Sebők Vilmos sok kritikát kapott, de atrocitás egyszer sem érte

2021. március 20. – 22:21

frissítve

Sebők Vilmos sok kritikát kapott, de atrocitás egyszer sem érte
Sebők Vilmos a Bristol City játékosaként 1999-ben – Fotó: Barrington Coombs / EMPICS / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

1986 és 2016 között a magyar futballválogatott egyetlen vb-n vagy Eb-n sem szerepelt. Ebben a harminc évben is volt azért foci, akadt sok imádott és utált játékos a magyar futballéletben. Néhányan ma is előtérben vannak, másokról nem is tudjuk, mi lehet velük, noha a szurkolói emlékezet őrzi őket. Aranylábú gyerekek, ötödik rész: Sebők Vilmos kacskaringós útja.

Sebők édesapja, Vilmos az Újpest futballistája volt a hatvanas években, amikor még a legendás Göröcs János volt a csapat emblematikus vezéregyénisége. 1964-ben a Népsportban Szusza Ferenc edző úgy mutatta be az akkor 21 éves középpályást, mint aki remekül cselez, és technikailag kitűnő. Néhány meccsen jutott csak szóhoz, Budafokon kapott inkább lehetőséget.

Az ifjabb Sebők később Tatabányán mutatkozott be a hazai élvonalban 1993-ban, 20 évesen. Előtte a Fradiban nevelkedett, pontosabban a Mester utcai Szent István középiskolában, ami jó összeköttetésben állt a Fradival.

Újpestre a REAC érintésével került 1995-ben, miután az akkori Újpest-edző, Garami József látta egy meccsen, és megtetszett neki a nyakigláb, a középpályán és a védelemben egyaránt bevethető játékos, aki jól szerelt, jól fejelt, jól passzolt. 1995-ben az Újpest UEFA-kupa-meccset játszott Kassán, és amikor a 10. percben megsérült a kameruni Doumbe, Garami Sebőköt állította be a helyére. A Nemzeti Sporttól hetes osztályzatot kapott, a tudósítás szerint hiba nélkül futballozott (1-0-ra nyert az Újpest egyébként).

1996 márciusában került be az olimpiai válogatottba, a skótok elleni 2-1-re megnyert meccsen játszott először, az ezt megelőző menetelésből nem vette ki a részét. 1996-ban öt európai válogatott lehetett az atlantai olimpián, a magyar volt az egyik. Kegyetlen csoportba kerültünk, a Nigéria elleni első meccsen 1-0-ra kaptunk ki – a későbbi szupersztár Kanuval felálló nigériai válogatott aztán meg is nyerte az olimpiát. Sebők a második találkozón is a pályán töltötte a 90 percet: a brazilokkal szemben sokáig 1-1-re álltunk, de végül 3-1-re kikaptunk. Az ellenfél a világbajnokok egész sorával állt fel, az első gólt Ronaldo, a harmadikat Bebeto lőtte, de Roberto Carlos és Rivaldo is a pályán volt. Ezen a meccsen kiállították Sebőköt, így a japánok ellen a kispadról nézte, hogy a 91. percben még 2-1-re vezettek a társai, ám végül 3-2-re alulmaradtak.

1996 szeptemberében már a felnőtt válogatottban is számításba vette Csank János kapitány, a finnek elleni hazai 1-0-s győzelem idején foglalta el a helyét a védelem tengelyében. A visszavágón, 1997 októberében ő volt az utolsó magyar, aki beleért a labdába, ami utána négy finn közreműködésével került a kapuba a 91. percben.

Ezzel a találattal 1-1 lett a végeredmény, ami megnyitotta az utat a világbajnoki pótselejtezőre, mert az egyenesen kijutó norvégok mögött, Svájcot és a finneket előzve sikerült elcsípni a második helyet. A pótselejtezőn aztán a jött a jugoszlávok elleni megalázó dupla vereség, 1-12-es összesítéssel mosták le a magyarokat. Sebők a budapesti és a belgrádi meccsen is a kezdőcsapatban volt, és végigjátszotta a ritka nyomasztó 180 percet.

Az 1998-as újpesti bajnoki cím után ment külföldre, az angol másodosztályú Bristolban futballozott. Bristolban folyton leszidták, ha egy-egy labdaszerzés után előrement, ezért megváltás volt neki, hogy Németországba, a Mannheim felé kanyarodhatott, majd 2000 nyarán leigazolta a szintén német Cottbus.

