Orbán álmait szétzúzza ez a kijózanító lista az európai futballakadémiákról

2014-ben, a felcsúti Pancho Aréna átadóján a helyi akadémia alapítója, Orbán Viktor azt mondta, hogy az intézmény Európa tíz legjobb akadémiája között van. Az eredeti terv szerint az akadémiának kellett volna egy csomó jó kvalitású játékost kinevelnie, akiket meg lehet csodálni majd a helyi stadionban. Még abban az évben kijött a belga Double Pass auditja a hazai akadémiákról, ami megállapította, infrastruktúrában valóban egyedi a felcsúti műhely, de még az itthoni rangsorban is csak a kilencedik helyre futott be. Az akadémiák produktivitásáról persze éveken át lehetne vitatkozni, hiszen a magyaros észjárás kitalálta a legjobb indokot a sikertelenségre: mi elsősorban nem is futballistákat, hanem embereket nevelünk.

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) azonban most kihozott egy százas listát, ahol elsősorban a teljesítmény számít, ha már egy akadémiát azért alapítottak, hogy ott a legjobb futballnevelést kapják az oda járók. A szülők sem azért bólintottak rá a gyerekük akadémiai képzésére, hogy az NB II.-ben figyeljék, mennyire dadog náluk a labda, hanem inkább egy jó külföldi szerződés és a válogatottság ígérete miatt.

Két magyar a százban

A CIES módszertana egyszerű, megvizsgálta Európa 31 számottevő bajnokságának futballcsapatait az előző szezonban – természetesen a magyart is –, és ha egy adott játékos 15–21 éves kora között minimum három szezont lehúzott egy klubnál, azt tekintette a nevelőműhelynek. Európához 55 tagállam tartozik a futballban, az európai szövetség (UEFA) rangsorában Magyarország most a 28. helyen áll, amiben komoly szerepet játszott a Ferencváros szereplése az előző három évben.

Magyarországról két akadémia került fel ebbe a százas rangsorba, az MTK és a Honvéd.

Mindkettő elsősorban a saját piacra termelt, Gulácsi Péteren (RB Leipzig, Németország) és Bese Barnabáson (Leuven, belga) kívül nincs más európai ligában, aki MTK agárdi bázisáról került volna ki. A Honvéd a Partizan Belgrád jelenlegi játékosát, Holender Filipet tudja felmutatni mint értelmezhető légióst, aki egy svájci kitérő után visszatért szülőhazájába. Az MTK 2019-ben még fel tudott úgy állni a mérkőzéseire, hogy alig volt idegenlégiósa, és zömmel saját nevelésű játékosokra épített, a hétvégi Fradi elleni bajnokin már mindössze három magyart számoltunk meg a kezdőben.

Mindenesetre az MTK 28 és a Honvéd 22 akadémistát adott az európai futball vérkeringésébe, akik legalább eljutottak az NB I.-ig, és emiatt a CIES kimutatásába is bekerültek. A magyar rendszer sajátossága, hogy ezek az akadémiák adófizetői pénzből működnek – külföldön többnyire magántulajdonban vannak –, a kormány ugyanis 2019. novemberben határozott úgy, hogy állami feladat a 10 kiemelt akadémia támogatása. 2020-ban a legtöbb pénzt a Felcsút kapta, az 5 milliárdos keretből egymilliárdnál is több jutott egy félévre, a másik kilenc akadémia a közel 4 milliárd forinton osztozott.

Az európai 10 legjobb akadémia sorrendje egyébként úgy nézett ki, hogy:

• Ajax (81 játékos 31 bajnokságban),
• Sahtar (75),
• Sporting (70),
• Dinamo Kijev (70),
• Dinamo Zagreb (70),
• Partizan (69),
• Real Madrid (62),
• Benfica (60),
• Sparta Praha (58),
• Barcelona (57)

A rangsor érdekessége a Sahtar második helye, mert az ukrán klub ugyan jellemzően sok légióssal áll fel a Bajnokok Ligájában, de Ukrajnát, és más régiókat is képes ellátni jó minőségű futballistákkal. Elég csak a ferencvárosi Olekszandr Zubkovra gondolni, aki válogatott szintig vitte.

A 10 felsorolt akadémia közös vonása, hogy nemcsak az utánpótlás-rendszerük működik megfelelően, hanem a felnőtt klub is,

hiszen nyolcan a BL-ben szerepelnek, a Sparta az Európa Ligában, míg a szerb Partizan az idén létrehozott EKL-ben.

