Néhány versenyszám ugyan már megkezdődött, de hivatalosan csak pénteken nyitják meg a február 20-ig tartó pekingi téli olimpiát, ahol az aranyérmek sorsáról nemcsak a sportolók felkészültsége, hanem a Covid is dönt. A kínai rendezésű olimpia politikai kereszttűzbe is került, több ország diplomáciai bojkottot hirdetett, és az amúgy magát zöldnek hirdető eseménnyel komoly környezetvédelmi aggályok is felmerültek.
A doppingtesztnél is fontosabb lehet a Covid-teszt
Az olimpiára kijutott sportolók többsége már ott van Pekingben, és vagy a szállását foglalta el, vagy karanténba került. Már közel 300 fertőzöttet találtak a téli olimpiai szereplői között, és az utóbbi napokban egyre magasabb az esetszám. Erre az a magyarázat, hogy a legtöbb delegáció most érkezett meg, és a reptereken máris a koronavírusosokat. Kína zéró toleranciát hirdetett a Coviddal szemben – és korábban is láthattuk, hogy több milliós városokat képesek gond nélkül lezárni. Az olimpián is nagyon szigorú protokollt alkalmaznak, a játékokon dolgozók – ide a kiszolgáló személyzettől kezdve a szervezőkön át a versenybírókig mindenki beletartozik – és a sportolói delegációk úgynevezett zárt hurokba kerülnek, ahogy belépnek Kínába.
Eleve csak olyanok utazhatnak be, akik nem fertőzöttek, vagy ha a közelmúltban fertőzöttek voltak, ahogy azt Liu Shaoangnál is láthattuk, csak öt egymás utáni napon adott negatív teszttel kapnak zöld utat. Már most lehet tudni, hogy több éremesélyes a pozitív Covid-tesztje vagy karanténja miatt ott sem lehet a versenyen. A női síugróknál például a szezont uraló Marita Kramer el sem tud indulni, a kétszeres olimpiai bajnok norvég sífutó, Simen Hegstad Krüger pedig biztosan nem tudja megvédeni a címét síatlonban szombaton, jó esetben egy későbbi számában tud elindulni. A norvégok az északi összetett esélyesétől, Jarl-Magnus Riibertől is elköszönhettek a pozitív tesztje miatt. Egy háromszoros érmes amerikai bobos, Elana Meyers Taylor a pekingi karanténban várakozik, reménykedve abban, hogy a versenye napjára kiszabadulhat. Van, aki el sem utazik inkább a játékokra, mert attól tart, hogy egyből karanténba kéne vonulnia, ahogy megérkezik. A különböző koronavírustesztek eltérő eredményeket adhatnak, ezért inkább nem kockáztatnak. Látható, hogy máris több versenyszámba belenyúlt a Covid, és minden elővigyázatosság ellenére valószínűleg az olimpia bő két hetében is kihúzhatunk még versenyzőket. Az olimpia orvosi bizottságának vezetője, Brian McCloskey mindazonáltal bizakodó, nem tartja túl soknak az esetszámot, és szerinte csak akkor kell aggódni, ha a zárt hurokban kimutathatóan kapcsolatban vannak egymással a fertőzöttek.
A zárt hurok gyakorlatilag teljes elszeparálást jelent. A sportolók csak a szállodájukban és az edzés- és versenyhelyszíneken tartózkodhatnak, ahová csak a szervezők által biztosított járműveken utazhatnak. Nincs városnézés, nincs kocsmázás. Az olimpián dolgozó helyieket, önkénteseket is elkülönítik, ők sem érintkezhetnek a külvilággal, azaz nem mehetnek haza, hogy a családjukkal találkozzanak. Minden delegációtagot naponta tesztelnek, és minden olyan dolgozót is ellenőriznek, a szakácstól a buszsofőrig, akik kapcsolatba kerülhetnek a sportolókkal. Az egyik, már-már már abszurd szabály azt is megtiltja a helyieknek, hogy segítséget nyújtsanak, ha egy sportolókat szállító jármű balesetet szenvedne. Ha valaki pozitív tesztet ad, karanténkórházba kerül, ha valakit közeli kontaktként azonosítanak, el kell szeparálnia magát.
A Covidtól való félelem az alpesi sí álompárját is próbára teszi, a norvég Aleksander Aamodt Kilde és az amerikai Mikaela Shiffrin több számban is esélyesek az aranyra, amiről nem egy fertőzés miatt akarnak lemaradni. Kapcsolatuk így most arra szorítkozik, hogy olykor együtt vacsoráznak az olimpiai faluban, de meg sem érintik egymást.
Hahó, műhó
A sípályával is számíthatnak némi küzdelemre, mert a járvány miatt korábban nem rendeztek tesztversenyeket a jancsingi síközpontban, így azt a pár edzésnapon kell „berepülni”. A Pekingtől nagyjából nyolcvan kilométerre fekvő pályával több gond is akadhat. Tavaly például előfordult, hogy a Góbi-sivatag homokját ráhordta azt a szél. Több csapat készül is arra, hogy az apró szemcsék kinyírhatják a léceiket, ezért rengeteg felszerelést hoztak. A lécválasztással egyébként inkább jégre, mint hóra kell készülni, mert igazi hóból nem sok akad Jancsiangban. A sokéves átlag két-három centi januárban és februárban, így kénytelen-kelletlen műhóval pakolták meg a pályákat. Nagyjából két hónapon át 290 készülékkel hóágyúztak, miközben 2,2 millió köbméternyi vizet használtak fel. Ennyiből 74 versenymedencét is teli lehetne tölteni.