Az első bajnoki góljára nem is kellett sokat várnia a Bundesligában. 2000. október 14-én 1-0-ra verték az előző évben BL-döntős Bayern Münchent. Az újonc csapat és a nagy múltú klub meccsére mindenki odafigyelt, és ekkor ismerte meg a német közönség a Sebők nevet mint a meccs egyetlen gólszerzőjét.

2003-ig maradt Cottbusban, onnan lett az izraeli Nazareth játékosa, majd 2004-ben hazatért, és a Zalaegerszeghez igazolt. Az ott-tartózkodása egy igazán emlékezetes meccsel ért véget. 2007-ben egy március végi felkészülési meccsen Mainzban futballoztak. Az akkor másodosztályú német csapat már a félidőben 6-0-ra vezetett (a meccs legjobbja amúgy Szabics Imre volt, aki a stuttgarti évei után a német klubnál játszott). A ZTE vezetői a nagy vereség után úgy döntöttek, egyoldalúan felbontják Sebők szerződését. Az indoklás szerint mélyen a tudása alatt teljesített, őt kiáltották ki bűnbaknak a csúnya verésért. „A mainzi vereség mértéke és az ott látott teljesítmény elfogadhatatlan” – értékelte Nagy Ferenc klubelnök a döntés hátterét.

Akciók és látványos reakciók

Sebők mögött akkor már állt jó néhány emlékezetes akció, és a pályán kívüli dolgaira is felfigyeltek. Németországi fizetéséből vásárolt egy kabrió Porschét 2001-ben, ami akkor nagy számnak számított itthon. Ifjabb Knézy Jenő szóvá tette, hogy a válogatottban is lehetne villogni, nem csak a egy menő autóval.

Sebők a grúzok elleni 4-1-re megnyert meccsen üzent, a gólja ünneplésekor érezte úgy, hogy eljött a pillanat a visszavágásra.

„Nyomdafestéket nem tűrően üzentem. Később azt nyilatkoztam, hogy ha annak idején kosárlabdázóként többször eltalálja a palánkot Jenő, lehetett volna belőle NBA-játékos, és akkor ő is közlekedhetne Porschéval. Természetesen nem tetszett neki a véleményem”

– mondta később az incidensről.

Emlékezetes alakítása volt az is, amikor 1998-ban, amikor az Újpest 2-1-re verte egy 90. percben szerzett góllal a Siófokot, szakadó esőben. A Kovács Zoltán gólját a csapattal együtt ünneplő Sebők pocsolyába vetette magát, és lecsúszott a nadrágja. Sárga lapot kapott a hiányos öltözetéért, de a meccset vezető játékvezetőt is elmarasztalták, amiért nem állította ki. Később olyan magyarázatot adott, hogy nem tehetett róla az ünneplés hevében.

„Polgárpukkasztó, olajos hajú hülyegyereknek gondoltak azok, akik nem ismertek. Pedig egy nagyon nyugodt, szelíd srác vagyok. De az igaz, hogy amikor pályára léptem, akkor valami átkattant, és meghülyültem. Így értem el az üzemi hőfokot, ilyen állapotban tudtam magamból kihozni a maximumot, de amikor lefújták a meccset, visszaváltoztam normális emberré” – állította önmagáról az Elátkozott 11 című könyvben.

2008-ban fejezte be a karrierjét, később a Sportklubon adott fogadási tippeket. Ehhez kapcsolódik, hogy a pályafutása alatt többször vádolták meg bundázással, de mindig tagadta, hogy bundázott volna nyomozás pedig sosem indult ellene. Később az M4 Sport rendszeres szakértője volt, míg a norvégok elleni 2015-ös Eb-pótselejtezőn egy játékhelyzet elemzésekor nem jutott eszébe Kádár Tamás neve. A jelenetet megőrizte az internet is: segítsetek már, kérte a stúdióban lévőket, hogy juttassák eszébe. A csatorna nem tette ki rögtön a stábból, még az Eb-n is szakértett, csak később bontottak vele szerződést. Sebők úgy értékelte ezt, hogy felsőbb utasításra távolították el, mert nem tetszett a válogatottal szembeni kritikus hangneme. A csatorna hivatalosan nem reagált, de valójában azért inkább a tájékozatlansága állhatott az eset hátterében. Ballai Attila az eset után kemény szavakkal bírálta a védőt.

