A magyar futballklubok nem mernek kockáztatni, ezért is látunk kevés fiatalt az NB I.-ben

2022. február 11. – 21:43

A magyar futballklubok nem mernek kockáztatni, ezért is látunk kevés fiatalt az NB I.-ben
2015-ben leleplezik az MTK agárdi futballakadémiáján Sándor Károly egykori válogatott labdarúgó, a klub volt játékosának szobrát – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar futball első futballakadémiája, a Sándor Károly Akadémia 2019-ben Budapestre tette át székhelyét, az agárdi utánpótlásbázis helyén új fejlesztésekbe kezdtek a tulajdonosok. Az egykori sikerműhely pályáin, épületein úrrá lett az enyészet, az átalakítást követően nyugdíjasoknak kínál majd prémium szolgáltatásokat. A legtöbb játékpercet az MTK biztosítja a fiataloknak, azonban a rendszer teljes átalakítására lenne szükség, ha valóban akadémistákat szeretnénk látni a futballpályákon.

Az 1993–94-es hazai futballszezonban ugyanakkora meglepetést jelentett a Vác FC–Samsung bajnoki címe, mint az MTK kiesése. A klub csődközeli állapotba került, a megmentő kéz pedig egy nem várt helyről, a zenei világból érkezett. Várszegi Gábor, a Gemini együttes korábbi basszusgitárosa és dalszövegírója, gyémántkereskedelmi tanulmányait és tudását Amerikában kamatoztatta, majd Magyarországországra visszatérve, kihasználva a rendszerváltás és privatizáció kínálta lehetőségeket, kialakította több lábon álló céges birodalmát. A klubnál elkezdődött a közel 16 évet átölelő Várszegi-éra, ahogy ezt az MTK-nál nevezik, a modern kori magyar futball első piaci alapú, egy magánszemély által felépített sportvállalkozása.  2001-ben megnyitott a korábbi válogatott játékosról elnevezett Sándor Károly Akadémia, az ország első futballakadémiája. Az álom, a minden igényt kielégítő edzőközpont megvalósítására Agárdon talált megfelelő épületet és területet Várszegi. A Nádasdy-kastély háromezer négyzetméteres alapterülete, valamint az ősfákkal átölelt telek lehetőséget biztosított a két nagyméretű füvespálya, a műfüves pálya, a rúgófal, a lábtenisz és az öltözők kialakítására. A hatalmas épületben pedig szállást, étkezést és oktatást kaphattak azok a 15 és 18 év közötti fiatalok, akik tudásuk, tehetségük alapján bekerültek. Várszegi Gábor feltérképezte a futballvilág akkori huszonöt legjobb akadémiáját, személyesen látogatta meg őket, hogy a legjobb szolgáltatást, körülményeket tudja biztosítani az Agárdra érkezőknek.

Megkerülhetetlen az MTK és a Sándor Károly Akadémia, ha a kétezres évek magyar futballjáról kell beszélnünk: uralták a magyar utánpótlást, monopóliumot alakítottak ki, előfordult, hogy korosztályonként 10-12 korosztályos válogatott szerepelt csapataikban. Megtehették, hogy a magyar utánpótlás-bajnokságokban minden egyes korosztályukat egy évvel idősebbek között játszatták, és a legtöbbször így is simán nyerték a trófeákat. 2007-ben együttműködési megállapodást kötöttek a Liverpoollal, ennek keretében Gulácsi Péter, Németh Krisztián és Simon András is Angliába került, a 2009-es U20-as világbajnokságon bronzérmet szerző csapatba pedig hét alapembert is biztosítottak. 2008-ban megnyerte történelmének ez idáig utolsó bajnoki aranyérmét az MTK, szinte kizárólag magyar játékosokkal. A keretben Végh Zoltán kapus, a maga 37 évével, a 35 éves Mladen Lambulic, a 37 éves kiváló középpályás, Goran Jezdimirovic és Bajusz Endre voltak harminc év felett – ők segítették a fiatalokat, jelentették a rutint és a tapasztalatot, valamint képviselték a két külföldiből álló légiós szekciót is. A számtalan válogatottat és a magyar futball számára remek játékosokat biztosító keret átlagéletkora még így is csak 23,33 év volt.


A magyar sportéletbe, elsősorban a futballba 2010-től érkező új szelek, az új szabályozás és a kontroll nélkül ömlő milliárdok aztán átszabták a hazai erőviszonyokat. Egymás után alakultak az akadémiák a nagy támogatások reményében, a szakmai szürkeállomány pedig loholva futott az infrastrukturális fejlődés nyomában, de a mai napig nem tudta elkapni. Az új akadémiák elkezdték összegyűjteni a szűk környezetükben felelhető tehetségeket, így hiába a többéves előny és tapasztalat, egy futballszakmailag kicsi piac kevés potenciális játékosa eloszlott a szereplők között.

