Dőlnek az ajánlások az új Messinek, Ronaldónak kikiáltott játékosokról – a légiósok útja a magyar bajnokságba

2022. február 03. – 21:54

Dőlnek az ajánlások az új Messinek, Ronaldónak kikiáltott játékosokról – a légiósok útja a magyar bajnokságba
A magyar U21-es válogatott edzése Szegeden, a Németország elleni Európa-bajnoki selejtező előtt 2021. október 11-én – Fotó: Mónus Márton / DPA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A jó munkához idő kell, a rosszhoz még több, tartja a mondás. A héten elkezdődött az újabb számolatlan külföldi munkavállalót beszippantó magyar bajnokság, az MLSZ pedig elbocsátotta Fehér Csabát, az utánpótlás-válogatottak vezetőjeként dolgozó korábbi válogatott labdarúgót, a klubok vezetői meg az eredménykényszerre hivatkozva elkezdték becsomagolni a magyar fiataloknak szánt helyek kiárusítását. Az idei átigazolásokról írt cikkünk után ezúttal a szomorú jelenség egy másik aspektusát, a hazai játékosmegfigyelést vizsgáltuk meg.

Január végén jelentette be a Magyar Labdarúgó Szövetség Fehér Csaba menesztését, ami meglepetés volt, hiszen a többszörös holland és magyar bajnok, korábbi 41-szeres válogatott labdarúgó szakmai tapasztalata és tudása ritka jelenség a mai futballéletben. Távozása pillanatában még a közös megegyezéssel járó forintokról is lemondott, hogy őszintén beszélhessen olyan dolgokról, melyek szokás szerint a szőnyeg alatt végezték volna. A 46 éves volt utánpótlás-vezető többek között kiemelte, hogy nagy szükség lenne egy nemzetközi megfigyelőhálózatra, hiszen hatalmas hátrányban van országunk a tehetségek felkutatásánál a konkurens országokkal szemben, ahol már kialakították ezt a területet.

Játékosmegfigyelés, adatok és gyorsaság

A modern futball sikerességének egyik alappillére a megfelelő információk begyűjtése, az adatok sietős feldolgozása, majd a gyors döntés és az azonnali lépések. A vezetői koncepció és kritériumrendszer alapján megfogalmazódik egy igény, az analitikusokból és futballszakemberekből álló kis csoportnak (scoutoknak vagy magyarul a megfigyelőknek) pedig azonnali megoldásokkal kell kiszolgálniuk ezeket a kéréseket. A csoport tagjai elsődlegesen számítógép előtt ülve, speciális szakmai oldalak információi alapján készítenek listákat a játékosokról korosztályonként, posztokra szűkítve a közösen kialakított szempontok alapján. A megfigyelőknek aztán érdemes a tevékenységüket a pálya szélére is kiterjeszteni, hiszen rengeteg olyan dolgot figyelhetnek meg élőben, amit a különböző specifikus oldalak statisztikáiból és videóiból képtelenség kiszűrni. Ilyen lehet egy játékos testbeszéde, labda nélküli mozgása, rendkívüli helyzetekre alkalmazott reakciói vagy akár a bemelegítése, többiekhez való viszonya. A megfigyelőknek minden részletre figyelniük kell, amelyet más szakemberek nem vesznek észre.

Az online és élőben való monitorozás után a játékosmegfigyelők posztonként sorrendet alakítanak ki, jelentenek a vezetőiknek, hogy transzferigény esetén azonnal négy-öt lehetséges opcióval szolgálhassanak. A végső döntéseket a legtöbb esetben maga a sportigazgató vagy az ügyvezető hozza, a scoutok csak egy tökéletes hátteret biztosítanak a legjobb döntések meghozatalához. A gyorsaság pedig elengedhetetlen, hiszen hatalmas a versenyfutás a többi klub és a szövetségek megfigyelői között. Ki ér oda elsőként?

A megfigyelőknek az ajánlásokon túl figyelniük kell a saját állományt, a játékoskeretek fejlődését, adatait, teljesítményét. Alapvető fontosságú, hogy egy igazolás, egy gazdasági értelemben vett befektetés megtérüljön, a jövőben nyereséget termeljen. Ehhez viszont folyamatos teljesítés, fejlődés szükségeltetik, melynek az elsődleges mérőeszközei az adatok.