„Nem Sebők a magyar labdarúgás áldozata, hanem éppen ellenkezőleg, a magyar labdarúgás az övé meg még néhány társáé, az ő generációjáé. Futballunk legkilátástalanabb, legsivárabb korszakának pedig emblematikus alakja maga Sebők Vilmos.

Ha egyszer elmesélné – nem ez az ige kívánkozik ide, de mi nem eshetünk szereptévesztésbe -, miért volt roppant hasznos számára a Cottbusban eltöltött időszak, vagy miért kellett azonnali hatállyal távoznia 2007 tavaszán Zalaegerszegről a Mainztól 6-0-s, arcpirító félidőt követően elszenvedett 7-1-es vereség után, azt érdeklődéssel hallgatnám.”

Sebők legutóbb a TV2 Farm VIP műsorában tűnt fel, ő volt az első kieső, de emiatt láthatóan nem bánkódtak a csapattársai. Jól menő vállalkozása van itthon és Londonban is.

A porschés dolog szarul esett

Következzen az érintett, a sorozatban mindenkinek ugyanazt a három kérdést tesszük fel.

Elégedett a pályafutásával? Nem volt több benne?

Szuper nagy tehetség nem voltam, egyetlen korosztályos válogatottban sem játszottam az olimpia előttig. Aztán a felnőttben 52-szer kaptam lehetőséget. 9 gólt lőttem a válogatottban, voltam csapatkapitány is, ezek fontosak számomra, büszkeséggel tölt el. Sokat elértem, nem lehetek elégedetlen, de hogy kihoztam-e a maximumot, az egy jó kérdés. Jobb német csapatban játszhattam volna, ha jobban alakulnak a dolgok, ha nincs a cottbusi sérülés, egy lépéssel lehetett volna feljebb. 44 Bundesliga-meccsel, három góllal fejeztem be, a Leverkusennek fejeltem kettőt, a másodikat 2002-ben, amikor BL-döntőt játszottak Ballackék. Az Újpesttel voltam magyar bajnok is, a miénk volt a sorban az utolsó bajnokcsapat.

Mi volt a legkellemetlenebb szidás és mi volt a legnagyobb dicsőítés?

Megosztó személyiség vagyok. Sokszor szidtak a fradisták, sok kritikát kaptam, de atrocitás nem ért egyszer sem. A porschés dolog szarul esett. Ma már fel sem tűnik senkinek egy jó kocsi, általánossá vált. Jenővel később az M4-nél dolgoztuk együtt, akkor már mi is csak röhögtünk az üzengetésen. Amikor három gólt lőttem a válogatottban Liechtensteinnek, és másnap az edzőtáborban kinyitottam az újságot, azt láttam, hetes osztályzatot kaptam. Azt hittem, rosszul látok. Nem számítottam én tízesre, de hetesre sem. Tök őszintén mondom, szíven ütött. Amikor a Bayernt legyőztük, a Kicker 1,5-esre értékelt, a meccs emberének választottak, ez a második legjobb osztályzat, ennél csak az egyes jobb. Talán ez az osztályzat volt a legnagyobb dicséret, kiemelték, hogy kapott gól nélkül lehoztuk a meccset, a védelem megfelelő volt, gyorsan reagált, és megfelelően segítettem a támadásokat. Akkor nem szidtak, mert előre merészeltem lépni. A Bayernben ott volt Elber és Jancker a csatársorban, Mehmet Scholl is, Ottmar Hitzfeld volt az edző. És ne feledjük, Mátyus Jani is a győztes csapatban futballozott.

Mire tanította meg a futball?

Németországban a három legkeményebb szakvezető közül kettővel dolgoztam. A Mannheimben Uwe Rapolder volt az edzőm, Cottbusban Eduard Geyer. Mindketten megváltoztattak, igazi klasszikus korbácsos edzők voltak. Én itthon egy laza srác voltam, sok mindent elnéztek nekem, amit kihasználtam, mert tudtam, menni fog a játék, és úgyis mindent megbocsátanak. Kint megtanultam, mi a munka, mi az alázat, és nem csak a magaslati edzőtáborokban a kemény futásoknál. A Cooper-tesztjeim nagyon rendben voltak. De ha késtem egy percet, máris 500 euróm bánta. Utána már nem késtem el. Az életben is hasznát vettem a futballnak. Van licencem, belekóstoltam az edzősködésbe, de nem vonz a futball, a szakértői pozíció inkább. Képernyőképesnek gondolom magam, ki tudja, még egyszer lehet, hogy szükség lesz rám.