A FIFA-elnök szerint a kétévenkénti vb megoldást jelentene a menekültválságra

A kétévenkénti világbajnokság tervét ellenző európaiak viselkedését kritizálta Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke, aki szerdán Strasbourgban, az Európai Bizottság szerdai ülésén mondott beszédet. Infantino arról beszélt, hogy úgy látják, a futball abba az irányba fejlődik, ahol „néhányaknak mindenük megvan, másoknak pedig semmijük sincs”.

„Európában a világbajnokságot hetente kétszer megrendezik, hiszen a világ legjobb játékosai mind Európában játszanak” – jelentette ki Infantino, hangsúlyozva, hogy a kontinensen belül is nagy az egyenlőtlenség, ugyanis a maroknyi csúcsbajnokság vonultatja fel a legnagyobb sztárokat, a klubok jelentős része pedig nem szerepel a kontinentális versenysorozatokban.

A kétévenkénti világbajnokság ötlete Infantino forradalmi terve, az erről szóló tanulmány elkészítéséhez tavaly májusban a FIFA 211 tagjából 166 támogatását sikerült megnyernie, többeknek viszont éles ellenkezés volt a reakciójuk. Bírálta a tervet az európai (UEFA) és a dél-amerikai (CONMEBOL) szövetség is, továbbá az ezekben a térségekben lévő klubok, játékosok és szurkolói csoportosulások. A magyar szövetség jelezte, hogy az UEFA-t támogatja a vb-rendezéssel kapcsolatban. Az ügyben már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is hangot adott aggodalmának.

Infantino most kiemelte, „az egész világot be kell vonnunk”, és külön szót ejtett Afrikáról, méghozzá meglehetősen szokatlan kontextusban. Infantino ugyanis a menekültválság megoldását is látja a kétévenkénti világbajnokságban:

„Meg kell találnunk a módját, hogy bevonjuk az egész világot, hogy reményt adjunk az afrikaiaknak, hogy ne kelljen átkelniük a Földközi-tengeren, hogy talán egy jobb életet találjanak, de valószínűbb, hogy a tengerben haljanak meg.”

Az idei vb-t Katarban rendezik novemberben és decemberben, Infantino pedig arról is beszélt, hogy az alapvető emberi jogok miatt többször támadott ázsiai országban sem könnyű egyik napról a másikra változtatni. „Európában az ilyesmihez több évszázadra volt szükség. Persze sok mindent kell tenni, az erre irányuló nyomást pedig fenn kell tartanunk, de vegyük észre, hogy bizonyos változtatások már megtörténtek” – fogalmazott az MTI szerint.