„Ne felejtsük el, hogy Várszegi Gábor idejében U12 volt a belépő korosztály, ekkor lehetett csatlakozni az MTK rendszerébe” – kezdte mindezzel kapcsolatban Polyák Balázs, az MTK Budapest sportigazgatója. „Ekkor négy korosztály működött Budapesten és három akadémiai csapat Agárdon. A sok versenytárs megjelenésével a struktúrának mostanra változnia kellett. A klub már U6-os korosztálytól várja a fiatalokat, kizárólag Budapesten.”

Fontos kiemelni, hogy sokszor keveredik az akadémia és az utánpótlás szavak jelentése a közbeszédben.

Partneregyesületi nap keretében az U7-es, az U9-es, az U11-es és az U12-es korosztályok bemutató edzéseket tartottak a Hidegkúti Nándor Stadionban – Fotó: Sándor Károly Labdarúgó Akadémia
Partneregyesületi nap keretében az U7-es, az U9-es, az U11-es és az U12-es korosztályok bemutató edzéseket tartottak a Hidegkúti Nándor Stadionban – Fotó: Sándor Károly Labdarúgó Akadémia

Ha akadémiákról esik szó, amiket kiemelten támogat az állam, akkor  15–18 év közötti labdarúgók képzéséről beszélünk, akik sokszor bentlakásos rendszerben tanulnak, étkeznek, sportolnak. Az utánpótlás a fiatalok képzésének teljes ciklusára vonatkozó kifejezés, ötéves kortól a felnőttcsapatba kerülésig futó időszak. A labdarúgók edukálásának egyik legfontosabb periódusa viszont a 6–12 éves kor közötti időszak, amikor az összes technikai elemet kell elsajátítaniuk, így felmerülhet a kérdés: miért a valós eredmények nélküli akadémiákat támogatja erőn felül a jelenlegi vezetés?

„Amikor az akadémiai csapatok felköltöztek Budapestre, akkor láttam, hogy sokan az akadémiát egy épületnek tekintették Agárdon. Ezzel szemben a valóságban az U15-től U19-es korosztály képzésére vonatkozik” – folytatta Polyák. „Az agárdi helyszín a budapesti játékosoknak és családjaiknak már nem volt vonzó, a vidéki játékosok igazolását pedig a szövetség szabályozásai nehezítették meg. Ez a két fontos szempont játszott szerepet a költözésben, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az agárdi létesítmény nem az MTK tulajdona volt.”


Az MTK sikeres transzferjei emelik a többi magyar értékét is

Az MTK jelenlegi teljesítményét, keretét és működését nézve viszont könnyen lehetnek ambivalens érzései az embernek. A nem várt eredmények hatására lazítani kellett az elveken, a jól működő játékospolitikán, az MTK is rákényszerült a magyar versenyrendszer által kikövezett út igénybevételére: idősebb, tapasztaltabb külföldi labdarúgókat is kellett igazolni. Bár a német Transfermarkt oldala nem minden esetben mutatja a legfrissebb állapotot, így nehéz egzakt következtetéseket levonni az adataiból, de a látott számok alapján az MTK történelme folyamán most rendelkezik a legidősebb kerettel és a legtöbb légióssal úgy, hogy közben a magyar piacon egyedüliként építgeti nemzetközi hírnevét és értékesít egyre drágábban fiatalokat. Az online platform adatai szerint 13 külföldi munkavállalót foglalkoztatnak a Hungária körúton, közülük Mijatovics 34, Rajkovic 33, Grozav és Spirovski 31 éves, de a téli magyar érkezők közül Stieber, Szakály és Futács is harminc év feletti.

Az MTK kerete az elmúlt 12 évben

(átlagéletkor – érték – külföldiek száma – helyezés a Transfermarkt adatai alapján)

2021/2022 – 25,63 év – 7,43 M – 13 külföldi - 12. hely
2020/2021 – 24,23 év – 10,35 M – 11 külföldi – 7. hely
2019/2020 – 24,22 év – 5,25 M – 1 külföldi - 1. hely (NB II.)
2018/2019 – 25,05 év – 8,08 M – 7 külföldi  – 11. hely
2017/2018 – 23,7 év – 4,28 M – 0 külföldi  – 1. hely (NB II.)
2016/2017 – 24,33 év – 8,23 M – 8 külföldi - 10. hely
2015/2016 – 24,18 év – 6,7 M – 4 külföldi – 4. hely
2014/2015 – 23,42 év – 6,08 M – 3 külföldi – 3. hely
2013/2014 – 23,19 év – 6,38 M – 1 külföldi – 8. hely
2012/2013 – 23,66 év – 5,38 M – 2 külföldi – 4. hely
2011/ 2012 – 21,65 év – 4,9 M – 2 külföldi - 1. hely (NB II.)
2010/2011 – 22,86 év – 6,25 M – 3 külföldi - 15. hely