Amikor Fehér Csaba arról beszél 2022-ben, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetségnek létre kellene hoznia a saját megfigyelőhálózatát, akkor számos kérdés fogalmazódik meg az emberben. Azt eddig is tapasztalhatta mindenki, hogy az utánpótlás-válogatottak edzőinek képtelenség hétről hétre ott lenni minden korosztályos bajnoki mérkőzésen, jó esetben két találkozó egy-egy félidejére jut idejük. A válogatott keretek összeállítása nagyrészt még mindig a klubok ajánlásával történik. Előfordul, hogy 10-12 fiatalt is ajánlanak az akadémiák, hiszen nekik érdekük az, hogy minél több játékosuk lehessen válogatott. Ez így működött tíz, húsz vagy akár harminc évvel ezelőtt is, csak akkor nem volt még pénz és eszköz sem. Napjainkra már nem egy űrutazással felérő dolog elérni azt az állapotot, hogy minden számításba vehető fiatal vagy felnőtt játékosról, netalán a Fehér Csaba által is említett külföldön élőkről is teljes képe legyen a magyar labdarúgásnak.

Fehér Csaba 2010-ben a NAC Breda játékosaként – Fotó: John Watson / PA / Getty Images
Fehér Csaba 2010-ben a NAC Breda játékosaként – Fotó: John Watson / PA / Getty Images

Szakember pedig lenne

Ha tovább boncolgatjuk a témát, a közel egy évtizedes stabil háttér és feltételrendszer meglétét is figyelembe véve megdöbbentő az a tény, hogy még napjainkban is van olyan első osztályú klub, amelynek nincs megfigyelőhálózata, scoutja, csak aranyszemű mindenese. Az sem egy boldogító kép, hogy több helyen elkezdődött a rendszer kialakítása, viszont az alkalmazott szakemberek véleményére senki sem ad, sok esetben a transzferek továbbra is barátok, a döntéshozókhoz közel álló ügynökök ajánlásain keresztül zajlanak.

Szakemberek pedig vannak. Paunoch Péter játékosügynök, a magyarországi scoutképzés megvalósítója elmondta, hogy a neves külföldi előadókkal létrehozott, kétszintű képzési rendszerbe az indulása óta körülbelül háromszáz hallgató jelentkezett és szerzett képesítést. A klubok többsége mégsem ismerte fel ennek a fontosságát, sokszor alkalmaznak szakirányú végzettség nélküli volt labdarúgókat például. Mintha tízéves fiatalnak szeretnénk állóképességi edzést tartani úgy, hogy fogalmunk sincs, mennyi egy tízéves alappulzusa.

Abban, hogy ez a terület még ennyire gyerekcipőben jár, nagy szerepe van a futballba kontroll és elvárások nélkül érkező temérdek közvetlen és közvetett támogatásnak, hiszen nincsenek rákényszerítve a piaci szereplők a versenyfutásra, a játékosok mielőbbi felkutatására, szerződtetésére és haszonnal való továbbadására.

Salzburg, mérföldekkel a magyar futball előtt

A megoldás pedig elérhető közelségben van, az európai topfutball tökéletes példájához csak 370 kilométert kellene autózni a határtól. Dietrich Mateschitz Red Bull-tulaj 2005. április 6-i érkezésével új időszámítás kezdődött Salzburgban. Az előrelépés a felnőtt csapat eredményeiben azonnal megmutatkozott, azonban az igazi áttörést Ralf Rangnick 2012-es szerződtetésével érték el. A „Professzor” egyidejűleg lett a Leipzig és a Salzburg szakmai vezetője is, a tudományok beemelése, a koncepció tudatos kialakítása és fegyelmezett követése, a kompetenciákra és a mérhető teljesítményre helyezett fókusz, valamint a kitermelt tőkére tett hangsúly hamar eredménnyel párosult. A salzburgi siker három alappillére a következő: következetes játékstílus, kitűnő munkát végző megfigyelőhálózat és a venni olcsón, eladni drágán szemlélet.

