Hány aranyérmünk lehet a tokiói olimpián?

Nagyjából a 30-as évekig vezethető vissza az össznépi játék kezdete, hogy vajon mennyi aranyunk lesz a közelgő olimpián. Schmitt Pál MOB-elnöksége (1989-2010) alatt standard lett a hét arany, mint várakozás – igaz, csak egyszer lett valóban annyi az eredmény.

Magyarország az előző két olimpián egyaránt nyolc aranyérmet szerzett, eközben egyre szűkült az itthoni élmezőny, a sportágak viszont olyan mértékű állami támogatást kaptak, amikről korábban álmodni sem mertek. A befolyt pénz és az eredményesség azonban nem áll egyenes arányban. Orbán Viktor szerint a számonkérés ráér az olimpia utánra, így sokszor éveken át érdemi számonkérés nélkül léteztek sportágak. Igaz, az elmúlt évtizedben többször is átrendeződött a sportirányítás.

De mi a helyzet másol? A brit sport felemelkedése előtt kalapot emel az egész világ – 1996-ban mindössze egy aranyuk volt, 2016-ban már 27 –, ezért érdemes megnézni, hogyan működik ott a számonkérés. Van egy külön szakember, a performance director, aki tanulmányozza a folyamatokat, hogy honnan indultak, hová jutottak el. Egy jellemző momentum:

tollaslabdában vállalt egy olimpiai érmet a szövetség 2016-ra, de mivel nem az a páros nyerte meg, akit eredetileg megjelöltek, hanem egy másik, a sportág elveszítette kiemelt státuszát és az ezzel járó forrásokat is.

Eközben nálunk voltak sportágak (például az öttusa és a torna), amelyek aranyérmeket vállaltak Rióra, de nem hogy az érem, még a pontszerzés – vagyis a legjobb nyolc közé jutás – sem jött össze. Mégis ment minden tovább, menetrendszerűen érkeztek minden évben az állami százmilliók, mintha a legnagyobb rendben lenne az egész struktúra. Tokió előtt már mindenki óvatosabb, ebben értelemszerűen közrejátszik a koronavírus-járvány is. Biztosan lesznek nagy sztárok, akik is nem állnak rajthoz, de a világ legjobb sportolóinak többsége azért ott lesz.

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Kulcsár Krisztián 13 tokiói érmet lát maga előtt, amit ha az alábbi táblázathoz mérünk, egyrészt rávilágít a magyar élsport lassú sorvadására, de arra is, hogy még mindig hatalmas értékek vannak a sportban.

Rióban három sportág vitte a prímet, most is ez várható

A legnagyobb létszámú tokiói küldöttséget az úszók teszik ki, és bár meglehetősen magas lesz a csapat átlagéletkora (30 feletti versenyzők is lesznek szép számmal), a fiatalok is szépen jönnek fel. A 35 éves Cseh László védettsége megszűnt, a májusi Eb-n pótvizsgázhat a Duna Arénában, hogy bebiztosítsa a helyét a csapatban. Hogy 35 év az úszásban mit jelent, arra csak egy szám viszonyításképpen: Egerszegi Krisztina 22 évesen vonult vissza.

Az úszósport jól gazdálkodott a forrásokkal, férfi és női vonalon is tudnak 4x200-as gyorsváltót benevezni, ami nagy fegyvertény. A 4x100-as férfi gyorsváltó pedig akár az érmekért is harcolhat. 1952-ben a magyar női csapat megnyerte ezt a számot, azóta nincs érmünk váltóban, még a legsikeresebb időszakban (1988−1992) is sokszor egy-egy váltó összeszedése gondot jelentett. Egy ország úszósportjának valós erejéről pedig az árulja el a legtöbbet, hogy négy-öt hasonló képességű, a világ élvonalába tartozó úszót ki tud-e állítani a váltóban.

