Szexista felhangokat tüntethet el a női tornászok kezeslábasa

2021. május 03. – 22:42

frissítve

Szexista felhangokat tüntethet el a női tornászok kezeslábasa
Elisabeth Seitz versenyez a torna-Európa-bajnokság döntőjében Svájcban, 2021. április 23-án – Fotó: Eurasia Sport Images / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A múlt héten rendezett torna-Európa-bajnokságon a német Sarah Voss olyan dresszben lépett pódiumra, amely mindkét lábát is teljesen befedte. A tradicionális dressz esetenként túl sokat mutat, ami a teljesítmény kárára is mehet. A német tornásznak már követői is akadtak, és azt reméli, hogy idővel általánossá válik a teljes testet fedő viselet. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a női tornát övező szexizmus csökkenthető-e az egyrészes mezzel.

A tornasportban a női dresszek alapformája vagy száz éve változatlan, de azért jelentős változáson ment keresztül. Míg az 1930-as, 1940-es években viszonylag bő szabásúak voltak, és az alsó rész egy miniszoknyához vagy sorthoz hasonlított, addig mára a modern anyagoknak és optikai illúziók megteremtésének köszönhetőn már testre feszülős, a láb és fenékrészen rendesen felvágott dresszeket használnak.

A mezek változását a tornasport fejlődése is generálta, eleinte inkább egy művészi tánchoz hasonlított a női torna, de ahogy jöttek az akrobatikus, egyre nagyobb mozgástartományt igénylő mozdulatok, és egyre izmosabbak lettek a tornászok, ahhoz idomulniuk kellett a ruházatuknak is. A csillogó, strasszos, flitteres dresszek persze a torna vonzerejét és nézettségét is növelték, de nem mindenki érzi jól magát a fürdőruhaszerű mezben.

Érdekes, hogy míg a nők alapvetően rövid ruhákban tornáznak, addig a férfiak hat tornaszerből négyben hosszú nadrágot viselnek. Christine Frauenknecht svájci versenybíró szerint azért nem változott igazán a nők dressze, mert mindenki úgy érezte, az az elegáns.

Mindezzel együtt a női torna valahol szexistává vált, a hagyományos viselet miatt nem feltétlenül a versenyzők teljesítménye és képességei, hanem a testük került a figyelem középpontjába.

Arra eddig is volt lehetőség, hogy a női tornászok jobban elfedjék a testüket, de jobbára csak vallási okokból választották a modern anyagoknak köszönhetően azért testre feszülő kezeslábast, főleg muszlim tornászok viselték.

Erre egyébként 2013 óta ad lehetőséget a torna szabálykönyve, amelyben csípőtől bokáig tartó, elegáns kivitelű hosszú szárat írnak elő. Nem muszlim sportolóként először az azerbajdzsáni Marina Nyekraszova viselt egyberuhát, a 2019-es, hazájában rendezett világkupán lépett így pódiumra. Hogy követői legyenek, a 2021-es bázeli Európa-bajnokságig kellett várni.

Sarah Voss most egy szuperhősjelmezt idéző dresszben rámutatott arra, hogy bárki viselhet ilyet, ha abban jobban érzi magát.

„Ha spárgázol vagy ugrasz, olykor nem fed el mindent a tornadressz, néha el is csúszik, és ezért találtunk ki egy új típusú dresszt, hogy mindenki biztonságban érezze magát a versenyeken és az edzéseken. Minden egyes alkalommal, amikor kényelmetlenül érzed magad, az elvonja a figyelmedet a teljesítményedről. Úgy gondolom, hogy ez a dressz biztonságérzetet ad, nem arról gondolkodsz, hogy vajon mit látnak vagy nem látnak az emberek, és megkönnyebbülsz, ha így versenyzel” – beszélt Sarah Voss a BBC-nek arról, hogy milyen előnyei vannak a lábat is elfedő meznek, míg a német közszolgálati adónak, a ZDF-nek korábban más szempontokat is említett.

„Mi már túl vagyunk a serdülőkoron, már nincs gyerekszerű testünk. Nőies vonalaink vannak, menstruációs ciklusunk van, és ezek nem igazán azok a faktorok, amelyekkel együtt könnyen tornázol a szűk dresszben.”

Azt is mondta, sok lány hagyta már abba a tornát, mert a hagyományos dresszt kellett viselniük, úgy gondolja, hogy az új típusú ruhában már senkinek nem kell gondolkodnia a testéről, csak a teljesítményéről, és így többen megragadhatnak a szeretett sportágukban.

A német Sarah Voss a női Európa-bajnokságon, a bázeli St Jakobshalléban, 2021. április 21-én – Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP

Voss nem maradt egyedül az Eb-n új viseletével, néhány nappal később két csapattársa, Kim Bui és Elisabeth Seitz is hasonlóban lépett pódiumra. Döntésüket a Német Tornaszövetség is támogatta, és azt közölték, hogy versenyzőik a tornában tapasztalható szexualizáció ellen is felléptek.

