Djoković kiutasítása a világ legjobb teniszezőjének és Ausztráliának is a szégyene
2022. január 18. – 11:01
Novak Djoković szűk két hetet töltött Ausztráliában, hogy részt vehessen az év első nagy tornáján, az Australian Openen, de a koronavírus elleni oltással nem rendelkező teniszjátékos úgy távozott, hogy egyetlen labdamenetet sem játszott. A folytatásos bohózatban nemcsak ő, de nagyjából az ügy minden szereplője hülyét csinált magából, Djoković családjától kezdve ausztrál politikusokig és állami szervekig. Röviden megpróbáljuk összefoglalni, hogy a rekordra, 21. Grand Slam-győzelmére törő teniszező hogyan lavírozta bele önmagát méltatlan helyzetbe.
Az Australian Open szervezői még novemberben közölték, hogy csak azok indulhatnak el a tornájukon, akik a megfelelő vakcinákból két oltással rendelkeznek, majd pár héttel később már azt hirdették ki, hogy orvosi mentességgel is lehetséges játszani. A korábban oltásellenes hangot is megütő Djoković az utóbbira alapozva próbált meg bejutni Ausztráliába, korábbi fertőzésére hivatkozva kért és kapott külön engedélyt, de elszámította magát. Az ausztrál szövetségi kormány (az ország az Egyesült Államokhoz hasonlóan több államból áll, amelyeknek saját kormányzatuk van) határőrsége nem engedte belépni a teniszezőt az országba, arra hivatkozva, hogy nem sikerült bizonyítania orvosi mentességének megalapozottságát, és a vízumával is problémák voltak. A szövetségi kormány ráadásul azt hangoztatta, hogy csak a két oltást fogadja el a belépéshez, anélkül kéthetes karantént kell letölteni. Míg az ügyét elbírálták, Djokovićnak egy menekültszállón kellett várakoznia. Ő korábban azzal érvelt, hogy teljesítette a Tennis Australia és Victoria állam – itt található a verseny házigazdája, Melbourne – előírásait.
A teniszező jogászai később bíróságon mutattak be olyan dokumentumokat, amelyek szerint Djoković december 16-án pozitív koronavírustesztet adott, és emiatt jár neki a mentesség.
A szerb játékos viszont a tesztje utáni napokban egyáltalán nem úgy viselkedett, mint aki fertőzött lenne. Nem vonult karanténba, és két rendezvényen is megjelent, amelyeken ráadásul maszkot sem viselt.
A következő hibát ott követte el a játékos és csapata, hogy nem megfelelő vízumigényt nyújtottak be. A dokumentumukban nem jelezték, hogy Djoković az ausztrál útja előtt még Szerbia és Spanyolország között is utazott a megelőző két hétben. A játékos utólag mindkét hibájáért elnézést kért, azt állította, hogy amikor közösségbe ment, még nem tudta, hogy covidos, a teszt eredményéről csak 17-én értesült – igaz, 18-án így is adott a L'Equipe-nek egy interjút. A vízumigénylési hibát is elismerte, annál egyik stábtagjára hivatkozott.
A német Spiegel arról írt, hogy Djoković koronavírustesztjét meghamisíthatták, és így szerezte meg a mentességet. Ha nem így történt, akkor is cinikus a játékos hozzáállása, hiszen a saját médiafelületein is megjelentek azok a fotók, amelyek nyilvános szerepléseiről szóltak, senkinek nem esik nehezére összerakni az idővonalat.
Egy bírósági meghallgatás után Djoković elhagyhatta a menekültszállót, edzésen is részt vehetett, és úgy tűnt, hogy el is indulhat majd az AusOpenen. Igaz, a bírósági döntés után Alex Hawke bevándorlásügyi miniszter jelezte, hogy fenntartja a jogot a teniszező kiutasítására. Hawke nem a levegőbe beszélt, másodjára is érvénytelenítette a szerb vízumát, akinek a fellebbezése is elbukott, és végül január 16-án felült egy Dubajba tartó járatra, ahonnan Belgrádba repült.