A CIES arra is kíváncsi volt, hogy a kitermelt játékosok milyen minőséget képviselnek. Megnézte ugyanis, milyen UEFA-koefficiensű klubokban játszanak, és nem utolsósorban mennyit, az érintettek. Ezek után alakított ki egy súlyozott sorrendet:

• Ajax (102,3),
• Sporting (91,8),
• Real Madrid (81,4),
• Dinamo Zagreb (77,9),
• Benfica (76,4),
• Barcelona (75,6),
• Sahtar (66,3),
• Partizan (65,5),
• PSG (64,1),
• Anderlecht (62,8)

Az élen annyiban változott a sorrend, hogy az Ajax mögé a második helyre a Sporting zárkózott fel, a harmadik helyen pedig a Real Madrid áll. Ezen a listán a Szoboszlai Dominiket is felnevelő Salzburg már a 13. pozíciót foglalja el, noha csak az elmúlt 10 évben álltak rá a szisztematikus játékosnevelésre. A Benficával egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, mert a portugál sztárcsapat campusa 2006-ban indult el, és eddig 500 millió euróért értékesített játékosokat. (Felcsúton ez a szám 2 millió euró, ennyit kaptak a most Freiburgban futballozó Sallai Rolandért.) A horvát Dinamo is egészen kivételes műhely, a jelenleg Svájcban futballozó Bolla Bendegúz édesapja nem véletlenül döntött úgy, hogy oda viszi a gyerekét.

A két magyar klub, az MTK a 91. helyen, a Honvéd pedig a 99. helyen szerénykedik ebben a rangsorban.

Csak azért írjuk ide a két magyar akadémia indexét, hogy legyen összehasonlítási alapunk a környező országokban működő, alig ismert, mégis elfogadhatóan dolgozó versenytársakkal. Az MTK 16,3-as, a Honvéd 12,4-es mutatóját úgy kell kontextusba helyezni, hogy a szlovák Zsolna 36,9-et ért el, a szlovén Domzale 21,2-t, a román Farul 36,4-et.

Kik látják el a topcsapatokat?

A CIES nem elégedett meg ennyivel, még egyet szűkített, és arra is rávilágított, hogy a topligák játékosai melyik intézményekből érkeznek. Az öt európai topligában (angol, német, spanyol, olasz, francia) koncentrálódnak a legjobb játékosok, és a legjobb válogatottaknál topligás bőség van. Az Ajax ebben az összevetésben a 15. helyre szorult vissza, a 81 játékosából ugyanis húszan tartoznak most topligás egyesület keretéhez, ami így is hihetetlenül magas szám.

Csak egy gondolattal érdemes visszautalni Orbán 2007-es merész álmára, aki 50 folyamatosan pályán lévő magyar topligás játékost látott maga előtt, ettől elég messze járunk jelenleg. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a Salzburg egyébként kilenc topligást tud felmutatni, elsősorban a Lipcsének adnak el játékosokat, ha már azonos a tulajdonos-főszponzoruk (Red Bull).

Az Ajax akadémiája egyébként nyitva áll a magyarok előtt is, a válogatottban idén bemutatkozó ballábas Schön Szabolcs töltött is ott két évet, most az Egyesült Államokban futballozik. A 2000-ben született generációnak ő volt a második legnagyobb ígérete Szoboszlai mellett. Schönnel együtt Horváth Milán Olivér is Amszterdamba igazolt, őt a sérülései hátráltatták, most a III. kerület csatára.

A teljes élmezőny, hogy melyik akadémiákról indultak a topligákban szereplő játékosok, így néz ki

• Real Madrid és Barcelona (42),
• Lyon (32),
• PSG és Rennes (30),
• Valencia, Arsenal, St. Etienne (mindhárom 25),
• Chelsea, Manchester United, Monaco (mindhárom 23)

A listavezető Real Madrid akadémiájának utolsó magyarja Szalai Ádám volt, aki a Mainz csatára jelenleg, és 200-nál is több német élvonalbeli meccsen szerepelt. A Barcelonánál éveket töltött tinikorában Tajti Mátyás, aki most itthon játszik, a ZTE középpályása.

A többi, elsősorban a topligára fókuszáló klubnál nem volt magyar szál, magyar játékos nem keltette fel a megfigyelők figyelmét. Érdemes viszont még kiemelni a Dárdai Pál miatt ismert Herthát, mert 17 egykori berlini nevelés játszik most a topligákban, és a német klubok közül ezzel a harmadik helyen állnak a Bayern München és a Hoffenheim mögött. A Hoffenheim példája pedig arra is rámutat, hogy nem kell mindenáron bentlakásos akadémiában gondolkodni, mert ők azt a modellt választották, hogy nem szakítják ki a családi környezetéből a gyerekeket, hanem buszokkal viszik edzeni a fiatal játékosokat.

A magyar futball az akadémiai rendszertől várta a megváltást, mindenki egyetértett abban, hogy nagyon kell, mert ez a sikeres jövő záloga. De amint a példák jelzik, nem elég építeni sok műfüves pályát egymás mellé, nem árt, ha a szakmai munka megtelik tartalommal, mert a jelenlegi rendszer még a veretesnek jóindulattal sem mondható NB I.-re sem készít fel.