A hóágyúzás valamennyire bevett dolog, olimpiákon is láthattuk már, de vízpazarlásnak is felfoghatjuk ezt az eljárást. Ami különösen azért aggályos, mert egy erősen vízhiányos területen történt, miközben a pekingi olimpia magát amúgy fenntarthatónak és zöldnek hirdeti. Peking az olimpiák történetének első olyan városa, ami nyári és téli olimpiát is rendez, de ahogy Szocsiról, úgy a kínai fővárosról sem asszociálunk könnyen a kemény télre és a hóra. A jeges események legtöbbjét ma már fedett csarnokokban rendezik, ahhoz nem kellenek a mínuszok, de a havas számokhoz azért nem ártatnának a megfelelő éghajlati viszonyok. A biatlon-, sífutó- és síugróversenyek helyszíne, Csangcsiakou 1500 méteres tengerszint feletti magassága miatt némileg jobb helyzetben van hó szempontjából, de ott is rengeteg műhóra van szükség.
Az alpesi sípályákat egy természetvédelmi terület közepén alakították ki, ehhez nagyjából 20 ezer fát távolítottak el. A szervezők azt mondták, ezeket a fákat átültették, és körülbelül 90 százalékuk túl is élte a procedúrát. Ez jól hangzik, de Carmen de Jong, a strasbourgi egyetem hidrológusa szerint azzal, hogy eltüntették a fákat és a felső talajréteget, megnőtt a talajpusztulás és a földcsuszamlás veszélye, és egy csomó állatfaj élettere is eltűnt.
A szervezők karbonsemleges olimpiát ígértek, ami felé történtek is lépések, az elmúlt hat évben több olyan szél- és naperőmű is épült, amelyet később is tud használni Peking, de Kína egésze azért még inkább szénfüggő. A fővárosban a hatóságok a közlekedésben és az iparban is szabályozták a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókat, hogy ne tűnjön el a a szmogban a város. Azzal, hogy külföldi nézők nem mehetnek a játékokra, az utazásból eredő karbonlábnyomot is csökkenteni tudták.
Inkább hagyd otthon a telefonod
Kínát megkérdőjelezhető környezeti lépései miatt is támadták, de az olimpiához közeledve jóval erősebb kritikákat kapott emberi jogi szempontból. Arról szó sem volt, hogy valamelyik ország távol maradna a versenyektől, de az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Litvánia és Koszovó diplomáciai bojkottot hirdetett, ami annyit tesz, hogy az ország vezető tisztségviselői nem jelennek meg a játékokon. Ezt Japán sem teszi meg, de hivatalosan ők nem jelentettek bojkottot.
A bojkottáló országok szerint elfogadhatatlan az, ahogy Kína a muszlim kisebbségével, az ujgurokkal bánik, és emiatt hiba volna bárhogyan legitimálni a kínai vezetést. Emberi jogvédő csoportok szerint az elmúlt években több mint egymillió ujgurt tartottak fogva úgynevezett átnevelő táborokban, és több százezer ujgurt börtönbüntetésre is ítéltek megalapozott vádak nélkül. Persze nemcsak ezt vetik Kína szemére, hanem azt is, ahogy Hongkongban, Tibetben erőszakosan elfojt bármilyen demokráciapárti tüntetést, és mindehhez még hozzácsapódott Peng Suaj története is. A kínai teniszező szexuális zaklatással vádolta meg az egyik magas rangú kommunista vezetőt, majd hirtelen eltűnt a nyilvánosság elől, és hetekig nem adott életjelet magáról. Később előkerült, a vádakat visszavonta, most Thomas Bach NOB-elnökkel is találkozik, de az továbbra is kérdéses, hogy mennyire mozog és nyilatkozik szabadon.
Arra egyébként Jang Su, a pekingi szervezőbizottság igazgatóhelyettese is felhívta a hazai és külföldi sportolók figyelmét, hogy nem marad megtorlatlanul, ha valaki az olimpia szellemiségével nem összeegyeztethető politikai megnyilvánulásokat tesz a játékok alatt. A diplomáciai adok-kapok az olimpia elstartolásával még erőtlenebbé válik, de Kína azért korábban megüzente, hogy a bojkottáló országok megfizetnek majd mindenért. (Az olimpiai és a diplomáciai feszültségek kapcsolatáról ebben a cikkünkben bővebben is írtunk.)
A „Nagy Testvér figyel téged” eshetőségétől így is sokan tartanak, az FBI kiberbiztonsági indokokra hivatkozva azt javasolta az amerikai sportolóknak, hogy ne vigyék magukkal privát telefonjaikat vagy más mobileszközeiket, inkább használjanak átmeneti készülékeket erre a pár hétre. A már említett zárt hurok része egy telefonra letölthető applikáció is, amellyel ellenőrizhető a sportolók mozgása és az egészségügyi állapotukról is tartalmaz adatokat, de az óvatosabbak szerint ez biztonsági rést is jelenthet.
Már a kettesbobot is lefelezték
Hogy kik lehetnek majd a nagy sztárok ezen az olimpián, azt a cikkünk elején taglaltak miatt is nehéz megmondani, de az biztos, hogy olyat is látni fogunk, amit eddig még nem. Pekingben 109 számban osztanak aranyat, ezek közül hét teljesen új versenyszám lesz. A NOB egyik fontos törekvése a nemek közötti egyenlőség biztosítása a programban, ezt pedig jól reprezentálják a vegyes versenyek. Így került be például a rövidpályás gyorskorcsolyába a mix váltó (férfiak és nők egy csapatban), de síugrásban, snowboard-krosszban és síakrobatika-ugrásban (aerials) is először nyerhetnek érmet vegyes csapatok. Szintén új számként került be a síakrobatika big-air versenyszáma (egy ugrató után kell minél trükkösebb ugrásokat bemutatni), és a csak nők számára rendezett egyesbob.