A bevándorlásügyi miniszter azt mondta, őt nem is igazán érdekelte, hogy milyen orvosi igazolással rendelkezik Djoković, elhiszi neki, hogy valójában koronavírus-fertőzött volt, részben az alapján utasította ki, hogy rosszul töltötte ki a vízumkérő lapját. Ezen talán túl is lehetett volna lépni diplomáciai tárgyalással, de Hawke igazi érve az volt a vízum törlése mellett,
hogy Djoković jelenléte egészségügyi kockázatot jelenthet az ausztrál közösségre, mert elősegíti az oltásellenes hangulatot. A migrációs törvény vonatkozó passzusára hivatkozva, egészségügyi és rendészeti okokból, közérdekből vonta vissza a teniszező vízumát.
A torna szervezői pár napja még bíztak abban, hogy Djoković elindulhat, hiszen első kiemeltként tették a tabellára, de most az is kérdés, hogy a következő években egyáltalán visszatérhet-e a teniszező Ausztráliába. A hivatalos szabályok szerint akitől megvonják a vízumot, újabb három évig nem léphet be az országba. Az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison szerint Djokovićnak előbb is lesz lehetősége a visszatérésre, mert vannak olyan körülmények, amikor valaki esetében feloldják a vízumtilalmat.
Ausztrália, a bevehetetlen erőd
Hogy az egész Djoković-botrányt jobban megérthessük, kicsit bele kell ásnunk magunkat az ausztrál lelkivilágba és politikába. A koronavírus-járvány kezdetén, 2020 márciusában Morrison miniszterelnök kijelentette, hogy a vírus Ausztrália szuverenitását veszélyezteti, ezért amennyire lehetett, elzárkóztak a külvilágtól. A mindentől messze lévő Ausztrália identitását korábban is meghatározta különállóságuk, sosem volt egyszerű például ausztrál állampolgárrá válni, egy sor kereskedelmi, utazási korlátozást tartottak fenn, és az ázsiai bevándorlást is próbálják erős kontroll alatt tartani. Minderre még rápakolt a koronavírus. Külföldieket nem engedtek be, és a külföldről hazatérni szándékozókat is sokáig várakoztatták, hosszú karanténidőszakot kellett letölteni a belépés előtt. Az országot sem lehetett csak úgy elhagyni, külön engedélyekért kellett folyamodni, amelyeket gyakran meg is tagadtak.
Több ausztrál államban nagyon szigorú és hosszú ideig tartó korlátozásokat is bevezettek, amelyet egyre nehezebben viseltek a helyiek. Volt, hogy még testmozgás céljából vagy vásárlás miatt sem lehetett elhagyni az otthonokat, több államminiszter még a hadsereg bevetését is kérte a zárlathoz. Mindezt bonyolította, hogy az egyes államokban eltérő szabályok voltak érvényben, és egy sor járványügyi kérdésben az államok vezetése és a központi kormányzat között is vita volt.
Bár az ausztrálok is lázadoztak a korlátozások miatt, a nagy többség szó nélkül betartotta azokat. Sajátjukká tették a polgárok és a nagyobb pártok azt a narratívát, hogy Ausztrália menedék, távol a világ problémás felétől. Ebbe a közegbe érkezett meg aztán az oltásokkal kapcsolatban minimum szkeptikus Djoković. Rengetegen érezték azt, hogy itt egy híres és gazdag ember, akinek mindent lehet, és a karantén miatt felgyülemlett frusztráció a teniszezőn csapódott le.
Ezt az elégedetlenséget pedig jól meg lehetett lovagolni a politikai térben is. Djoković megleckéztetésével – a hosszan elnyúló ügye inkább ennek látszik, mintsem profi problémakezelésnek – pedig a saját választóiknak játszhattak ausztrál politikusok. Morrison is gyorsan ráérzett erre: először Victoria államra próbálta tolni a teniszező beengedését, de hamar arra jutott, hogy a szövetségi állam felelőssége az, hogy ki léphet be Ausztráliába, és azt is belengette, hogy Djoković az első géppel mehet haza, ha nincs kellően alátámasztva az orvosi engedélye.
