubok, akadémiák, miközben a kormányzat soha nem tapasztalt bőkezűséggel támogatja az utánpótlás-nevelést.

A hazai edzőképzésnek volt a vezetője az elmúlt 20 évben az utolsó vb-n járt kapitány, Mezey György, az ifikkel Eb-győztes Bicskei Bertalan, továbbá az új hullámot képviselő Szalai László, aki az óceániai térségben dolgozik jelenleg. Megkapta a lehetőséget Prukner László, Sisa Tibor mindketten tanáremberek, a német kapitány, Bernd Storck idején egy német szakember, Jörg Daniel kapta a megbízatást, ám látványos eredményeket nem tudtak felmutatni. 2020-tól a most 42 éves Fórián Zsolt kezében van az irányítás, akinek egy élvonalbeli meccse volt a Debrecennel, majd egészségügyi okok miatt korán abbahagyta a profi labdarúgást, és elsősorban a másodosztályban futballozott. Az újpesti, a győri, a székesfehérvári utánpótlás szakmai igazgatói beosztásából érkezett a magas presztízsű pozícióba, mintegy jelezve, az utánpótlást kell rendbe tenni.

Úgy érzi, hogy két területet kell kiemelten kezelni, a 6-15 évesekkel foglalkozó edzők felkészítését, itt az eredménykényszertől el lehetne tekinteni, és a gyerekek képzése kerülne előtérbe. Ő például sohasem szokta megkérdezni az utánpótlásban dolgozó kollégáitól, mi lett a meccsük végeredménye, inkább az érdekli, amit elterveztek egy-egy meccsre, azt meg tudták-e mutatni a pályán is. Amit ebben a korban nem tanulnak meg, később jó eséllyel nem tudják bepótolni, és nyilván nem is lehet számon kérni a gyerekektől magasabb szinten.

A többi új licenc mellett, kifejezetten utánpótlásra fókuszáló edzői és erőnléti edzői képzés is indul a tervek szerint, ugyanakkor a csapatedzések mellett, a játékosok egyéni fejlesztése, felkészítése is kiemelt fontosságú, hiszen mindezek nélkül már nem működik hatékonyan a modern futball.

Azokat az edzőket is ösztönözni és támogatni kell, akik a felnőtt labdarúgásban dolgoznak és akik közvetlenül a felnőtt futballra készítik fel a 18-20 éves gyerekeket. Itt van a másik nagy hiányosság, mert sokszor előfordul, hogy az akadémiákról kikerülő gyerekek szerepeltetésétől eltekint egy élvonalbeli csapatot irányító edző. Az elmúlt 10 év nagy vitatémája ez, miért

Fóriánék kapcsolatban állnak a Leedsi Egyetemmel, velük is folyamatosan egyeztetnek a módszertani fejlesztésekkel kapcsolatban, emellett új szakkönyvek is születnek Magyarországon, amit bevesznek a képzésben. Mellékszál: úgy tudjuk, a korábbi felcsúti igazgató, Takács Mihály oktatókötete nem szerepel a tananyagban. A könyv bemutatóján maga a miniszterelnök is részt vett, aztán Takácsot eltávolították az akadémiáról.

Fórián úgy gondolja, hogy a jelenlegi viszonyok között az az értékes futballista, aki képes nyomást helyezni az ellenfélre, tud a nyomás ellen futballozni, és eközben képes a gyors és hatékony átmenetekre. Az ilyen játékosok iránt van külföldi kereslet, értelemszerűen ilyenek kellenének, hogy kijöjjenek az utánpótlásból, ami magával vonná az NB I. szintjének emelkedését is.

A futballfilozófiát úgy határozta meg, hogy annak a kezdeményező játékfelfogás az alapja, és ezt szeretné viszontlátni már a tízévesek meccsein szerte az országban. Aztán jöhetnek az alapelvek és a játékhelyzetek, a piramis csúcsán pedig játékosok illetve a csapat fejlesztése áll.

„Könnyebb dolgom van, mint az elődeimnek, mert több osztály is van a sportigazgatóságon belül, már van egy kialakult rendszer, amiben meg lehet valósítani az elképzeléseinket. A Sportigazgatóság minden területe ösztönzi a műhelyeket a helyes munkára. Szinte napi kapcsolatban vagyunk a klubokkal, és felhívjuk a figyelmüket, ha nem megfelelő a gyakorlások dinamikája, ha egy gyakorlatot pontosan, de lassan végeznek. Egy főállású edző ma már nincs létbizonytalanságban, a labdarúgásban van kellő pénz, nem lehet arra fogni az eredménytelenséget. Nagy a felelősségünk, ennek szellemében dolgozunk hétről hétre.”

Fórián nem mert jósolni arra, mikor lehet magyar edzőnek bajnokcsapata az NB I.-ben – 2014-ben Kondás Elemér volt az utolsó –, de azt látja, hogy sok tehetséges edző van a képzéseken, akikre figyelniük kell majd a jövő sportigazgatóinak.