A Salzburg legdrágább eladásai
név – életkor az eladáskor – klubváltás – ár (euróban)
Patson Daka (22 éves) – 2021-ben a Leicesterhez – 30 M
Naby Keita (21 éves) – 2016-ban a Leipzighez – 29,75 M
Enock Mwepu (23 éves) – 2021-ben a Brightonhoz – 23 M
Sadio Mané (22 éves) – 2014-ben a Southamptonhoz – 23 M
Szoboszlai Dominik (20 éves) – 2020-ban a Leipzighez – 22 M
Erling Haaland (19 éves) – 2019-ben a Dortmundhoz – 20 M

A német szakember érkezése óta az osztrák klub megközelítőleg 127 millió eurót költött játékosvásárlásokra, és 436 millió bevételt számolhatott el. A rendszer pedig úgy is működik, hogy minden évben elkelnek a legjobb labdarúgók, minden szezonban új csapatot kell építeni. Az idei szezonban, első osztrák egyesületként elérték a Bajnokok Ligája kieséses szakaszát, ahol a Bayern München ellen bizonyíthatnak a fiatalok. A 2017–18-as szezonban az Európa-liga elődöntőjéig menetelt a csapat, kiverve az esélyesebbnek gondolt Real Sociedad, a Dortmund és a Lazio csapatait is, majd pár percen múlott csak, hogy nem a Salzburg lett az Atlético Madrid ellenfele a lyoni döntőben, Pires de Fonseca az elődöntő hosszabbításának 116. percében szerezte meg a Marseille mindent eldöntő találatát.

A megfigyelőik pontoson kialakított szempontok alapján végzik tevékenységüket, több százezer játékosról rendelkeznek már adatokkal. Ausztriából bármilyen korosztályt igazolhatnak, az európa uniós tagországokból 16 éves, azon kívüli országokból 18 éves kortól. A 24 éves labdarúgó már nem tehetség, így kizárólag 23 éves korig kínálnak szerződéseket. A feladat egyszerű: a topklubok nagyobb humán erőforrással rendelkező megfigyelői előtt megtalálni és szerződtetni a toptehetségeket, majd figyelemmel kísérni a mindennapjaikat, lehetőséget adni nekik az akadémián, a tehetségesebbeknek később az osztrák másodosztály második helyén álló Liefering csapatánál és a legjobbaknak pedig az első csapatban. Ha azt nézzük, hogy a Liefering keretének átlagéletkora 18 év, keretének összértéke pedig 18 millió euró (az NB I.-ben csak a Ferencváros és a Fehérvár kerete értékesebb), akkor nagyon el lehetünk keseredve. A Red Bull Salzburg 10 év alatt mérföldeket vert a magyar labdarúgásra.

Ralf Rangnick Red Bull Leipzig-szurkolókkal fotózkodik a 2019-es lipcsei Fan Festen – Fotó: Jan Woitas / dpa-Zentralbild / AFP
Ralf Rangnick Red Bull Leipzig-szurkolókkal fotózkodik a 2019-es lipcsei Fan Festen – Fotó: Jan Woitas / dpa-Zentralbild / AFP

Ilyen az, amikor egy sportszervezetnek vannak víziói, elképzelései és egységes akarat a megvalósításra. Amikor elnök, vezetők, játékos, utánpótlásban dolgozó, elemzők és játékosmegfigyelő egy irányba tekint, és azonos, tisztán látható célokért küzd. Így vált a Red Bull Salzburg, a kiépített hazai és nemzetközi rendszerén keresztül a világ egyik legjobban működő klubjává, ahonnan világhírű játékosok és neves futballszakemberek kerülnek a piacra. A Chelsea-nél dolgozó Lőw Zsolton kívül a Dortmund, a Leipzig, a Mönchengladbach, a PSV Eindhoven és a francia Reims csapatát is korábbi salzburgi edző irányítja.

Valami itthon is elkezdődött

A Budapest Honvéd az elmúlt évek egyik legsikeresebb utánpótlás-nevelő klubja a pályán elért eredmények alapján, a játékosértékesítésekből származó bevétele meghaladta a vásárlásokra fordított összegek nagyságát, igaz, nemzetközi viszonylatban ezek elenyésző összegek.

Amikor Koppányi Gergely, a magyar scoutrendszer egyik leghíresebb szereplője 2020-ban, vezető játékosmegfigyelőként a klubhoz érkezett, még csak két-három ember foglalkozott a területtel, azonban hamar felismerte, hogy a mérhetetlen mennyiségű beérkező ajánlás és adat feldolgozásához kevés lesz a kapacitás. Az ügyvezető, Kun Gábor személyében megértő fülekre találtak elképzelései, így bővülni tudott a részleg. A Honvédnál külön működik az akadémiai megfigyelőhálózat és a felnőtt-scoutrendszer. „Az akadémiai megfigyelés szerintem teljesen más készségeket igényel, mint a felnőtt futballra vonatkozó scouting. Előbbinél elsősorban a fiatal játékosokban rejlő, hosszabb távú potenciált kell megjósolni, a profi futballistáknál pedig a képességek, az aktuális állapot és az azonnali rendszerbe illeszthetőség kérdésében kell jó találati aránnyal dönteni. Ez nálunk így el is különül egymástól. Ettől függetlenül természetesen ismerjük az utánpótláscsapatainkat és a kiugró tehetségeket” – mondta.