Nem ez történt, és ahelyett, hogy a teniszezőt egyből kiutasították volna, mindenki számára méltatlan jogi birkózás kezdődött. Morrisonnak ez kapóra is jöhetett, mert elterelhette magáról a figyelmet. A miniszterelnököt az utóbbi hetekben sokat támadták azért, mert elutasította az állami szintű gyorstesztelést, és ezzel kritikusai szerint az omikron terjedésének is nehezebb gátat vetni az országban. Ausztrál publicisták azt is kifogásolják, hogy Hawke kemény kézzel bánt a világelső teniszezővel, de a kormány már korántsem ilyen arrogáns a helyi oltásellenes hangadókkal. Mindez arra utal, hogy a Morrison-adminisztrációnak a közegészségügyi kérdéseknél fontosabb szempont az erős határokkal rendelkező, bevehetetlen Ausztrália képe.
Djokovićot a családja és a szerb politika áldozatként igyekszik bemutatni. A játékos apja szerint az elnyomó nyugati világ támadott a fiára, akit Jézushoz és a rabszolgalázadást vezető Spartacushoz is hasonlított. A szerb elnök Aleksandar Vučić is beszállt az üzengetésbe, szerinte Ausztráliában nemcsak lelkileg, de fizikailag is megkínozták a játékost, és boszorkányüldözés zajlott a világ szeme láttára. Vučić többször is beszélt Djokovićcsal, és azzal biztatta, hogy az egész ország mögötte áll. Az elnök azt mondta, a játékos kiutasítása politikai döntés volt, és az ausztrál hatóságok magukat is megalázták azzal, ahogy a Djoković-ügyet kezelték.
„Ha meg akarták tiltani Novak Djokovićnak, hogy tizedszer is megnyerje a trófeát, miért nem küldték vissza azonnal, miért nem mondták meg neki, hogy lehetetlen vízumot szerezni? – kérdezte Vučić a klipben. Miért zaklatják őt, miért bánnak rosszul vele, a családjával és egy szabad és büszke nemzettel. Mindez azért szükséges, hogy megnyerjék a választásokat, és a közönségük kedvében járjanak?” – üzent egy Instagramra feltöltött videóval Vučić az ausztrál miniszterelnöknek.
Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke viszont nem állt be a teniszező mögé, arról beszélt, hogy Djoković homályban hagyta, tudott-e már a teszteredményéről, amikor Belgrádban fiatal teniszezőkkel fotózkodott, de ha tudatosan megsértette a szerbiai izolációs szabályokat, akkor azért felelnie kell.
Oltás nélkül sokat bukhat
Ha Djoković nem oltatja be magát, a szezon hátralévő része is rázós vagy akár versenymentes lesz számára. A márciusi amerikai tornákra, Indian Wellsbe és Miamiba nem utazhat el oltás nélkül, és vasárnap a francia sportminiszter is bejelentette, hogy a Roland Garroson csak vakcinázott sportolók vehetnek részt. Bár Djokovićot sok oltásellenes az idoljává tette, a játékos erre nem igazán próbált rájátszani, az elmúlt napokban nem is nagyon nyilatkozott. Így is elég sokat veszíthet, hiszen egyik szponzora, a Lacoste már jelezte, hogy le szeretne vele ülni tárgyalni, és ez nem sok jót vetít előre. A szerb sztár eddig is megosztó személyiség volt, és a megítélésén csak rontott a zavaros oltásügy. A Lacoste-ot több szponzor is követheti, így az sem elképzelhetetlen, hogy pénzdíjakról és támogatásokról is le kell majd mondania, amely az ő szintjén nem kis összeget jelent.
Korábban azt írtuk, hogy Djoković Ausztráliába jóhiszeműen érkezett abból a szempontból, hogy teljesítette azokat a követelményeket, amelyeket a tornaszervező és Victoria állam írt elő neki, de hézagok így is maradtak a történetben. A szerb játékos csak december legvégén kapta meg az orvosi mentességet, mert két héttel korábban covidos volt a papírjai szerint. Az AusOpenre a fertőzöttsége nyitotta meg a kaput, de jó kérdés, hogy mit lépett volna, ha nincs pozitív tesztje. Más egészségügyi indokkal próbálkozott volna, vagy meg sem kísérel eljutni a tornára? Abban a legtöbben egyetértenek, hogy a tenisz, Ausztrália és Djoković is jobban járt volna, ha meg sem próbál elindulni az év első Grand Slam-tornáján.