Az úszócsapat egyik legnagyobb ütőkártyája Milák Kristóf, akinek a fő profilja a pillangóúszás. Milák 200 pillangón elképesztő időket úszott a március végi országos bajnokságon, formaidőzítés, pihentetés nélkül, gyakorlatilag edzésről beesve a versenyre. A nagy rivális japán Szeto Daija előtt vannak Milák legjobb időeredményei 3,5 másodperccel, ami igen biztató.

Hosszú Katinka formája nem ennyire megnyugtató, idén még nem is úszott „A” szinten belül 400 vegyesen, vagyis neki még nagyon sokat kell javulnia. De ahogy a kapitány, Sós Csaba emlékeztetett rá, amikor Hosszú bajban volt, mindig meg tudta rázni magát. 400 vegyesen az övé a világcsúcs, és ez a táv nagyon fontos, mert itt már az olimpia első napján már úszni kell a döntőbe jutásért.

Kapás Boglárka a 200 pillangó világbajnoki címvédőjeként érkezik Tokióba, éremesélyesnek tartják, a napi forma fogja megmutatni, képes-e a dobogóra, esetleg a győzelemre. Rasovszky Kristóf nyílt vízen, 10 kilométeren a világ élmezőnyébe tartozik, az ő versenyének specialitása, hogy 9900 méter után fokozódnak az izgalmak, és a célba éréskor az óra megállítása egy külön feladat.

Második számú sikervárományosunk a vívás, kardban a legutóbbi eredményünk az volt, hogy a férfi csapat egyetlen tussal, vitatható körülmények között kapott ki a budapesti világbajnokságon. A kétszeres olimpiai bajnok Szilágyi Áron mellett vívni fog a 2017-es egyéni világbajnok Szatmári András, a harmadik helyet Gémesi Csanád vagy Decsi Tamás foglalja el.

Akárhogy is nézzük, ez ritka erős csapat.

1988-ban ünnepeltünk kardcsapatban legutóbb aranyérmet, most reális esély van arra, hogy ez a társulat a nagy elődök nyomába léphet. De a nők is ott lehetnek a topon, női tőrben is elég jó a megfiatalított csapat. Az olimpián a csapatverseny jellemzője, csak nyolc nemzet vesz részt rajta, vagyis egyetlen győzelemmel máris éremközelbe érkezik egy csapat.

A férfi párbajtőrözők lemaradtak csapatban az olimpiáról, Siklósi Gergő viszont egyéni arannyal, a világranglista vezetőjeként érkezik Tokióba. A 23 éves Siklósi ebben az olimpiai ciklusban robbant be a legjobbak közé, 2020. januárjában megnyerte a nagy presztízsű heidenheimi versenyt, aztán idén második lett a kazanyi világkupán, így az esélyesek közé emelkedett.

Végül ott a kajak-kenu, ami 1980 óta minden olimpiáról szállított magyar aranyérmet. Most is megvan minden esély erre, különösen, mert a nőknél erős riválisnak számító új-zélandiak belső botrányok közepette készülnek fel, ami minden bizonnyal visszaveti őket. Új szabály, hogy egy ország most több egységet is elindíthat, vagyis akár Csipes Tamara és Kozák Danuta is ott lehet a rajtvonalnál egyesben, ami fontos változás, és megduplázza az esélyeinket az éremre. Aztán ott a női kajaknégyes, amelyik az előző két olimpiát megnyerte, nagy dolog lenne a mesterhármas, de egyáltalán nem lehetetlen.

A májusi válogatókon sokat tisztul majd a kép a sportágban. Az egyes ezer méteren világbajnok kajakos, Kopasz Bálint például itthon kihívóra lelt, Varga Ádámról tavaly még keveset tudtunk, de most a hazai válogatón meg is szoríthatja Kopaszt. Egy magyar kajakos válogatót megnyerni az előző években néha nehezebb volt, mint magán az olimpián a leggyorsabbnak lenni.