Ulla Koch vezetőedző úgy véli, hogy tornászai nemcsak teljesítményük miatt lehetnek szimbólumok fiatal sportolók körében, hanem viseletükkel is vonzóvá tehetik a tornát. „Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy kényelmetlenül érezze magát egy sportágban annak ruházata miatt” – mondta Koch a Sportschaunak.

És itthon?

Jordanov Zoltán, a Magyar Tornaszövetség női utánpótlás szakmai igazgatója szerint nem újdonság, amit a bázeli Eb-n látott a közönség, arab tornászok eddig is így versenyeztek, és edzéseken a többi versenyző is viselt valamilyen hosszú bodyt. „Több értelemben is mondhatjuk, hogy nincs itt semmi látnivaló, még ha az valóban szokatlan is, hogy egy európai versenyen is megjelent ez a dressz. A nemzetközi szövetség eddig is lehetővé tette az ilyen viseletet, de hogy ebből trend lehet-e Amerikában, Ázsiában vagy Európában, az majd az idei olimpián és világbajnokságon derülhet ki.”

Azt a tornaedző is elismeri, hogy testtudattól függ, ki mennyire fogadja el a rövid dresszt, de aki a tornában nő fel, általában megszokja, hogy az az egyenruha. „Megszokott és praktikus viselet ez, a mozdulat végrehajtását is segíti, és az edzőnek is tudnia kell, hogy hol fogja meg egy-egy gyakorlat segítése közben a gyereket, ezért kérünk szűk trikót vagy pólót.”

Jordanov jogos aggodalomnak tekinti azt, hogy kiszolgáltatott helyzetekbe kerülhetnek gyakorlat közben a tornászok, de arra is születtek már előremutató megoldások, hogy megvédjék őket. „Az Egyesült Királyság versenyein speciális engedélyhez kötik a fényképezést, ezzel akadályozzák meg, hogy illetéktelenek fotózzanak, akiktől esetleg az internetre kikerülhetnének képek.

A tornáról lehet azt mondani, hogy szexualizál, de akkor lehet még sorolni a sportágakat, atlétikában, strandröplabdában is látunk hasonló dresszeket, de ezekben is a mozgásterjedelem és kényelmi okok miatt viselik ezeket.”

Az elcsúszó ruhák valóban sok tornásznak gondot okoztak, nem véletlenül terjedtek el közöttük olyan ragasztóspray-k, amelyekkel ideig-óráig meg lehet oldani, hogy a dressz ott takarjon, ahol szükség van rá. Seitz arról beszélt, hogy rémálomszerű időszakokat is élt már át, attól tartott, hogy az interneten böngészve róla készült képekkel találja szembe magát.

A németek Eb-s kiállásához sok aktív vagy már visszavonult tornász csatlakozott. Ariella Kaeslin korábbi svájci tornász is azt nyilatkozta, hogy bárcsak többet elfedő ruhát viselhetett volna. „A tornászok nagyon kitettek. A bírók nagyon közel vannak a gerendához, és néhány elemnél teljesen széttárod a lábad a bírókkal szemben. Ez nagyon kényelmetlen, mindig is zavart” – mondta.

Ariella Kaeslin szereplése a 2010-es világbajnokságon – Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP

Nem kötelező

Voss úgy véli, az egyberuha is lehet elegáns, ő kötelezővé senkinek nem tenné, ő maga sem feltétlenül fog ilyet viselni minden versenyén, csak azt szeretné, hogy mindenki dönthessen róla, hogy mit vesz fel.

Hogy eddig miért nem viseltek hosszú szárú ruhákat a versenyzők, arra az az egyik magyarázat, hogy pontlevonástól tartottak.

A Holland Tornaszövetség szóvivője szerint volt is rá példa, hogy gyengébb pontszámokat kaptak azok, akik valamilyen módon kényelmesebbé próbálták tenni a dresszüket.

A már említett Christine Frauenknecht versenybíró szerint viszont bíróként nem lenne szabad belekötni ebbe, egy szűk nadrágban végrehajtott gyakorlatban ugyanazt kell meglátni, mint egy fedetlen lábbal bemutatottban. Jordanov szerint sem érheti hátrány a hosszú szárú mezt viselő tornászokat, bár úgy véli, hogy a bázeli Eb-n a közönség a sötét háttérben nem vehette ki Vossék minden mozdulatát, de a pontozók elég közel ülnek ahhoz, hogy lássák a teljes test vonalát.

A hosszú dressz megjelenésébe sokan belelátják azt is, hogy azzal el lehet söpörni a sportágban olykor gyerekeket is érintő szexuális abúzust, de ahogy arra többen felhívták a figyelmet, ez nem fogja megakadályozni az olyan szexuális ragadozókat, mint Larry Nassar, aki az amerikai válogatott orvosaként hét kiskorút is molesztált.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!