A Honvédnál kizárólag egy többkörös, írásbeli és szóbeli feladatokkal ellátott kiválasztási folyamat után válhat bárki csapattaggá. „Szükséges a fiatalos gondolkodás és a rugalmas életvitel, hiszen gyakorlatilag nincs szabadnapunk, ismeretlen futballista viszont annál több – folytatta Koppányi. – Rövid távon a minél jobb és azonnal használható jelölteket szeretnénk megtalálni a következő átigazolási időszakra, hosszabb távon pedig szeretnénk a számításba vehető játékosokat rendszerezni, karrierjüket követni, mélyebben megismerni a ligákat, az ottani tehetségeket és az ügynökökkel kapcsolatot tartani. Igyekszem új látásmódot integrálni a területre, így nagyobb hangsúlyt kapnak a különböző posztokra vonatkozó statisztikai adatok, adatelemzői összehasonlítások, valamint a játékosok tényleges szerepköre, profilja.

Magyarországon ez kevésbé megszokott, tapasztalataim szerint a csapatok inkább egy bizonyos posztra keresnek labdarúgót, és úgy kezdik meg a kutatást, hogy nem feltétlenül tudják körbeírni, milyen profilú legyen az optimális jelölt.

Szemléltetve: ha egy hatost, egy védekező középpályást keresnek, akkor útközben még nem biztos, hogy tisztázott, hogy egy Kanté vagy egy Matics jön ki a folyamat végén.”

Hatékonyság és rizikócsökkentés

Egy futballista szerződtetése számos akadályba ütközhet, az anyagi egyezségen túl a fizikális és egészségi állapot, a személyiségjegyek, a futó szerződés melletti átigazolási vagy kölcsönadási díjak, sőt az adatok is befolyással lehetnek a végső aláírásra. A türelmetlen szurkoló pedig a legtöbbször csak az egyik aspektusát látja a folyamatnak, ettől függetlenül Koppányi úgy látja, a keresésnél a hatékonyság és a rizikócsökkentés a kulcsszó.

„Mi soha nem egy adott posztra keresünk játékost. Egy esetleges sérülés vagy játékosértékesítés esetén prompt megoldásokkal kell szolgálnunk. Ha ekkor kezdenénk el feltérképezni a jelölteket, több hónapos csúszásban lennénk, pedig azonnal négy-öt jelölt adatlapja kellene, hogy az asztalra kerüljön. A tárgyalások során még ezután is jöhetnek kellemetlen meglepetések a játékos vagy az ügynöke részéről. Ezt szükséges megérteniük a szurkolóknak is. Tudom, hogy sokan szeretnék, ha egy nap alatt leigazolnánk a legjobb labdarúgókat, akit klub nélkülinek, tehát ingyen igazolhatónak látnak nemzetközi oldalakon, de a valóságban ez sajnos nem így működik.”

A vírushelyzet ezen a területen sem segített. A szigorúbb korlátozások idején szinte csak belföldre redukálódott a helyszíni megtekintések, feltérképezések lehetősége, így számos fontos tényező, szempont maradhatott kontroll nélkül. Az öttagú csapat azonban elsősorban nemzetközi vizeken evez, és igyekszik megtalálni azt a játékost, aki jobb kell, hogy legyen bármelyik magyar riválisánál. A jelenlegi helyzet így abszolút nem nevezhető ideálisnak. A saját merítőhálóval fogott játékosokon túl azonban számtalan egyéb csatornán is érkezhetnek futballisták a rendszerbe.