A hátország

Örömteli, hogy asztaliteniszben a női csapat ott lehet Tokióban, már a kijutásuk is bravúrnak tekinthető. Póta Georgina a szülése után visszatér, vele a csapat erősebb lehet, Pergel Szandra pedig szemműtéten esett át, jelenleg kisebb sérüléssel bajlódik. Ő egyébként még vegyes párosban is ott lehet Szudi Ádámmal az oldalán.

A Rióban bronzérmes súlylökő, Márton Anita elkezdte az edzéseket a szülése után, rendkívül rövid ideje van visszanyerni a formáját, de ha megdobná a szintet, vele sokat erősödne az atléták csapata. A 100 gáton vb-bronzérmes Baji Balázsnak sincs még meg a szintideje, de ő is simán elérheti, a kalapácsvető Halász Bence pedig az érmekért is harcban állhat Tokióban.

Vitorlázásban történelmi éremszerzésre van esély (egy 1980-as bronz van eddig a legmagasabb polcon): Berecz Zsombor világbajnoki aranyérmet nyert 2018-ban, és most a csúcsra tör. De Érdi Mária éremszerzése sem lenne óriási meglepetés.

Vízilabdában az előző két olimpián lecsúsztak az éremről a férfiak és a nők is, a 2019-es világbajnokságon is negyedik lett mindkét válogatott. Most nagyon jó lenne, ha legalább az egyik odaérne a dobogóra, a nőknél történelmi lenne az éremszerzés. A férfiak Európa-bajnokságot nyertek 2020-ban, ami arra utal, hogy felfelé ívelő pályára léptek. A másik csapatsportágban, a női kézilabdában az irányító Kovacsics Anikó sérülése elsőre ijesztő volt, de most úgy látszik, van esély a tokiói játékára. Abban a sportágban brutálisan erős csoportba kerültünk, a jó szereplésért legalább egy nagy bravúrra lesz szükség már az elején.

Dzsúdóban még nem zárult le a kvalifikáció, júniusban zárják le a ranglistákat. Ahogy most állnak a dolgok, 7-8 fős magyar csapat részvétele a reális. A vb-ezüstérmes Tóth Krisztián a harmadik a világranglistán, ebben a súlycsoportban (90 kiló) nincs kiemelkedően jó japán versenyző, a grúzból spanyollá lett Seradasvili a favorit. A nőknél az 57 kilósok között induló Karakas Hedvig a hetedik a rangsorban, ő tavaly Európa-bajnok volt, és ha az olimpiára fel tud készülni sérülés nélkül, könnyen meglepetést okozhat.

Birkózásban a Lőrincz-testvérek az előző világbajnokságról arany- és ezüstéremmel térhettek haza. Tamásnak ez lesz az utolsó olimpiája, Viktortól pedig Rióban látványos részrehajlással vették el a bronzot a bírók, vagyis mindkettőjüknek extra motivációja van arra, hogy Tokióban koronázzák meg a pályafutásukat. Sastin Marianna is vélhetően az utolsó olimpiáján szerepel, ha még egyszer olyan napja lenne, mint 2013-ban a budapesti vb-n, történelmet írhatna – a női birkózóknak ugyanis még nincs érmük, amióta felvették az olimpiai programba a sportágukat.

A sportlövészetben mostanában Péni István és Sidi Péter vitája került előtérbe, ha a rivalizálással kölcsönösen a legtöbbet hozzák ki egymásból, kellemes meglepetést láthatunk. Remélhetőleg a nézeteltérésük kezelhető lesz, és nem megy az eredményesség kárára. A pisztolyos Major Veronika is rendre világcsúcsközelben lő mostanában, ő is nagy meglepetést okozhat akár. Sok olimpián volt meglepetésarany, az övé ebbe a sorba kívánkozna.

• Ha pedig már feltettük a kérdést, ne hagyjuk a levegőben. A tippünk: 6 magyar arany lesz Tokióban.