Az idén a legtöbb játéklehetőséget kapó futballisták között is csak egy magyar fiatal neve szerepel, míg Bojan Miovski 19 találkozón, Ylber Ramadani és Gheorge Grozav 18 mérkőzésen, James Weir, Srdjan Dimitrov, Milan Mijatovic és Varju Benedek 16 összecsapáson léphettek pályára. Az MTK a 2021/2022-es szezonban eddig 38 játékosnak adott bizonyítási lehetőséget. „Az elmúlt években olyan játékosok szerepeltek a klubban, akik még a következő tíz évben is meghatározói lehetnek a magyar válogatottnak” – árnyalta a képet a sportigazgató. „Schäfer András, Schön Szabolcs, Szoboszlai Dominik, Bolla Bendegúz nevét is jó eséllyel még sokáig fogjuk hallani. Vancsa Zalán manchesteri klubváltása pedig önmagában hordozza a lehetőséget annak, hogy nemzetközileg is sikeres pályafutása legyen. Az említett játékosok nagy lehetőségei a magyar labdarúgásnak, hiszen a szakmai elismertségen túl átigazolásuk lehetőséget biztosít arra, hogy emelkedjenek a hazai labdarúgókért, a magyar bajnokság játékosaiért kifizetett transzferösszegek.”

A nemzetközi oldalak információ szerint Schäfer játékjogáért egymillió eurót, Schön Szabolcsért 1,2 milliót, Vancsáért már hárommilliót kasszírozhatott az MTK. Vancsa szerződtetésében hatalmas szerepe volt Anglia egyik legnagyobb ügynökségének, a Stellar Groupnak, ők menedzselték az egész folyamatot. Továbbá a külföldi játékosok szerződtetése mögött is húzódhatnak gazdasági döntések, valós üzleti lehetőségek, a jól teljesítő Bojan Miovskiért például spanyol első osztályú csapat érdeklődéséről lehetett hallani a téli átigazolási időszakban.

Az MTK transzferei, kiadás/bevétel (a Transfermarkt adatai szerint)


2021/2022 –  295 e – 3,22 m (Vancsa Zalán – Lommel 3 millió euró, Cseke Benjámin – Mezőkövesd 150 e)
2020/2021 – 0 – 1,54 m (Schön Szabolcs – Dallas 1,2 millió euró, Katona Máté – Ferencváros  200 e)
2019/2020  – 0  – 170 e
2018/2019 – 0 – 1,5 m (Schäfer András – Genoa 1 millió euró, Khaly Thiam – Levszki Szófia 300 e)
2017/2018 – 0 – 300 e (Petkovics – Lorient  300 e)
2016/2017 – 200 e – 1 m (Bese Barnabás – Le Havre 650 e, Khaly Thiam – Gazientepspor 350 e)
2015/2016  – 0 –  0
2014/2015 –  50 e –  0
2013/2014  – 0 –  200e (Tischler Patrik – Puskás Akadémia  200 e)
2012/2013 –  0 –  0


Ha több fiatalt szeretnénk, akkor bővíteni kell a bajnokságot

Az NB I. tavaszi első fordulójában döntetlennel kezdett az MTK Mezőkövesden, majd 2-0-ra kikapott a győzelmével nyugodtabb vizekre evező Zalaegerszeg ellen hazai pályán. A tabella utolsó helyén álló klub továbbra is kényszerhelyzetben van, azonnali pontokra, eredményre van szüksége, így nem meglepő, ha a saját nevelésű játékosok olykor a háttérbe szorulnak. A bajnokság első öt fordulója után a Gyirmót, az MTK és a Zalaegerszeg csapatai biztosították a legtöbb játékpercet fiatal labdarúgóiknak, a nehéz helyzet azonban olykor rányomta bélyegét a 21 éven aluliak pályára lépéseire. A Ferencváros ellen például már nyolc külföldi futballista kezdett az örökrangadón, és Garami József távozása óta az edzői mozgások sem a teljes harmóniáról tanúskodnak. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az MTK közel háromezer játékpercet biztosított eddig 21 éven aluliaknak az NB I. idei kiírásában, ezzel toronymagasan előzi meg az összes többi csapatot, a sorban második Debrecen például az előző fordulóban érte el a kétezer percet.

„Ez valós kritika is lehetne, de mellettük ott volt Kovácsréti Márk és Varjú Benedek, valamint csereként pályára lépett Vancsa Zalán, Kata Mihály, Kocsis Bence és Kosznovszky Márk az örökrangadón. Mind 21 éven aluliak” – kontrázott azonnal Polyák Balázs. „Én lennék a legboldogabb, ha ez a szám még magasabb lehetne. Amennyiben megemelné az MLSZ a bajnokság létszámát, az MTK a jelenleginél is több fiatalnak biztosítana játéklehetőséget.”

Kovácsréti Márk ünnepel az MTK Budapest Újpest FC elleni 2021. decemberi mérkőzésén szerzett góljának – Fotó: MTK Budapest
Kovácsréti Márk ünnepel az MTK Budapest Újpest FC elleni 2021. decemberi mérkőzésén szerzett góljának – Fotó: MTK Budapest

A magyar futball első osztályában jelenleg 12 csapat verseng. Közülük egy a bajnoki címért. A Ferencváros olyan piaci előnyre tett szert az elmúlt években, hogy csak saját magának lehet ellenfele, három klub a dobogóért küzd, nyolcan pedig a kiesés ellen. Két csapat búcsúzik az első osztályból a szezon végén, az első és másodosztály garantált anyagi feltételei között pedig olyan űr tátong, melyhez nem szívesen alkalmazkodnának újra azok, akik már megszokták a luxust és a kényelmet. A 19. fordulót megelőzően a kiesést az 5. helytől hét pont választotta el.

Az első osztály esetleges bővítését gátolja, hogy a klubok többsége nem szeretné az eddig  12 szeletes tortát 16 részre osztani, mert az esetleges kieső milliókat a piacról nem tudnák előteremteni, vagyis inkább meg sem próbálják.

Pedig a szabad helyek több lehetőséget kínálhatnának az akadémiákról kikerülőknek, és tompíthatnák az éles versenyhelyzetet.

„A csapatok nem mernek kockáztatni, főleg nem üzleti stratégiában gondolkodni. Nincs idő kísérletezni, ezért a rutin egészen addig felülírja a lehetőségek biztosítását, amig egy csapat nem kerül biztonságosnak gondolt pozícióba. A magyarhoz hasonló struktúrával felépített bajnokságokban, Ausztriában, Szlovákiában például, mindenhol csak egy biztos kieső van, északi szomszédainknál egy osztályozós helyet is találhatunk pluszban. A klubok gazdaságilag stabilak, rendezettek a körülmények még az NB II.-ben is. Nem szerencsés hosszú távon, hogy kevés csapat van az első osztály kirakatában, hiszen a másodosztályból gyakorlatilag nem lehet játékost értékesíteni a nemzetközi piacon. Az utánpótlás-válogatottak számára sem jó, ha a fiatalok nem kapnak esélyt az élvonalban, ahol megmutathatnák magukat, hogy tudnak-e egyáltalán élni a kapott lehetőséggel. Biztos két kieső csak nagyobb létszámú pontvadászatoknál található” – összegezte az MTK sportigazgatója.

2021 novemberében, a svájci székhelyű Nemzetközi Sporttudományi Központ (CIES), 31 európai bajnokságot vizsgálva közzétette legfrissebb listáját, melyen az első osztályú bajnokságokba legtöbb labdarúgót biztosító akadémiákat, utánpótlásműhelyeket rangsorolta. A százas listára mindössze két magyar csapat fért fel, a Honvéd a 99. helyen, az MTK a 91. helyen képviseli hazánkat. A kispestiek 22 játékost, a kék-fehérek 28 labdarúgót neveltek a vizsgált bajnokságokba, zömében a magyar NB I.-be. A tanulmány megjelenésekor az MTK-ból csak Gulácsi Péter (RB Leipzig) és Bese Barnabás (Leuven) játszott külföldi első osztályban. Azóta Schäfer András is a Bundesligába került.

„Az MTK továbbra is lehetőséget ad a fiatal játékosoknak, erről az útról nem kíván letérni. Az utóbbi években megmutattuk, hogy a nemzetközi piacra és a magyar válogatott számára is tudunk nevelni játékosokat. Amikor egy fiatal labdarúgóval és a szüleivel beszélgetünk, valós példákkal tudunk szolgálni, hogyan segítünk mi megvalósítani egy játékos céljait. A külföldre igazolók, mint Schäfer, Schön, Vancsa, vagy az NB I-ben szereplők, Palincsár, Varju, Mezei, Kata, Nagy Zsombor, valamint a frissen bemutatkozó Miknyóczky és Kovács Mátyás példája mind erősíti a klubba vetett bizalmat” – zárta Polyák Balázs.