„Mondhatjuk, hogy ömlenek az ügynöki ajánlások, a legtöbb játékosnál az új Messi, Ronaldo vagy Ibrahimović címkével. Általában ezeknél a futballistáknál derül ki már a második percben, hogy elesnek a labdában” – mosolyodott el Koppányi. „A viccet félretéve, akadnak kifejezetten jó jelöltek ügynököktől is, pont ezért dolgozzuk fel az összes ajánlást. Ezek közül is felkerülhet bárki a listára, ami a mai napig már többezres nagyságrendű megfigyeltet jelent. A legjobb jelöltjeinkről, akár ajánlással érkeznek, akár mi találjuk őket, kivétel nélkül beszélgetünk a vezetőinkkel a transzferidőszakok előtt és alatt, és én úgy érzem, hogy egyre inkább figyelnek arra, kiket ajánlunk, hiszen mindenkinek világos: minden idegszállal azon vagyunk, hogy minél jobb játékosokkal tudjuk megerősíteni a csapatunkat. Dolgoztam már más klubnál is az NB I.-ben, ott a kiválasztásnál sokkal kevésbé vették figyelembe a scoutok ajánlásait.”

A Budapest Honvéd játékosai ünnepelnek, miután 2-1-re győztek a Mezőkövesd Zsóry FC ellen a labdarúgó Magyar Kupa döntőjében 2020. június 3-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A Budapest Honvéd játékosai ünnepelnek, miután 2-1-re győztek a Mezőkövesd Zsóry FC ellen a labdarúgó Magyar Kupa döntőjében 2020. június 3-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A magyar foci gazdasági színvonala jóval a szakmai felett van

Szabados Gábor sportközgazdász heti jegyzetében utalt arra, hogy azért érkezhet továbbra is sok külföldi a hazai pontvadászatba, mert egyszerűen nincs más. A magyar fiatalok nem elég jók, és mennyiségileg sem érik el azt a számot, ami megoldást jelenthetne az NB I. problémáira. Álláspontja szerint az első osztály gazdasági színvonala jóval a magyar futball szakmai színvonala előtt jár, aminek logikus következménye a légiósok magas száma.

Amennyiben igaza van a közgazdasági szakembernek, adódik a kérdés: mire kapják az akadémiák a kiemelt támogatásokat, ha a csökkentett létszámú magyar NB I.-et sem képesek ellátni alapanyaggal? A másik oldalról megközelítve, minek ennyi pénz az utánpótlásba, ha a kinevelt fiatalok helyeire külföldi munkavállalókat keresgélünk?

Koppányi Gergely is Szabados szavait támasztja alá:

„Nagyon éles a verseny a pontokért, és mindenki biztosra akar menni. Szerintem az NB I.-ben ezért bíznak inkább egy kipróbált, stabil átlagot bármikor hozó idősebb külföldiben, mint egy  18 éves magyar fiatalban, akit egy szezonon keresztül kellene építgetni.

A mi munkánk elmúlt időszakban elért sikerei is ezt mutatják. Az eddig szerzett harminc bajnoki találatunkból két nyári igazolásunk, Nenad Lukics és Nono gól és gólpassz formájában 22 találatban játszott szerepet (ez 73 százalékos hozzájárulás), így nem lehetek szomorú. Zinedine Machach Kisvárda elleni hosszabbításban szerzett győztes csodagóljánál is volt okunk a mosolygásra. Igyekszünk tehát olyan játékosokat ajánlani szerződtetésre a vezetőinknek, akik egy-két szezon múlva több pénzért eladhatók, mint amennyibe kerültek, másrészt a pályán mutatott teljesítményükkel is rászolgálnak az elismerésre. Azonban látni kell azt is, hogy a jelöltjeink nagy része értelemszerűen nem lesz Honvéd-játékos. Ilyenkor számomra az a fokmérő, hogy melyik jelöltünk milyen bajnokságba igazolt végül. Ha a magyarnál jobb bajnokságba, a Honvédnál jobb csapathoz történt a transzfer, akkor valószínűleg jól végeztük a munkánkat.”

A jó munkavégzéshez pedig most már minden feltétel adott a magyar labdarúgásban, csak elhatározás és tudatos tervezése kérdése a szakmai felzárkóztatás a gazdasági feltételek szintjére. Ha minden mozaik a helyére kerül, akkor lehet igazán előrelépésről és az elérhetetlennek gondoltak megvalósulásáról beszélni. „Az idei Football Manager játékban heccből kipróbáltam egy szezont a jelenlegi keretünkkel, és az idény végén a Honvéd bajnoki címet ünnepelhetett. Ez két dolgot jelenthetett: vagy én vagyok a legjobb edző Magyarországon, vagy kevésbé reális a játék. A kérdés akkor dőlt el véglegesen, amikor az új szezon előtt Dani Alves havi ötezer euróért aláírt a Honvédhoz, hogy kipróbálhassa magát a soron következő BL-selejtezőkben” – zárta Koppányi.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom