Az UEFA-ra mutogatnak, miért nem oltatta be az Eb teljes mezőnyét

Bár Európában egyre kevesebb koronavírus-fertőzöttet regisztrálnak, és még elég sok korlátozás érvényben van, a futball-Eb legnagyobb kiszámíthatatlansági faktorát még mindig a Covid jelenti. Az Eb-rajt előtt több csapatban is találtak fertőzöttet (a svédeknél és spanyoloknál 2-2, a skótoknál és a portugáloknál egy esetet jelentettek, az oroszoknál pedig a napokkal az Eb rajtja előtt kellett lecserélni egy játékost a keretben), és nem kizárt, hogy a torna ideje alatt még kapunk hasonló híreket.

A fertőzöttség a legjobb játékosokat is partvonalon kívülre teheti, és ezen meccsek mehetnek el. Sokak számára meglepő lehet, hogy vannak olyan futballisták, akik még csak most kaptak oltást, például a spanyol szövetségi kapitány, Luis Enrique a vakcinák teljesítményromboló hatása miatt aggódott néhány napja.

A dán Christian Eriksen ijesztő összeesése után pedig találgatások kezdődtek, hogy a futballista biztosan a koronavírus szövődménye miatt lett rosszul, vagy éppen egy oltási mellékhatás miatt lettek szívproblémái. Az ő esetében ezt a kérdést le is lehetett zárni, mert a dán futballista korábban nem kapott vakcinát, és még fertőzött sem volt. Mindezzel együtt joggal merülhet fel a kérdés, hogy Eb-n részt vevő futballisták vajon miért nincsenek beoltva, miközben a stadionokba kimenő szurkolóktól elvárják a védettségi igazolást.

Bár minden jel arra mutat, hogy azok, akik oltást kapnak, nemcsak a súlyos lefolyású betegséget kerülhetik el, hanem kevésbé fertőzőképesekké is válnak, erre nem építhet teljes biztonsággal egyik rendezvényszervező sem. Ahogy az elmúlt egy év sok sportversenyén, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is a sportolók, az őket közvetlenül körülvevő segítők és szervezők rendszeres tesztelésével és buborékban tartásával próbálja meg kordában tartani a vírust.

Miért nem szerzett vakcinát az UEFA?

Az egy évvel elhalasztott Eb megrendezhetősége sokáig kétséges volt, de arra azért elég erős szándék mutatkozott, hogy ha zárt kapuk mögött is, de idén mindenképpen megtartják. Nem véletlenül álltak ki többen amellett hónapokkal ezelőtt, például az angol válogatott szakvezetője, Gareth Southgate, hogy a futballistákat vegyék előre az oltási sorrendben. Az is felmerült, hogy akár az UEFA is segíthetne a vakcinák ilyen jellegű elosztásában, de a Daily Mail márciusi értesülés szerint az európai szövetségnek nem volt ilyen terve, a tagjaira bízta, hogyan oldják meg ezt a kérdést.

„Nem értem, hogy az UEFA miért nem írta elő a beoltottságot az Európa-bajnokságra, ahogy például az megtették az olimpia esetében is” – méltatlankodott Enrico Castellacci, az olasz válogatott korábbi orvosa. Annyit azért elismert, hogy mivel összességében elég jó a csapatok átoltottsága, a nem beoltott ellenfelek számára is kevésbé kockázatos helyzet. Egyébként ő is számít még további pozitív esetekre.

„Az UEFA az 2020-es részt vevő csapatok játékosai számára nem írt elő oltási kötelezettséget vagy követelményt. Minden részt vevő szövetség maga dönthetett erről a játékosaival és küldöttségével kapcsolatban” – írta a Telex kérdésére az UEFA. Arra azonban nem válaszoltak, hogy az Eb-csapatokon belül milyen az átoltottság aránya.

Az európai szövetség még azt közölte, hogy ötlet szintjén felmerült, hogy minden csapatnak felajánlanak oltást, de alapos elemzés után végül ettől szervezési nehézségek és etikai szempontok miatt is elálltak. Azt írták, hogy a kiemelt csoportok oltása élvez elsőbbséget, mivel még egyik rendező országban sem áll rendelkezésre a teljes lakosság számára elegendő vakcinamennyiség.

Nem akart mindenki tolakodni az oltási sorban

Magyarországon elég egyértelmű volt a helyzet, már január végén bejelentették, hogy a következő téli és nyári olimpiára készülő sportolóink, valamint a futballválogatott tagjai soron kívül felvehetik az oltást. (Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.) Akkor még szükség is lehetett a kivételezésre, de az azóta kialakult vakcinabőség miatt enélkül is beoltathatták volna magukat a futballistáink az Eb rajtjáig.

Az nem magától értetődő minden országban, hogy a sportolók előnyt élveznek az oltási sorrendben, így ki kell várni az idejüket. A már említett spanyoloknál is ez (volt) a helyzet. A népesség nagyjából 25 százaléka kapta meg mindkét oltását, és az oltási terv még nem is tart a 40 év alatti korosztálynál, ahová a futballisták is tartoznak. Igaz, az olimpikonokat már május 17-től oltották. A futballistákat eredetileg a csapat kihirdetése után, június 1-jén oltották volna a hazai szövetség közbenjárásra, de ez egészen múlt péntekig csúszott, amikor a hadsereg egyik kórházában kaptak oltást a játékosok. Ezért aggódott Enrique kapitány is a mellékhatások miatt. Az persze már más kérdés, hogy mire kialakul a játékosok védettsége, ez nagyjából két hét, már ki is eshet a csapat. Azok a futballisták, aki már átestek a fertőzésen, a Pfizer–BioNTech vakcináját kapták meg, míg a többiek a Janssen oltóanyagát vették föl, utóbbiból nincs is szükség ismétlőoltásra.

A dánoknál sincs minden játékos beoltva, leginkább csak azok, akik külföldi klubjukban játszva kaptak vakcinát. A dán futballisták is kijelentették, hogy nem akarnak előrébb kerülni az életkor és veszélyeztetettség alapján felállított oltási sorban. A szövetségi kapitány, Kasper Hjulmand viszont még pár nappal a rajt előtt is kritizálta az UEFA-t, amiért az a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól eltérően nem segített a vakcinabeszerzésben. Hjulmand úgy véli, hogy ha a legjobbakat akarják látni a meccseken, akkor a védettségről is gondoskodni kellett volna. A torna végső fázisában pedig fontos versenyelemmé válhat az, hogy ki tudja elkerülni a fertőzést.

A nyitómeccset rendező olaszoknál nem volt ilyen gond, május elején jelentették be, hogy a válogatott futballistákat előreveszik az oltási sorban, akkor 12 játékost egyből beoltottak, és jelezték: amint Roberto Mancini megnevezi a többi válogatottat, azok is megkapják a vakcinát. Az olaszok első ellenfelénél, a török csapatnál is magas lehet az átoltottság, már május végén arról számoltak be, hogy 11 játékos megkapta a második adag vakcináját is.

A torna egyik esélyesének számító Belgium válogatottjában sokan felvették az oltást, de a HLN cikke szerint több kulcsjátékos, mint Toby Alderweireld, Timothy Castagne, Thibaut Courtois vagy Thomas Vermaelen nem kért az oltásból. A csapat vakcinázásért felelős Dirk Ramaekers szerint viszont mindösszesen egy-két olyan futballistájuk van, aki nem védett és nem oltatta be magát.

A magyarok csoportjában elég jó az átoltottság, még ha a teljes védettségről nem is lehet beszélni. A portugál szövetség néhány napja arról adott ki közleményt, miután a spanyolokkal játszottak, hogy még a megfelelő időben oltották be a csapatot, de a fertőzésen hat hónapon belül átesett futballisták nem kaptak vakcinát – a hétvégén João Cancelo tesztje pozitív is lett. A francia válogatott tagjainak maguknak kellett gondoskodniuk az oltakozásról, Didier Deschamps szövetség kapitány május végén erről beszélt, hogy a szövetségük nem szervezett külön oltásokat a futballistáknak, Kylian Mbappé például posztolt a sajátjáról. A játékosokkal foglalkozó stáb viszont megkapta a vakcinát.

A német válogatottban a játékosok többsége egy oltást vett fel, a már fertőzöttek kimaradtak a szórásból, és egyelőre nem is tervezik, hogy felvegyék a másodikat. A csapatorvos Tim Meyer szerint ilyen magas szintű teljesítménynél figyelembe kell venni a mellékhatásokat, ezért ő sem javasolta a második adagot. Úgy véli, az a védettség is számottevő, amit az első adag biztosít. Meyert a német sajtóban oltásellenességgel is megvádolták, hiába próbált hangsúlyozta, hogy nagyon is támogatja a lakosság vakcinázását.

Mi lesz, ha mégis sorra koronavírusosak lennének a játékosok?

Az UEFA persze arra is felkészült, ha esetleg sok játékos válna fertőzötté. Eleve 26 játékost lehetett nevezni a korábban megszokott 23 helyett, ha kiesőket kellene pótolni, de más szabályokat is hozott, ha beütne a krach.

A fertőzött játékosoknak karanténba kell vonulniuk, de egy csapat egészen addig kiállhat, amíg 13 negatív tesztel bíró játékost (köztük legalább egy kapust) fel tud mutatni. Ha nincs meg ez a 13 futballista, akkor az UEFA 48 órával elhalaszthatja a mérkőzést, és akár egy másik országba is áthelyezheti. Ha erre már nincs mód, az UEFA etikai és fegyelmi bizottsága dönt a mérkőzés kimeneteléről. Megtehetik, hogy a mérkőzés elmaradásáért felelőssé tett csapatot hozzák ki vesztesnek 0-3-as eredménnyel, vagy sorsolás útján döntik el az eredményt, ami 0-1, 0-0 vagy 1-0 lehet.