Hiába rúgta el előbb a labdát, jogos volt az ukrán csatár térdébe talpaló svéd kiállítása

Az idei Európa-bajnokság nemcsak az öngólok és a kihagyott büntetők számában múlja felül a korábbi Eb-t, hanem a kiállítások számában is. Az eddig lejátszott 44 mérkőzésen öt piros lapot osztottak ki, míg a 2016-os Eb-n összesen három kiállítás volt.

Az öt piros lap közül talán a svéd Marcus Danielsoné a legvitatottabb, még úgy is, hogy látványra ez volt a legdurvább. Az ukránok elleni Eb-nyolcaddöntő hosszabbításában, a 98. percben előbb a labdát rúgta el az ukrán csatár, Artem Beszedin elől, utána azonban talppal beleszállt az ukrán térdébe. Szándékosságról szó sem volt, de így is sérülést okozott, Beszedint az eset után le kellett cserélni.

Az olasz játékvezető, Daniele Orsato először sárga lapot adott a svéd védőnek, ám többszöri visszanézés után módosította a döntését, és azonnal kiállította Danielsont. A tíz játékosra fogyatkozott svédek majdnem kihúzták a hosszabbítást, de a 121. percben Artem Dovbik gólt szerzett, így az ukránok nyertek 2-1-re, és bejutottak a negyeddöntőbe. (A videóval óvatosan, aki nem szereti nézni a súlyos sérüléseket, az inkább ne indítsa el.)

A Telex szakértője, Hrutka János szerint a játékvezető jó döntést hozott a VAR segítségével. Szerinte sokan azért gondolhatják vitatottnak a kiállítást, mivel Danielson előbb a labdát rúgta el, és csak utána találkozott Beszedin térdével, de véleménye szerint ennek nincs jelentősége ennél a szituációnál. Hrutka szerint ez a jelenet azokhoz az esetekhez hasonlított, mint amikor egy védő becsúszik a tizenhatoson belül, és a labdát és a támadó lábát is eltalálja, amiért aztán büntető jár.

A volt első osztályú játékvezető (és politikai elemzőként, az IDEA Intézet kutatási igazgatójaként is ismert) Böcskei Balázs szerint is kiállítást ért Danielson mozdulata. Böcskei a Telexnek elmondta, hogy különbséget kell tenni az erőszakos cselekedet és a súlyos szabálytalanság miatti kiállítások között. Ezekkel az esetekkel a szabálykönyv 12. pontja foglalkozik. Eszerint:

• az erőszakos cselekedet azt jelenti, hogy egy játékos a labda megjátszásának szándéka nélkül alkalmaz túlzott erőbevetést vagy brutalitást az ellenfél játékosával vagy extrém esetben a saját csapattársával, edzővel, nézővel stb. szemben;
• míg a súlyos szabálytalanság esetén a játékos a labda megszerzése céljából „ellenfelét szemből, oldalról vagy hátulról, egyik vagy mindkét lábát használva túlzott erővel támadja és veszélyezteti ellenfele testi épségét” – írja a szabálykönyv.

Böcskei szerint Danielson talpalása ez utóbbi kategóriába tartozik, és a 2020-as BL-döntőt vezető Orsato jól tette, hogy felülbírálta az első döntését. Úgy gondolja, ez az eset is be fog majd kerülni az UEFA példatárába mint egyértelmű és azonnali kiállítás, és a jövőben a játékvezetők képzésénél is használni fogják a jelenetet.

A meccs után egyébként a svédek edzője, Janne Andersson is hajlott arra, hogy jogos volt a kiállítás. „A kollégáim a lelátón azt mondták, hogy piros lap volt. Nagyon tapasztalt bíró vezette a meccset. Még nem láttam az esetet, de szerintem valószínűleg igaza van” – mondta.